2012. április 29., vasárnap

Fűszerkertecske

Idén az első dolgaim egyike volt a kis fűszerágyás kialakítása. Az évelő fűszerek szanaszét nőttek a virágágyásokban és az eper között, de az eperágyat tavasszal áttelepítettük, a helyére pedig zöldségeket szántam, így az évelő fűszereknek is költözni kellett. Elvettem a gyepből egy 2 m2-es kis háromszögletű darabot, ágyásszegélynek körbeültettem vérborbolyákkal és a fonalas agavé-szaporulattal.

A hátsó részbe került a tárkony és a lestyán, eléje takaros sorokban az egynyári és évelő fűszernövények. Eddig csak a gyom nőtt benne, ezért neki akartam állni a nagykapával, hogy fellazítsam és újravessem az egészet, de előtte azért letérdeltem és körülnéztem, hogy mi a pálya. Ha nem is rengetegen, de azért mér sorolnak a kis növénykék. 
Fodros petrezselyem: 
Kakukkfű:
Oregánó:
Muskotályzsálya:
A ritkítással nem lesz túl nagy gondom, mivel finoman szólva nem igazán túlzsúfolt az ágyás. Figyelmeztetnem kellett magam,hogy a kertész legfőbb erénye a türelem, a petrezselyem köztudottan vontatott kelő, a kakukkfű-oregánó fényre csírázik, aztán bejátszhat a hőigény is. A borsikafűnek egyelőre semmi nyoma, pedig azt is vetettem.
Az előző nyögős-társítós poszthoz kiegészítésnek fűzöm hozzá, hogy a fűszerágyásba szórtam el egy kevés maradék rukkolamagot. Az ízletes kis salátanövény vetésének nagyobb részét szikleveles korban lerágták a bolhák a salátás ágyban, de itt a fűszerek társaságában kutya baja! Fűszernövényekkel tehát szerencsésen társítható, úgy tapasztalom. 
Zárócuki: a Piroska tulipán (Tulipa greigii 'Red Riding Hood') utolsó pillanata.

2012. április 27., péntek

Társítás, talaj, örömök

Régen írtam a zöldségesről, pedig sok rövidke kis témám van. Csapjunk a lovak közé!


Retek és rukkola társítás kudarca
Az első dolog, amelyről írni szeretnék, az egy bénázás, hogy az okosok tanulhassanak a szamár kárán. Társításban szoktam nevelni az újhagymát-retket-salátát, most hozzádobtam a rukkolát is, bár ne tettem volna! Tudnom kellett volna, hogy ugyanúgy keresztesvirágú, mint a retek és szomszédként ki nem állhatják egymást. Ráadásul a a talaj sem ízlett nekik, ahová kerültek, a volt tujaültetvény helyére ültettem pár sort, ahol a tuják hátrahagyott pikkelylevelei üzenték nekik, hogy gebedjenek meg! Az üzenet a hagymát és a salit nem hatotta meg különösebben, de a keresztesvirágúak a bolhák segítségével intenzíven gebedni kezdtek, lássátok a képet. 
Még szerencse, hogy mindkettőből ültettem máshova is, így nem kell talán a termésről lemondanom.

Vegyeskultúra


Van gyom is doszt, virulnak a tavaszi évelő gyomok, de beindultak a paréjok is, szóval nincs mese, kapálni kell.  A gyomokhoz hasonlóan intenzíven nőnek mindenhol a komposzttal együtt talajba jutott kaprok és körömvirágok, ettől egészen biokertnek néz ki az a kétszáz négyzetméter. Mindezt megfejeltem jó sok teszkógazdaságos büdöskével, ágyásszegély céljából, miután a kerti füves utakat megfazoníroztam, mint a kozmetikus a bikinivonalat. 

Kelés
Borsó, hagyma, sali, petrezselyem okés, a sárgarépa minősíthetetlen. Tömöríteni kellett volna vetés után a talaját?

Oscar/Carlos szeméyesen
Lollo rosso (? Bordón szokott kelni.)

Növekedés
A lugasszőlők dolgoznak becsülettel. Ültettünk a lugashoz trombitafolyondárt meg hajnalkákat is. Majd meglátjuk, mivé lesznek.


