Kerti és természetjáró kalandok

Házi traubi

3 megjegyzés
meg natúr szőlőlé és szőlőlekvár, egy menetben, szőlőprés és gyümölcscentrifuga nélkül. 
Receptkoktél
Elég problémásan indult a leszedett húszliteres kanna szőlőm eltevése. Tesóm tavaly készített szőlőszörpöt és azt mondta, totál kudarc, mert ízetlen. Fel kéne dobni valami fűszerrel, talán forraltboros cuccal, vagy valami vermut-fűszerkeverékkel. Gondolkodtam, de már az alaprecepteknél gondban voltam. Jókajánál volt egy jó leírás tartós mustról, de kékszőlőből,. Tetszett a receptben, hogy nem kell hozzá komplett szőlész-borász felszerelés. TücsökBogár receptje egyszerű, de kész mustból indul. A Prohászka Ferenc-féle Szőlő és bor című  könyv receptje a nyers musthoz tartósítószert ír elő, mondván, hogy így nem vész el a vitamintartalom.  A hőkezelt must különben is értéktelen, főtt ízű. Egy ismerősöm viszont minden évben tesz el hőkezelt mustot, 75-80 °C-ig hevítve. Megkóstolhattam, nagyon finom volt. Ő nagyobb tételben készíti,  de ehhez daráló, prés, maghőmérő is a rendelkezésére áll.
Nekem itt volt ez a nagy kanna fehér szőlő, de se présem, se darálóm. Ha sokat tehetetlenkedem, romlásnak indul az egész. Talán a botmixer szóba jöhet, de hát mi lesz a magokkal? Agyonfőzni sem lenne jó, agyontartósítózni sem lenne jó. No hát akkor mindegyik ártalomból integráljunk bele egy keveset. 
Már régebben írtam, hogy rezisztens szőlőink vannak, úgy 20 tőke. Ebből a három mostanában érő tő (azt hiszem) a  Saszla. Egy tő termését jártunkban-keltünkben lecsipegettük, a maradék két tőről pedig tegnap teliszedtem egy húszliteres nagy kannát. Túlérett, émelyítően édes, picit muskotályos ízű bogyócskáit kézzel leszemeztem. Örültem, hogy saszlánk van, mert közben utánanéztem, ebből a szőlőfajtából készül, igaz sok adalékkal a Traubisoda. 

A mennyiség úgy nyolckilónyi szőlőbogyót adott. Feltettem két fazékban főni, pici vizet aláöntve, lesz, ami lesz. 

Natúr szőlőlé, enyhén hőkezelve
Az első adagot csak gyöngyöző forrásig melegítettem, addigra jól összeesett a sok szőlőszem, a bogyók héja sárgásra főtt, a szemek kiadták a lelküket levüket. Keleties, tömény illat terjengett a lakásban, mialatt készült az ital. Tisztára mint a Bahia-boltokban!
Szűrőbe tett textilen át leszűrtem, kinyomkodtam, egy részét üres, tiszta borospalackokba merve szárazdunsztba tettem, a másik részét kihűlés után PET-palackban a hűtőbe. A szőlő egyharmadából kb. két liter szőlőlé keletkezett. Ez nem hasonlított a Traubira, egyszerűen savanykás, friss mustíze volt.
Kövezzetek meg, de üvegenként egy kis csipet tartósítót (nátrium-benzoát) is dobtam az üvegekbe, nehogy felforrjon. A friss szőlőlét nem az örökkévalóságnak, hanem egy-két héten, hónapon belüli fogyasztásra készítettem. Ebben a habos, nyers ízű lében csak az a folyadék van, amit a szőlő a melegítés során kiadott. A hőre érzékeny C-vitamin egy része talán megmenekült ezzel az eljárással.



Házi traubi
Amikor összeállt a kép a saszla szőlő és a Traubi összefüggéséről, nagyon belelkesültem. Tehát a fent nevezett üdítőital nem más, mint saszla szőlőszörp fűszerekkel és ásványvízzel. Remélem, nem keveredek jogvitába senkivel a bekezdésem címe miatt. Mindenesetre az "eredeti recept" megnevezi a saszla szőlőfajtát és a magas magnéziumtartalmú ásványvizet, plusz valami aromakoktélt, ami nekem természetesen nem áll rendelkezésre, mivel nem vettem és bitoroltam semmiféle üdítőital-licenszet.  Csupán néhány ártalmatlan fűszerrel dobtam fel a tesóm szerint unalmas szörpikét.

