2016. augusztus 27., szombat

Aranyló napraforgók

Egy közeli kertészetben tavasszal gyakorlatilag ingyen el lehetett vinni mindenféle lejárt szavatosságú vetőmagot. Ilyenekből gyakorta bespejzoltam, paradicsomot, babot, paprikát, virágokat nemegyszer neveltem minden gond nélkül a lejárt magokból. Volt köztük néhány garantáltan kistermetűnek mondott dísznapraforgó-mag is. Elhoztam, gondoltam, van elég randa rész a kertben, odaültetem őket, a ramatyot a nyár folyamán eltakarja, és mivel kisebbek, nem kell fejszével kivágni a töveiket, mint a rendes - tehát nem dísz - napraforgónál.
Úgy tűnik, hogy a lejárt szavatosságtól begolyóztak a tövek, mint pálinkás kukoricától a kacsák... nem mini napraforgók lettek ezek! Hatt-vann mééte-ressek! - hangsúlyozta kedves kis unokaöcsém a nagyságukat szemléltetve:


Azt is megtanulhattam, hogy a napraforgók sekélyen gyökereznek, mert a többszöri erős esőzés miatt gyökerestől kifordult pár tő. Olyan lett a fél kert, mint valami akadályfutó-pálya a keresztbe fekvő száraktól:

Azért vigaszágon - legalább az illúzió meglegyen-  néhány kicsi meg színes tő is lett, a kicsik olyan 170 centisek, a nagyok minimum 3 méteresek:




A maradék néhány növényen meg kitört a dili: sziámi ikernapraforgói vannak.

 Ettől még nagyobb a dzsumbuj a kertben. De nem baj! A hatalmas, sárga virágok rengeteg röpülő rovart csaltak a kertbe. 



Van itt élet, Méhfélék, rengeteg pillangó minden színben, még fecskefarkú lepke is belátogatott hozzánk. Döngenek a méhek. A közönséges napraforgó nagy tányérjai meg ennivalót biztosítanak télen a madaraknak, a vastag szárakból gyújtós lesz felaprítva.
 A Napraforgó Fan Club pedig sose tud betelni úgyse a virágokkal.


2016. augusztus 18., csütörtök

A gyomcsata újabb fejezete vagy bio talajjavítás?