Agyatlan módon márciusban pateroltam át a szamócákat az új ágyásba október helyett, de ez őket egyáltalán nem zavarta, virágoznak, mint a bolondok






Vetés
Március 15-én veteményeztem az alapdolgokat, április második hetében a hidegágyi káposztaféléket, palántának. Ezek kelegetnek. A melegre való tekintettel a kelleténél kicsit korábban elvetettem a babokat, a kukoricát uborkával társítva, meg a ölesbabjaimat állvány mellé. 
 A guggos vajbab meg a fürtös uborka anyóscsókból van, az aranymazsola kukorica meg anyacsókból.
Ez az idei extrémbab-kollekció, a jobb oldali kettő zöld meg piros ölesbab, ezek jelen pillanatban már az anyafölddel takaróznak. A balfeli meg nímet lapos bab, este az ágyba beviszem a német szótárt, hogy futós-e, vagy nyugton marad. 
A cukkinik, sütőtökök is elvetődtek a csini kis kupacaikba meg a komposztot takarni való föld tetejébe, amit az ültetéskor kimaradt kupacokból hordtunk egybe. 

Szüret
Spenót a köbön
Nálatok mi újság így április végén?

2012. április 23., hétfő

Gyümölcsös régi és helyi gyümölcsfajtákból


Képzeletben nekiálltam egy olyan kis házikerti gyümölcsös megtervezésének, amely a hagyományos fajtakincsbe tartozó fák, cserjék választékából áll össze. Ez azért nem könnyű feladat, mert a fajták egy része, amely rajta van a nemzeti fajtajegyzéken, könnyen beszerezhető a faiskolákban (elég megguglizni a fajtanevet, az első tíz találatból nyolc valamelyik áruda listája), de a másik része bizony underground.


 Árpával érő körte virága
Jelenleg hivatalosan vásárolható hagyományos vagy magyar nemesítésű gyümölcsfajták
Almák:  Batul, Húsvéti rozmaring, Nyári fontos,
Körték: Árpával érő, Nyári Kálmán körte, Pap körte, Zöld Magdolna,
Birs: Bereczki, Bereczki bőtermő, Mezőtúri birs, 
Szentesi rózsa naspolya,
Cseresznye: Solymári gömbölyű, Szomolyai fekete cseresznye,
Meggyek: többféle cigánymeggy, Csengődi, Debreceni bőtermő, Érdi bőtermő, Érdi jubileum, Érdi nagygyümölcsű, Korai pipacsmeggy, Kőrősi korai, Újfehértói fürtös, többféle Pándy meggy, többféle
Szilvák: Besztercei szilva, Debreceni muskotály
Kajszik: Borsi-féle kései rózsa, a sok Ceglédi fajta, Gönci, Korai piros, Ligeti óriás, Magyar kajszi, Mandulakajszi, Nyújtó Ferenc emléke, Pannónia, Rakovszky, Rózsakajszi
Őszibarack: Arany csillag, Champion, Piroska, Szegedi arany
Mandula: Budatétényi, Szigetcsépi 55, 58, 92 fajták, Tétényi bőtermő , Tétényi kedvenc,  Tétényi keményhéjú, Tétényi rekord
 Dió: Alsószentiváni, Alsószentiváni kései, Bonifác, Milotai10, Milotai bőtermő, Milotai intenzív, Milotai kései,  Tiszacsécsi 83
Gesztenye: Iharosberényi 2 ,29, Kőszegszerdahelyi 29 Nagymarosi 22 , 37 , 38
Köszméte: Bíbor, Debreceni óriás, Pallagi óriás, Piros ízletes, Szentendrei fehér, Zöld győztes
Piros ribiszke: Fertődi hosszúfürtű
Fekete ribiszke: Fertődi 1, 
Ribiszkeköszméte: Rikő
Málna: Fertődi aranyfürt, Fertődi kármin, Fertődi kétszertermő,  Fertődi Venus, Fertődi zamatos, Nagymarosi
Szeder: Fertődi bőtermő
Szamóca:  Fertődi 5, Korona
 Champion őszibarack virága
Jelen pillanatban undergroundnak számító fajták:
Almák: Dallos alma, Daru sóvári, Jász vadóka, Kenézi piros, Nemes szercsika, Pónyik, Sikulai, Simonffy piros, Pogácsa, Zeliz
Körték: (Kiszely István felsorolása alapján) Nyári: Eleve érő, Üdein érő, Pünkösdi, Cseresznyével érő, Búzával érő, Apró muskotály, Elő érő muskotály, Muskotály, Gerellyes, Nágovics, Hosszúszárú, Császárkörte, Nyári pergamont, Szent Lórinc körte, Piros körte, Vörös körte, Vörös bélű körte, Vörös nyári és Zöld muskotály. Őszi körtéink: Hercsóka, Kozma, Zelenka, Mézes körte, Őszi muskotály és Salzburgi; Téli körtéink: Babka, Carabella, Havasalji, Makária, Mészáros, Benedek, Mosóci, Telelő és Téli bergamot. További ősi körtéink: Budai kisasszony körte, Csákvári nyári körte, Egri körte, Erdélyi körte, Fehérvári körte, Fujtós körte, Korai szagos körte, Köcsög körte,  Magyar kobak, Mogyoródi óriás körte, Mosoly körte, Őszi körte, Piroska körte, Szűcsi körte 
Birs: Perbál 1, Dunabogdányi, Gönczi birs
Cseresznyék:  Solymári politúr, a Pomázi hosszúszárú, a Badacsonyi óriás, a Márki korai és a Gyöngyösi szívcseresznye, Ölyvedi fekete cseresznye
Meggyek:  hólyagmeggy
Kajszi:  Borsi rózsa,  Kécskei rózsa. 
Őszibarack: Parasztbarackok,  Vérbarack, Duránci őszibarack
Szilvák: Macskatökű, Penyigei v. nemtudomszilva, Boldogasszonyszilva, lotyószilva (mirabolán),duránci, fecskeszilva, paradicsomszilva, Beregi datolya (Orsó szilva), Gömöri nyakas szilva, Korsószilva, Lószemű szilva
Szamóca: Fertődi korai
Fekete ribiszke: Hidasi bőtermő
Gesztenye: Perenyei, Meszesvölgyi
 És még ki tudja hány kallódó, névtelen, kiváló fajta....