A tárgyra térve a  befőzés folytatásaképp a második menetben úgy öt és fél kilónyi szőlőbogyót kezdtem el kevés vízzel felfőzni. Itt is átszűrtem egy szűrőbe helyezett vászondarabon a kapott lét. Úgy négy liter lett. Hagytam kihűlni, majd a levet lemertem a leülepedett aljáról. A szűrleményhez egy kiló cukrot tettem, valamint a következő ízesítőket: 1 rúd vanília, 1 rúd fahéj, 1 citrom leve és csíkokban leszedett héja. Alaposan, tisztulásig kétszer is átforraltam. 
Tehát aki mustből tud indítani, literenként negyed rúd vaníliával és fahéjjal, negyed citrom levével és héjéval számolhat. Esetleg a citromléből egy kicsit több is kerülhet főzéskora szörpbe, vagy a kész italt ízesíthetjük citromlével, citromkarikával.
Végül kifőzött üvegekbe szűrtem a szörpömet, és készítettem egy tesztadagot. Színe rózsaszínesebb, állaga kissé rostosabb mint a bolti, a tetején masszív hab képződik az ásványvizes hígítás után.  Az ízét elég jól eltaláltuk, hála a recepttel azonos szőlőfajtának, de még pluszban kiéreztünk belőle egy mézes aromát is, Ági azt gondolta első kóstolásra, hogy teljesen mézzel készült az ital. Úgy biztosan egészségesebb lenne, mint így cukrosan.
Cukrosnak cukros, hizlaló, fogszuvasító, de adalék- és vegyszermaradvány-mentes, és ami a legfontosabb: kellemes ízű gyümölcsital tehát a végeredmény. Vendégségben, gyerekbulikban bátran elő lehet állni vele. Kipróbáltuk bubis vízzel hígítva. Körülbelül 1:6 - 1:8 volt a számunkra leginkább ízletes hígítási arány és természetesen jól lehűtve a legfinomabb. A mi első langyos kóstolásunk sokat rontott az élvezeti értékén. 
Szőlőlekvár
A befőzés végére maradt úgy másfél kiló jól kipréselt szőlőmag-szőlőhéj keverékem. A poszt elején hivatkozott Jókaja-recept ajánlotta a leszűrt magok és héjak elválasztására a vízbe áztatásos módszert,  hiszen a héjakból így elvileg még lekvár is készülhetne. Ezt mindenképpen ki akartam próbálni,  de sajnos hiába áztattam, nem különültek el a héjak és a magok. Van esetleg valaki, aki rájött ezen részek szeparálására házi módszerekkel? Nagyon megköszönném a tippjét. Szagos Izabella szőlőből szeretnék még lekvárt készíteni, az is nemsokára megérik.
A képen a lekvár legutolja, a resztli látható. 
Így a rózsaszörpnél már kipróbált módon jött a 3:1 dzsemfix az utolsó liter szőlőszörpbe. (A pektin szerintem bármilyen cukros-citromos lét megköt.) Kellemes, nem tolakodó ízű la saszla-lekvár, kiváló lesz reggelihez és gyümölcsös süteményekbe vagy csokoládés tetejű sütikbe a csokimáz alá.


3 megjegyzés :

  1. Kész boszorkánykonyha nyílik lassan nálad:) Jó olvasgatni ezeket a kalandokat. Gratulálok a sikeres kísérletekhez!

    Egyébként tavaly én minden lekvár tetejére szórtam egy kis szalicilt, amit felbontáskor lekanalazok róla, tudom létezik a diffúzió, de biztosra akartam menni. Idén először próbálok meg fejrefordítós módszerrel tartósítani, de nagyon izgulok.

    VálaszTörlés
  2. én mindig Otelló szőlőből készítek dzsemet persze használom a Dzsemfixet is.A szőlő héját elválasztani a magtól... igen macerás, időigényes, gyengébb idegzetűeknek nem való.Ám én néha nyugodt is szoktam lenni, meg időm is van, akkor hozzáfogok kiszedni a magokat. DE NEM SOKÁIG TART A NYUGALMAM? ÍGY CSAK A LÉVEL FOGLALKOZOM.
    Most majd csinálok olyat, hogy a szőlő levét összefőzöm egy kevés birssel és sütőtökkel és így lesz nekem szép színű és jóízű lekvárom. Ínséges időkben teszem ezt és most ez van.Minden gyümölcsöm elfagyott, csak a szőlő maradt meg és néhány birs, tök termett a kertben.

    VálaszTörlés
  3. Meli, én is félek, nem merem forgatni a forró üvegeket. Nem tudom, hogyan kell olyan erősen meghúzni, hogy véletlenül se váljon le a teteje. Forráztam már le magam lekvárral.

    Piroska, én is pont a szőlő-birs párosításon gondolkodtam, van még az Izabella, azzal meg lehet várni a birs érését. Jó sok birsalma mutatkozik. A sütőtök nem jutott eszembe, pedig finom édes és kellemes az állaga. Majd kíváncsi leszek az eredményre. Írjál!

    VálaszTörlés