Haranglábak
Csodás, régi, parasztkerti virágok, amelyek meglehetősen otthonosan érzik magukat a kertemben. Ezt az is bizonyítja, hogy szaporodnak, nem is akárhogy. Budaházy Edda is büszke lehetne rájuk.
Szóval, volt egy magról nevelt bordóm. Magányos szingliéletet élt évekig, bulizott a méhecskékkel és semmi magonc, sehol egy palánta.
Aztán, pont amikor kívánós terhes voltam, megkívántam ezt a lila-fehéret az egyik soproni kertcentrumban.
Kicsi volt, de tökös dögös és hamarosan szerelembe esett a bordóval, de azért lehetett ivari elhajlás a dologban, mer mind a kettő őrülten magzani kezdett. Ősszel még a járdarésből is kis harangláb-magoncok kandikáltak pajzánul.
Most már látszik az eredmény, az egyik sarj fehér, a másik rózsaszín, de a legtöbb sötét. Bordó.
Ha rajtuk múlna, az egész előkertet Kárpát-medencét betöltenék. Az ő magjaik is majd kikelnek a maradék résekben és felnőnek szépen. Betöltik a szabad helyeket a bokrok alatt és nem engedik elszabadulni a galád borzaskaták invázióját. De ha keverednek? Jajj, hát akkor összeomlik az ideológiánk? A virágoknak könnyű, ők felnőnek, a gyerekeinket viszont sok-sok szeretettel nevelgetni kell.
Mint pünkösdi rózsa
Ma reggel fél tízkor -mint a magamfajta szorgalmas kertész- még félig pizsamában a krumplit tettem fel a gázra, Laci meg alsógatyában kávézott, Juditka még aludt, Móni playmobil figurákat gyömöszölt a cserépkályha hamuzófiókjába. Igazi reggeli családi romantika, tisztára mint a tévében...
Egyszer csak hatalmas dörömbölés a bejárati ajtón. Mindjárt azt hittem, hogy a szomszéd jön át valamiért megint piszkálódni, mentem ajtót nyitni... és tátott szájjal bámultam az ajtón besuhogó hét hattyúfehér ruhás kislányra, akik egyszerre kiáltották: "Szabad-e a pünkösdöt köszönteni?"
És már rá is kezdtek a dalukra, amelyben az eljött Szentlélek áldását kérték a házunkra és minden lakóira, magasra nőtt kendert, bőségesen bort, búzát, gyümölcsöt, gazdagságot és egészséget kívántak, háromszor feldobva a magasba a bájos kis pünkösdi királylányt. Bár mifelénk még feltűnnek betlehemesek és balázsolók, a pünkösdi királylánnyal sose jártak felénk.
Nem lehetett meghatódás nélkül nézni ezeket a gyönyörű lánykákat, akik szorgalmasan felkészültek, és most mindenhova bekopognak és dalolnak, bearanyozva az amúgy is napfényes reggelt.
Jobb oldalon az első sorban a zöld kötényes lányka a pünkösdi királylány, őt emelték magasra hű kísérői.
A hűsítő bodzaszörp jólesett a lányoknak, ez a sok gyönyörű ruha azért biztosan nagyon meleg lehet, s a kosarukba is került részünkról egy kis ez-az.
"Elmentek a királylányok!"-pityergett a kisebbik lányom, amikor kikísértük őket. Bár minden reggel ilyen szép meglepetéssel indulna!
Hamarosan visszatért a falusi háromnapos ünnep fíling (a hátsó szomszéd kihúzta a gattert a ház elé és ott fűrészelt, üvöltözött, szemben meg füvet nyírtak), de a dalok még a zaj ellenére még most is felcsendülnek a fülemben.
Egyszer csak hatalmas dörömbölés a bejárati ajtón. Mindjárt azt hittem, hogy a szomszéd jön át valamiért megint piszkálódni, mentem ajtót nyitni... és tátott szájjal bámultam az ajtón besuhogó hét hattyúfehér ruhás kislányra, akik egyszerre kiáltották: "Szabad-e a pünkösdöt köszönteni?"
És már rá is kezdtek a dalukra, amelyben az eljött Szentlélek áldását kérték a házunkra és minden lakóira, magasra nőtt kendert, bőségesen bort, búzát, gyümölcsöt, gazdagságot és egészséget kívántak, háromszor feldobva a magasba a bájos kis pünkösdi királylányt. Bár mifelénk még feltűnnek betlehemesek és balázsolók, a pünkösdi királylánnyal sose jártak felénk.
Nem lehetett meghatódás nélkül nézni ezeket a gyönyörű lánykákat, akik szorgalmasan felkészültek, és most mindenhova bekopognak és dalolnak, bearanyozva az amúgy is napfényes reggelt.
Jobb oldalon az első sorban a zöld kötényes lányka a pünkösdi királylány, őt emelték magasra hű kísérői.
"Elmentek a királylányok!"-pityergett a kisebbik lányom, amikor kikísértük őket. Bár minden reggel ilyen szép meglepetéssel indulna!
Hamarosan visszatért a falusi háromnapos ünnep fíling (a hátsó szomszéd kihúzta a gattert a ház elé és ott fűrészelt, üvöltözött, szemben meg füvet nyírtak), de a dalok még a zaj ellenére még most is felcsendülnek a fülemben.
Aranyat érő
májusi eső képekben. Amíg a fiúk gumocsizmában tapicskálnak, én vízcseppekre vadászom a kertben.
Palástfű, talpig gyémántban.
Póktanya, ázottan, a borókán.
Palástfű, talpig gyémántban.
Elhunyt magastörzsű rózsa virágzó alanyhajtása.
Gyűlik az öntözővíz a hordóban.
Lóherék.
Mire ideér a pünkösd, a peóniák szirmai lehullanak majd.
Nőszirom, ázottan.
Póktanya, ázottan, a borókán.
Virágzó cserjék.
Skanzen
Még április végén összehoztunk a barátainkkal egy nagyon kellemes napot, amikor is megnéztük s szentendrei skanzen nyugat,magyarországi részét, egyben összeengedtük a 1,5 és 13 év közti gyerekeket... Izgalmasra sikerült.
Szélmalom, ez nem kisalföldi, hanem az alföldi Dusnokról való, Szekszárddal átellenben a Duna másik oldalán.
Kovácsműhely Szilsárkányból
A legkisebb, a csupa-csupa vigyor a búcsúfiának vett homokozószerszámaival.
Fenyegető viharfelhők, amelyek egészen Komáromig üldöztek.
Jó kis kirándulás volt. A gyerekeknek az ivókutakban való pancsolás volt a legmaradandóbb élmény.
Szélmalom, ez nem kisalföldi, hanem az alföldi Dusnokról való, Szekszárddal átellenben a Duna másik oldalán.
Kovácsműhely Szilsárkányból
Emblematikusan lusta disznó. Lehet, hogy már benőtt az ajtófélfába.
A csajok kedvenc paripája.
A nevezetes mosonszentpéteri sváb kápolna
A Szatócsbolt hívogató épülete. Kifogyasztottuk a kakasnyalókaraktárt.
Meli, itt a három királyfim.
A mindig tevékeny két nagyfiam kukoricát darál.
Egyéb fontos látnivalók: az őrségi harangláb.
Szekerek
Az őrségi kerített ház kamrája.
Rengeteg, hatalmas, csípős fekete hangya. Meg se próbáltunk leülni a földre.
A kondorfai osztatlan iskola és tanítólakás.
Skanzeni galagonya és árvácska
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)
Bejegyzések