Fajtajegyzéken kívüli fajták beszerzése
Hát ez nem egyszerű. Talán megkereshető  Barna és fiai, vagy Schekulin Miklós vagy Kovács Gyula Pórszombatban. Az elérhetőségük megtalálható a  tudatosvasarlo.hu génbankokat felsoroló táblázatában. Ha valamelyik régi fajtából van valamelyik ismerősnek, (oltóágat kínál például a fenti táblázat szerint az oszkói Hegypásztor Kör), szóba jöhet az oltás, amelyet megtanulhatunk egy hatvan fölötti, tapasztalt ismerőstől vagy egy hetvenes évekbeli szakkönyvből (böngészhetjük a könyvtárak becsületkasszás törölt könyveit vagy az antikvárium-honlapokat). De ez már nem az amatőr kertészkedés szintje, azt hiszem.

Magyar kajszi virága
Mi a helyzet a saját házunk táján?
Kertünk klímáját meghatározza huzatos északnyugat-dunántúli fekvése, amely a melegkedvelő fajták nevelését megnehezíti. A talaj öntéstalaj, amely megfelelő a legtöbb gyümölcs számára, kivéve a savanyú talajt igénylőket (gesztenye, áfonya). Fontos, hogy a növények ne támasszanak különleges művelési igényeket: amit adni tudunk nekik, az a minimális vegyszer-felhasználású permetezés (mészkénlé, a lehető legrövidebb eü. várakozási idejű permetszerek a rovarkártevők és gomba ellen) és a  mechanikai védekezés többé-kevésbé gondos kivitelezése.
Van jó néhány korábban beszerzett gyümölcsfánk, amelyek már teremnek. Tőlük csak azért, mert nem lobog rajtuk nemzeti pántlika, ugye nem kívánok megszabadulni. Ezeket a növényeket úgy vásároltuk, mint bármely amatőr kertész: árudába be, kasszánál árat kicsenget, jótanács megfogad. Később lettünk csak olyan fenemód tudatosak:-))
Szóval az általánosan elterjedt (uncsi-megbízható) fajták közé tartozó gyümölcseink a Vilmos és Bosc kobak körték, amelyek nem kényesek és jó gyümölcsöt teremnek, a Ranett alma, a Joohnkeer van Tets ribizlik, az öt bokor Római mogyoró, a Flavortop nektarin.
A fajtajegyzékes körbe tartozó, nemzeti pántlikás gyümölcseink a következők: a Húsvéti Rozmaring alma, a Magyar kajszi, a Champion őszibarack, az Árpával érő körte, a Milotai10 dió, a Fertődi hosszúfürtű ribizli. Összességében nem volt rossz befektetés szabványos, megbízható fajtákat vásárolni, a termőre fordulás utáni második évben már sokszorosan behozták az árukat.


