Kerti és természetjáró kalandok

Feketeribizli szaporítása

6 megjegyzés
Már lefaltuk a teljes termést a bokrokról, néhány fürtöcske jutott csak el a konyháig, ott is csak a pultig, nem ám a lekvárosüvegig! Idén a fagy tarolt, alig van gyümölcs, ezért is van ilyen nagy keletje. Meg finom is. Magyarországon egyedül a Szigetközben és a Hanságban fordul elő vadon ez a növény, védettek a populációi. Ami nekünk a kertben terem, az sem nemes oltvány, anyukám munkatársa adta vagy huszonöt éve Cikolaszigetről. Sok pici fürt van rajta, de édes, nem az a rém savanyú, mint a nemesített.

Már korábban töprengtem azon, hogy lehetne felszaporítani ezt a növényt. Ez a tő valami helyi fajta, nyilván nem hozzáférhető minden kanyarban, jó lenne fajtját fogni. Egyetlen van csak belőle, öreg, vannak száraz részei, amiket már belepett a zuzmó, lehet, hogy egy-két év múlva kiveszik a kertből. Pár éve csak két kis hajtása volt már, abból újult meg.Tényleg nem halogathatom tovább a szaporítást. Ráadásul idén tavasszal ez az öreg tő bizonyított: amikor kétszer egymás után megfagyott a barack, faeper, cseresznye, ő állta a viszontagságokat, termett. A felszaporítása azért is esedékes, mert az új háznál jó lenne egy kis gyümölcssövényt csinálni ebből a csemegéből. 
A szokásos lustakertészes és kifogásokat kereső megoldásokkal álltam hozzá a szaporításhoz. Többféle módszer közül lehet válogatni. Nyilván a magról szaporítás házikerti viszonyok között nem is merül fel, csak a vegetatív.
Egyszerű megoldás a tőosztás, tavaszonként, rügyfakadás előtt. Működőképes, ott ahol sok van a ribizliből, mi is így jutottunk az egyetlen tőhöz. Ettől még valahogy mindig megriadok: felássam az egyetlen tövet, ásóval vágjam széjjel? A huszonéves tő Isten tudja milyen mélyen lehet, alig lehet hozzáférni a szilvafától, ásatásban kéne előkaparnom a gyökereit. Valahogy nem érzek ambíciót vagy két köbméter föld kitermelésére. Mi lesz, ha bénán vágom el, és a növény mindkét felét sikerrel kidöglesztem? Ezzel a módszerrel lassú is a szaporítás. Egyből lesz egy év alatt kettő, aztán egy évig erősödik, aztán utána megint meg lehet osztani.... Mire nyugdíjba megyek, meg is lesz a gyümölcssövény.
Bujtani is lehet, ezt kedves olvasónk, Emese Horvát is javasolta ezt a módszert. Bár nem tudom, mikor kell hozzáfogni, javasolja a szakirodalom vegetációs időben meg azon kívül is. Szederbokrunk nekünk is így lett, átnyúlt a hajtás a szomszédból, legyökeresedett, most meg már önállóan terem. Ezt ősszel mindenképpen meg fogom próbálni.
A gyors megoldásra a következő (bolti) információt kaptam: úgy kell szaporítani, mint a rózsát! Miután leterem a növény, elkezd hajtani, és a fás hajtások hegyén frissek jelennek meg. 

Ezeket jó éles metszőollóval le kell vágni, a leveleket visszacsippenteni, a szárvéget gyökereztetőporba mártani, cserépbe elültetni, befőttesüveggel vagy méretre vágott műanyag palackkal takarni, árnyékban tárolni, sokat öntözni. Pár hónap után lehet látni, melyik hajtás maradt meg. Ezt valami védettebb helyen át kell teleltetni, aztán tavasszal, amikor fakad, kiültetni. Így 2-3 év alatt bőségesen lesz kis ribizlibokor. Na most az a csavar a történetben, hogy az innen-onnan összeszedett infók szerint ezt a műveletet el lehet végezni júliusban, szeptemberben és novemberben. Na most aztán melyik az igaz? Az lesz a vége, hogy egypár hajtással mindhárom időpontban kipróbálom a dugványozást. Csak maradjon valami végül az öreg bokorból a sok dugványszedés után.


6 megjegyzés :

  1. Nekem is az a tapasztalatom, hogy bármely engem érdeklő kérdésben fordulok nálam gyakorlottabbakhoz, akár teljesen ellentétes véleményeket kapok. Eddig még nem találtam abszolút biztos megoldásokat sehol, így marad a kísérletezés...

    VálaszTörlés
  2. Szia Ági! A dugványozás is jó szaporítási módszer, illetve a bujtás is.Ősszel mikor felástam a kertet, ráfordítottam a földet a lehajló ágra, ami tavaszra csodásan meggyökeresedett, majd kiástam és elajándékoztam a szomszédba. Következő évben már termett is ez a bokor. A dugványozással az a helyzet, hogy háromféle képpen is lehet. Zöld dugvány, fél fás, és fás dugvány. Ez azt jelenti, hogy tavaszi a :zöld dugvány, nyári a:félfás, és őszi,téli a fás dugvány. Hormonporból is ennek megfelelőt kell vásárolni, mert többféle van!. A dugvány mérete legyen 20cm mindig a levél alatt vágjuk meg, mert ott fog könnyen gyökeresedni,feltorlódni a tápanyag, az alsó harmadáról szedjük le a leveleket, mert az úgy is elrothadna a föld alatt, ami gombásodás eredménye is. Megmártjuk a porba majd az alsó egyharmad leveletlen részt szúrjuk a földbe. Innentől kezdve locsolni, figyelni a gyanús sárguló rothadókat kidobni.Lehet palackkal takarni, párásítani árnyékban tartani,nem napon! Hamar gyökeresedik. Sok sikert! Üdv: Kriszta

    VálaszTörlés
  3. Szia Krisztina!
    Köszönöm a szakszerű tanácsot! Én is pont ezt a módszert akarom kipróbálni, rózsát is így szaporítottak nagyanyáink az elvirágzás utáni hajtásokból. Egyik éven én is megcsináltam, és ki is hajtott, a régi levelek helyén hamar megjelennek a rügyek.

    VálaszTörlés
  4. A kísérletezéssel meg úgy jártam, hogy az abszolút biztos vetési idő (fagyosszentek) előtt jóval elvetettem valami elheverő babmagot, emiatt holnap zöldbableves lesz az ebéd :-)

    VálaszTörlés
  5. Tesó, mi pár éve kaptunk piros ribizlit, helyes kis visszavágott töveket. Elültettük aztán egy ügyetlen mozdulattal sikerült szétvágnom ásóval egy gyökeres tőre és egy szimpla ágra. Visszadugtam mind a kettőt, más más helyre. A napokban találtam meg a málnák alatt az ágból lett bokrocskává fejlődött, terméssel teli tövet. Sima dugványozás is jó lehet, ha árnyékban van és öntözöd.

    VálaszTörlés
  6. Méz is játszhat, mint gyökereztetőszer:
    http://hobbikert.hu/magazin/hogyan-kell-mezzel-dugvanyokat-gyokereztetni.html

    VálaszTörlés