Amit július végén elkezdtünk, azt lehet gyomfojtás néven is nevezni, de zöldtrágyázásnak is, de ha nagyon menő akarok lenni, azt is írhatnám, hogy bio talajjavítás. Kétszáz négyzetméteres parcella van  ilyenkor már "üresjáraton" - a hagyma, zöldborsó, korai krumpli helye. A korábbi években ezen csak a gaztenger állt ilyenkorra. Idén elhatároztuk, hogy novemberig fehér mustár és lucerna fog nőni benne az őszi szántásig. Őszig egyszer megkaszáljuk, aztán novemberben leforgatjuk a föld alá a zöld hajtásokat. Ez alkalmas gyomfojtásra és talajjavításra egyaránt.
Nézzük meg ezeket a gyomfojtó-talajjavító növényeket!
A fehér mustár egyéves, a vetőmagos zacskóra írt tájékoztató szerint 120 nap alatt kész, kaszálható. Ez így is van, amikor korábban - tavaly-  próbálkoztunk, májusban vetve augusztusban kaszálva szeptemberben már derékig ért a helyén a gaz, vége volt. Addigra letermett, kapálhattuk újra. Most a július végi vetést végeztük el ezen a területen, októberig tartó gyomfojtással számolva.
Más a helyzet a lucernával. Ez évelő növény, nagyon leegyszerűsítve már 75 nap után illedelmesen virágba kell, hogy forduljon. Utána meg magérlelésbe, aztán áttelelésbe kezd, de nem dobja be a kulcsot, mint a fehér mustár, tovább hajt és zöldell. Ezt az átévelést nem szeretném kivárni, már novemberben meg kell kaszálni, aztán leforgatni mindenestől és a területet jövőre más zöldséggel bevetni. Tehát egy évelő meg egy egyéves növényt is használni akarok erre a célra.
Ez viszont énnálam nem ilyen elegáns, cizellált és egyszerű. Odáig eljutottunk, hogy július végére a javítandó területre tuti, szép, porhanyós magágyat készítettünk, mindenféle kerti szaporítóanyag álmát.
Aztán előkotortam a szekrényből az erre szánt magokat. A fehérmustáros és az egyik lucernás vetőmagos zacskót kiszúrta véletlen a mellétett metszőolló, és a magok is összekeveredtek.  Hát válogassa a dunaremeti kénköves ménkű, egyben, vegyesen lesz elvetve az egész, októberben úgyis egyszerre lesz f@szán kaszálva az egész placc- gondoltam. Biztos furi lesz egy ilyen növénykeverék, de oda se neki.
Ezeket a növényeket kiskerti viszonyok között lehet szórva is vetni, így a magágyra csak rászórtuk a keveréket, aztán kicsit begereblyéztük. A mustár tényleg HIHETETLEN sebességgel kezdett csírázni, már két levélkéje volt, amikor mellette a disznóparéjcsírák még csak sziklevelesek voltak!
Aztán... két nap múlva jött az 57 mm csapadékot hullató zivatar. A talaj jól megtömődött, még két nap múlva is ragadt. Amikor meg kisütött a nap, fölrepedezett a föld teteje, ahogy mifelénk szokás.
A zuhé kicsapkodta a földből az apró növényeket, volt, amelyik a vízbe fulladt, letörtek a csírák. Csak néhány edzett darab maradt meg, ezek mostanra már 10 centisek.
A lucerna valamivel lassabban kezdett csírázni, ott nagyobb kárt nem tett az erőteljes eső. Az éppen csírázni kezdő, még igazából a talajba nem belekapaszkodott növényeket a zuhé csak ide-oda sodorta. A mélyebb helyeken kezdtek el ezek a magvak igazából hajtani és megkapaszkodni a föld megszikkadása után. Tisztára jól lehet látni, hol volt az a nagy tócsa, ahol megállt a víz, tele van kis lucernákkal, ahonnan meg lefolyt, ott alig kelt valami. Ezzel el is árultam, a lucerna igen szépen kelt, kis zöld mező - csak éppen nem ott, ahova vetettem.
Azonban ez még csak az első fele volt a talajjavításnak, A következő talajrészhez szintén megcsináltuk a tuti magágyat, mindenféle kerti szaporítóanyag álmát, de vetni már nem volt aznap kedvem.  Négy óra múlva befutott az éjszakai zivatar. Most csak 20 mm. A föld megint lekvárrá vált, utána meg cserepessé, a teteje rögtön megszáradt. Na, mag legyen a talpán, amely erre a talajra szórva a tűző napon csírázni tud. Nem volt mese, elő kellett szednem a nagykapát, és a tegnap még pihepuha magágyat újra fel kellett törnöm. Emiatt ide elegáns  sorokban ültettem a lucernát. Itt is igen jól kikelt.  Azért a perjék, tarackok megjelentek, de sokkal ritkábban.
Mivel azonban vannak üres helyek - ahonnan kimosódtak a magok, vagy túl nagy sorközzel vetettem- azt gondolom, beszórom ezeket maggal, aztán szintén legereblyézem, nem játszok sorba vetéssel. Itt ilyet meg lehet csinálni, hiszen nem cél a termények nevelése ezen a területen.
Egy dologtól még tartok: nem lehet, hogy visszafelé sül el a gyomfojtás? Az, hogy most lefogja majd a gazt, az majdnem biztos a kelését látva. A lucerna évelő. hosszú karógyökeret növeszt. Most ha én ősszel ezt leforgatom, lehet, hogy a zöld rész és a gyökerek jó része  elpusztul, lebomlik. De lehet, hogy a bennmaradó gyökérrészekből tavaszra átével,  újrahajt, és ugyanúgy irtanunk kell majd a vetemény közül, mint a perjét meg az acatot? Idei gyomfojtás után jövőre mint szennyező, kiirtandó gyom fog megjelenni a veteményben tavasszal?  Erre és az érdemi javító hatásra csak jövő nyáron tudok válaszolni. Erre a helyre jövőre krumplit szeretnék ültetni, Jövő júniusig a föld alatt és felett is megkapjuk a választ ezekre a kérdésekre.