Sokkal izgalmasabb a szerzett szajré. Vannak ingyen szerzett meg csereberélt gyümölcseink is, amiket igazából meghatározni sem egyszerű, csak teremnek és felhasználjuk őket. Anyósom nagy gyümölcskertész, tőle kaptunk olyan lappangó kincseket, mint a Bereczki bőtermőre hajazó, nagygyümölcsű, egészséges birs, amelyről már volt, aki vitt oltóágat.  Aztán kaptunk még egy aprószemű, zöld, beteges lúzer egrest, amely semelyik felsorolt fajtára sem hasonlít. Idén még megkegyelmeztünk neki, de ez az első, amely bemoníliásodik, aztán átragasztja a kórt mindenre, ami csak fogékony erre a betegségre. Van sok fehér ribizli, a Bianca-fajta klónja vagy rokona, meg sok labrusca-utód, rezisztens szőlő. Szintén a kedves mama ajándéka a korai, nagyszemű, jól sarjadzó szamóca, amelynek sarjait leválasztva évről-évre gyarapodik az állományunk, lehet, hogy sanszos lehet a magról nevelés is, de az utódok minőségére ugye nincs garancia. Málnánk Autumn Bliss sarjról szaporított, tesóméktól hozott  klónmálna. Szintén ilyen anyós-kincse a két egyelőre még gyengélkedő, bevallottan hullott magról kelt, de a  fa családfáját tekintve Szabolcsból hozott penyigei jellegű nemtudomszilva:-) Vadszedret Köröshegyről, az egyik domboldalról akarok felásni, amely ugyan gatyaszaggatóan tüskés, de nagyszemű és finom, teszteltem. A jövőbeli gyümölcsfa-ültetést tervezve már szívesen belebátorkodnék az undergroundba egy illegális pogácsaalmafa erejéig.

A sorozat további részei itt olvashatók: 

Nosztalgikus bevezető

Almák, körték

Cseresznye, meggy

Barackok, szilvák

Szamóca, málna, szeder, köszméte, josta

 Birs, naspolya, gesztenye 

Rezisztens szőlőfajták

Gyümölcsöskert hagyományos és modern nemesítésű, hazai gyümölcsfajtákkal

2012. április 17., kedd

Súrolás - a dédi fahamus trükkje újratöltve

Mivel fával tüzelünk, jó sok fahamu keletkezik, amit fel is használunk a kertben talajjavításra. Dédi mesélte, hogy az ő sparhelten főzős ifjúkorában, amikor nem voltak még modern vegyszerek, a takaréktűzhelyből kiszedett fahamuval sikálták el a piszkos edényeket. Kíváncsi voltam, ez a módszer hogyan működik a mai világban (hogy mekkora átverés a sok hiperszuper vegyszer, azóta tudom, amióta ecettel pucolom a folyton zsíros-nyálas teraszajtót és mosószappan-mosószóda-ecetes mosásra váltottam), és úgy tűnik, nem rossz. 

A fahamuval hamuzás után nincs sok teendő, mivel már szitálva érkezik a tálcába. 

Fogtam a régi súroló kiürült szóródobozát és belekanalaztam a hamut. Kész az adagolt-csomagolt súrolószer. (Szóródobozt műanyag tetejű befőttesüvegből könnyű készíteni, ha a tetőt gyertyalángon forrósított szeggel kiszurkáljuk, nem árt jó nagy lyukakat ütni a tetőn.)
Aztán jött a tesztelés a főzőlapon:






Szóval csókoltatom a vegyipart.

2012. április 16., hétfő

Igen! Szamócát magról!

A Szamócát-magról? című bejegyzésben már foglalkoztam a földiepertövek magról való nevelésének lehetőségével, de ott még csak az alpesi eprek házilagos hajtatásának egyszerűségéről írhattam. Mindazonáltal nem hagyott nyugodni a kérdés: a normál kerti szamócát nem lehetne-e palántaneveléssel elterjeszteni a kertben ? Megint egy régi könyvet - vagyis pontosabban a Vajda Ferencz-féle Hasznos tudnivalók innen-onnan című, 1899-es, 1986-ban újra kiadott írását - tanulmányozva megtaláltam, hogyan neveltek nagyanyáink a maguk régimódi eljárásaival szép, nagy szemű földiepret. Íme:

„Új szamócza fajok előállítási módja a következő eljárás szerint történik. Erőteljes, egészséges, legalább 2 éves szamócza legkorábbi, legnagyobb, kifejlett érett gyümölcsei összeszedendők, s névvel ellátva erjedés végett elvetésig száraz, szellős helyre teendők. A magvakat legczélszerűbb közönséges melegágyba június közepén elvetni. Az üvegtáblák, árnyékolás okáért, agyagból készített péppel teljesen bemázoltatnak, hogy a nap sugarai azokon át ne hatolhassanak. A túlérett gyümölcsből a magvakat a gyümölcs húsától friss vízben teljesen megtisztítjuk. A fenékre szállt magvak a csíraképesek; csomagoló papírra terítve árnyékos, szellős helyen megszárítandók. Ritkán vetjük, átrostált száraz ganéjjal vagy melegágy földdel 3-4 mm vastagon behintjük, deszka darabbal jól leveretik, s finoman megöntöztetik, nagy hőségben naponkint 2-3-szor, s szorgalmasan szellőzendő. Így 8-12-14 nap alatt a mag kikel. A kikelés utáni 15-16 napra az üvegtáblák félhomályosra dörzsölendők, 25-30. napra pedig az ablakok eltávolítandók. Augusztus elején a 3-6-8 leveles, futányos vagy inda nélküli magonczait emeljük ki, futányaikat tőben vágjuk le, gyökszálaikat felényire vágjuk vissza, s 8-10 cm-nyi távolban dugdossuk el, s 8-10 napig árnyékolva kell gyökereztetni. Naponkint 2-3-szor kell öntözni, s szellőztetni. Szeptember elején jól felásott s elegyengetett földön készítünk tetszés szerinti hosszú, 160 cm széles ágyakat, 30-40 cm széles utakkal közöttük. Mindegyik ágyon zsinór mellett 40-40 cm távolságra 4 vonalat húzunk, a két szélső az ágy hosszszélétől 20-20 cm-nyire feküdjék. A gyökerestül kiemelt magonczokat az ágyon húzott vonalak kellő közepére 50 cm-nyi távolban 3-szög alakban kiültetjük; gyökerüket 1/3-ra megkurtítjuk, s lehetőleg beiszapoljuk. Ha szárazság van, 2-3 nap egymás után öntözzük meg. November elején 10-15 cm vastagon korhadt marha trágyával terítsük be a magonczok közti közöket. A következő tavaszon már termést hoznak, s ekkor a válfaj minőségét megláthatjuk. A bogyók nagyságát a 2. évben legjobban észlelhetni. Virágzáskor a közök tenyérnyi magasságban szalmás ganéjjal beterítendők, nehogy esős időben a gyümölcsök besároztassanak. A futányokat tőben vágjuk ki, s az első termésnél 1-1 tőkén 1-2 szemnél többet ne hagyjunk.”


Teljes a leírás. S hogy ennek mi a gyakorlati jelentősége?
Köztudott, hogy a frigó eperpalánta drága mulatság, egy négytagú családra kalkulált valamirevaló epres kialakítása olyan száz tővel húszezer forint közeli értékről indul. Ha olyan különlegességekre vágyunk, mint a folytonérő fajta, még drágább a kivitelezés.
Számtalan kertben így innen-onnan kapott vagy más, hasonló módon beszerzett, félnemes-félvad szamócasarjak a telepítés kiindulópontjai.  A mi száztöves epresünket sarjakból négy év alatt sikerült száz tőig nevelni a sarjak leválasztásával és elültetésével harminc, a második kertszomszédtól kapott palántáról.
Viszont ezzel a vetéses módszerrel és  némi ügyeskedéssel olcsóbban csinálhatunk eprest magunknak. Egy szem jóféle paraszteperből egy év alatt meglehetős mennyiséget. Gyanítom, hogy a marokkói import gyümölcs erre nem alkalmas. Azonban ha hozzájutunk olyan fajtához, ami jó zamatos, és nagy gyümölcsű, kétszertermő vagy folytonérő és nem agyonnemesített, azt érdemes lehet így felszaporítani. Nyilván nemesíteni nem szeretnék, de kipróbálnám a folytonérő eperrel, remélem a szezonban sikerül legalább egy szemet kerítenem ebből a ritkább fajtából, s beszámolhatok majd itt az eredményről.
A süti képét természetesen Beától csentem el, remélem nem haragszik érte!

2012. április 14., szombat

Csírás-virágos

A húsvét ugyan elmúlt, de a böjti szelek ugyanúgy fújnak, mint egy hete. Bent kikelt az ötödik rebarbaramag és napoznak a palánták az ablaküvegen belül. A kép bal alsó részén a földimandulák csíráskodnak, Ágitól kaptam az apró kis gumókat. (Áginál százával nőnek az extrém és hétköznapi palánták, csak hallgat róluk. Nem hibáztatom, ezer a dolga, nem lehet mindig blogolni...) Húsvétra pedig kinyílt az egyik amarilliszünk, sőt mindjárt két hagyma egyszerre, ami ugye Hippeastrum igaziból.


A fák, bokrok csodás virágzásban vannak. Amikor az országban röpködtek a mínusz hatok-hetek, nálunk nem volt fagy. Nappal viszont elég hűvös van a méheknek, a virágzás kezdete óta alig  láttam néhányat. Ki porozza be a gyümölcsfákat? Nem tudom, mennyi gyümölcs lesz, bár a fajtáim jó része szerencsére többé-kevésbé öntermékeny. No meg azért a szél is fújt.

A tavaszi virágok meg kékellenek-lilállanak-sárgállanak, ahogy szoktak.
Ők meg a szomszéd dzsumbuj salátaboglárkái.

Már csak egy kevés jó meleg, tavaszi napsütésre vágyom, 40 km/h alatti sebességű széllel.

2012. április 11., szerda

Régi gyümölcsfajták 6.: Birs, naspolya, gesztenye

Birs
Elsőnek nézzük a birset. Biogyümölcsnek kiváló lehet igénytelensége miatt, de közvetlen fogyasztásra sajnos nem alkalmas. Birsalma, birskörte? Tulajdonképp formafüggő, de bonyolítja a képet az, hogy egyazon fa egyik évben almaformájú, másik évben körteformájú gyümölcsöt terem. A birs díszfának alkalmas, kompótnak és gyümölcssajtnak egyenesen kiváló, de friss fogyasztásra nemigen való őszi gyümölcs. 

Az egyik legelterjedtebb világfajta tulajdonképp magyar eredetű, ez a Bereczki birs. Névadójának, Bereczki Máténak, a 19. század nagy gyümölcsnemesítőjének életéről érdemes elolvasni ezt a rövid életrajzi írást. Lényegében neki köszönhetjük az első megbízható, fajtatiszta magyar gyümölcsfajtákat, azok kiválasztását, leírását és elterjesztését. Az almás bejegyzésben már emlegetett  Daru, Sóvári, Sikulai, Batul, Ponyik akor még tájfajtának számító almafajták "sztenderdizálása" az ő munkája. Emellett évtizedeken át gyakorlati tapasztalatai alapján írt a szakfolyóiratokba és gondja volt az ismeretek terjesztésére is: rengeteget tett a gyümölcstermesztés számtalan csínjának-bínjának megismertetéséért.
Szóval a Bereczki birs gyümölcse nagy, inkább körte alakú. Kicsit kisebb termetű változata a Bereczki bőtermő, amely nagy virágai, fényes zöld lombja miatt díszfának is megteszi. A Bereczkinél később érik a Mezőtúri birs, amely nem kövecses húsú és a termése kissé apróbb, sárgászöld. Korai, kisebb gyümölcsű fajták az egymáshoz hasonló Perbál 1 és  Gönczi birs.  Tárolásra kiválóan alkalmas a szintén körte alakú termésű Dunabogdányi. A birs tájfajtáinak válogatását, szelektálását Brózik Sándor végezte, aki a cseresznyenemesítésben is jeleskedett.


Naspolya
Ma különlegességnek számít ez a késő őszi gyümölcs, amely csak akkor élvezhető, ha a dér már kétszer is megcsípte. Abban az időben, mikor még nem szupermarketba járt a pógár shoppingolni narancsot-banánt-mandarint, az elálló alma-, körte- és egyes szőlőfajtákon mellett a naspolya fontos késő őszi - téli vitaminforrás volt. Gyümölcse utóérve válik ízletessé. 
A birshez hasonlóan dísznövényszépségű a naspolya kicsi fája. Az egyik legjobb fajta a Szentesi rózsa naspolya. Hogy mire is jó? A Terebess szerint  gyümölcsét elsősorban frissen fogyasztják, de lekvár főzésére is kiválóan alkalmas. Ezenkívül püré, cukrozott gyümölcs, közönséges, rumos vagy pálinkás befőtt, bor és likőr is készíthető belőle. Más gyümölcsfajokkal vegyesen ivólének ki­váló Érdemes a cikk végére legörögni, itt olyan különleges recepteket is találhatunk, mint a naspolyás-gesztenyés pulykasült!



Gesztenye:
A gesztenye tipikusan az Alpokalja és a Nyugat-Dunántúl gyümölcse. Gesztenyéseket találni még ezen kívül a Mecsekben és a Dunakanyarban is. Az éghajlatot tekintve az ország egész területe alkalmas lehetne a gesztenyének, de a talajban válogatós: mészmentes, inkább savanyú talajban érzi jól magát a növény.  Lombos erdeinkben sokhelyütt megtalálható volt, itt-ott nagyobb állományai is kialakultak. Művelése régen főleg a termés begyűjtéséből állt, a jó gyümölcsű fákat fejszével szelektálták: a gyengébbeket kiirtották.  Sopronban, a Lövérékben még most is nemzeti sport a gesztenyegyűjtés.
Az Alpokalja másik fontos vidékén, Kőszeg környékén találhatunk nagyobb őshonos gesztenyéseket. Velem község jellegzetes terménye a gesztenye, ünnepet is szentelnek neki, ahol a sütés ősi módjait is megismerhetik a látogatók. 
A   70-es évektől vették művelésbe igazából a szelídgesztenyét, a névvel jelölt fajták és oltványok használata innentől számítható. A hivatalos fajtajegyzéken a három Nagymarosi fajtán kívül (amelyek megfelelő talajon a Dunakanyaron kívül is szépen díszlenek) az Iharosberényi fajták és a Kőszegszerdahelyi szerepel, amelyek azonban csak eredeti termőhelyükön hozzák a legjobb formájukat. Kőszeg vidékéről való még a Meszesvölgyi és a Perenyei fajta, amelyek nem fajtajegyzékesek.
Magyarország legnagyobb gesztenyése az utolsó európai boszorkányper helyszíneként elhíresült Iharosberényben található. A kész, feldolgozott gesztenyepürék általában innen származnak. 
A mecseki gesztenyések szép példája a varázslatos öreg fákkal teli zengővárkonyi gesztenyés, amelyet Totoro blogjából ismerhettünk meg. Érdemes a csodás fotókat végignézni, a bejegyzésben kosborokkal és bazsarózsával is találkozhatunk. A kép is innen van. 
A sorozat további részei itt olvashatók: 

Nosztalgikus bevezető

Almák, körték

Cseresznye, meggy

Barackok, szilvák

Szamóca, málna, szeder, köszméte, josta

Rezisztens szőlőfajták

Gyümölcsöskert hagyományos és modern nemesítésű, hazai gyümölcsfajtákkal

2012. április 5., csütörtök

A korai tulipánok nagy pillanata





Harlekintemető az ablakrésben

Még tavalyelőtt téma volt mángorló és CsakBea blogjában a harlekinkatica-invázió. Most nálunk is ez van,vagyis csak volt. Ablakpucolásnál észrevettem, hogy a műanyag ablaktok és a szúnyogháló  közti résben ott alul van egy kis hézag. Ebből a résből vagy tucatnyi harlekinhullát meg múmiát pucoltam ki. Biztos lehetne ebből valami ügyes embernek valami rovarcsapdát feltalálni.