Kerti és természetjáró kalandok

Újabb madáretető

8 megjegyzés
Nem vagyok kibékülve a mostanáig a kert fáin üzembe helyezett madáretetőkkel. A takaros kis fa etető, amellyel 2009-ben megkezdtem madáretető pályafutásomat, túl kicsi. A palacketető se nagy szám. A tavaly sírvázából kreált etetőm elég nagy volt, de előjött egy technikai hibája, nevezetesen, hogy az a tálrész, ahova a mag kikerül, és ahonnan a madarak csipegethetnek, túl kicsi. A felfüggesztő zsinegei meg igen hosszúak, a lengő szél és a szökdécselő madarak állandóan kifürödték a napraforgót az etetőből, a földről viszont nem szedegették fel (hiszen nem tyúkok ők, igaz?). A sok finom szotyi mind a pucér földön ment tönkre. Maga a "konstrukció" nem volt rossz, de az alsó tálcát a jobb használhatóság érdekében nagyobbra kell cserélni. Kerestem is hozzá a megfelelő alátétet. Olyan pincértálca-féleség lett volna jó, amely nagy, a pereme pedig magas. Na ilyen az egész háztartásunkban van egy darab, az is valamilyen Tupperware-os tál, nos ezt azért nem akartam madáretetési célra felhasználni. De miből etessek? Sok a madár, itt a nagy hideg, van napraforgóm is, de egyik etető használhatatlanabb, mint a másik.
Valami mást kellett kitalálnom madáretetéshez, ami elég nagy, erős, robusztus, masszív, nagy űrtartalmú, sok madár fogadására. Természetesen - szokás szerint - nem tudtam, miből készítsem. Igaz, hogy egy régi bútor szétszedéséből volt otthon egy nagy funérlap, de a fűrészelgetés, csavarozás stb... nem nekem való, időm sem volt hozzá. Megint valami gyors megoldásra volt szükségem. Ekkor akadt meg a szemem az udvar sarkában hentergő slagkocsidobon.
A slagkocsit tavaly tavasszal vettük valamelyik barkácsáruházban, egy darabig használtuk, aztán szétesett elemeire, mint afféle gagyi kínai darab. A csőtoldó részt még a nyáron kiszereltem belőle, másra elhasználtam. A kerekes kocsirészt egy házilag felerősített funérlappal kiskocsi gyanánt üzembe helyeztük, Andris furikázott vele, de tűzifát, dézsás virágokat, sőt a nagy kaktuszt is ezen huzigáltuk. A dob azonban csak az udvar sarkában hentergett, Andris gurigázott vele, meg sámlinak, hintaszéknek használta, amíg jó idők voltak. Most is ott hevert.... amíg eszembe nem jutott, hogy milyen jó madáretetőt lehetne belőle szerkeszteni. Nagy a dob oldala, vastag, erős peremmel. A belsejében mély, üres rész, ahova a magokat be lehet önteni.
Tegnap neki is álltam etetővé alakítani a slagkocsidobot. Először is gyökérkefés, alapos mosásnak vetettem alá. A problémát az jelentette egyedül, hogy a dob közepe üreges, amiből kiszóródhat a mag, illetve belehull az eső, hó. Ott, ahol a slagot szokás kivezetni a dob belsejéből, van egy lyuk, ebbe beleragasztottam egy régi, csorba csőtoldó darabját, ami megakadályozta azt, hogy alul kicsorogjon a búza-szotyi keverék.
A dob két oldala is nyitott. Ki kellett gondolnom,  hogy ezt mivel töltsem ki. Végül méretre vágtam egy üres traubis üveget, kifordítottam, és belerögzítettem a dob belsejének hengerpalástjába. Egy nagy nyílást meghagytam, hogy legyen hol betölteni a magvakat.
Alul pedig helyet hagytam, hogy a madarak ki tudják venni az utánpótlást a hengerből.
Még a felfüggesztést kellett kitalálnom. Valami stabil rögzítést szerettem volna, nem olyan lengedezőset, mint a másik kettő. Végül egy vékonyabb, régi nadrágszíjat találtam, amelyet a slagkocsidob (illetve már madáretető) tetején levő lyukon átfűztem. Ezzel kész volt a háztartási lomból készült nagykapacitású önetető.... :-)
Ma reggel helyeztem üzembe. A szerkentyűn még van mit javítani, mert az önetetőrésze nem tökéletes, de sajnos nem volt még egy traubis üvegem, majd ünnepek körül fejlesztek a "dizájnon", ekkor üres palack meg időm is lesz hozzá. Az erős szíjjal odakötöttem a körtefa egyik ágához az etetőt. Tetejére egy madárkalács került, bele meg sok-sok mag. Lényegesen nagyobb a befogadóképessége, mint a tavalyiaknak - igaz, sokkal rondább is náluk. Mindazonáltal azt hiszem, a kismadarak nem a csúfságát fogják bámulni, hanem a benne lévő magokat. Egy előnye van még: a széles etetőalj (=slagkocsidob oldala) miatt sem Cirmi, sem Pici cicánk nem tudja becéloznia a madárcsárda vendégeit a fán.

A régi kis fa etetőt azt hiszem, odaadom tesómnak. Nála a nagy, oszlopos etetőt a kerti földmunkák miatt ki kellett venni, egy nyamvadt palackból etet, pedig kiserdőnyi madara van a papagájain kívül. Az őszibarackfán nála biztos nagyon jó helye lesz, és sok pintyben, cinkében, kékcinkében gyönyörködhet majd az ablakból. 

8 megjegyzés :

  1. Nagyon sok madár a földről eszik,a pinty,tengelic,de akár a zöldike is,vagy a veréb,stb.

    VálaszTörlés
  2. Tesó, ablaketetőim vannak. A papagájok maradékát is hasznosítják a kis didergők.
    Elrekviráltad a fiam kedvenc játékát!!! Teeee!!!

    Gina, szerintem is megeszik a földről a magokat a madarak.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó ötlet Ági! Szerintem magasan biztonságosabb a macskáktól.

    VálaszTörlés
  4. Hát igen, Cirmi és Pici mellett nemigen merészkednek le a madarak a földre. Az utóbbi időben valahogy túlteng a ragadozóösztön a macskáinkban, mert még a vakondot is kipiszkálták a földből. Korábban vígan felszedték a kismadarak a földre szóródott magokat, de amióta ez a két "vérmacska" van, még a tyúkudvarba sem mentek be a verebek keresgélni. A dobból azonban nem tudják kiszórni a magokat. Délután leellenőriztem: minden elfogyott, semmi sem volt lepotyogtatva a földre, csak a szotyihéjak a környező bokrok alatt.
    Így megszületett a kompromisszum: magasba helyezett, függő, széles fenekű etető, ahol sok madár elfér, alul meg grasszálhat a macska, úgysem tudja elfogni a madarakat, még ha felkúszik a fára, akkor sem.
    Tesóm, te csak ne háborogjál itt nekem.
    a.)a slagkocsidob már egy hónapja a sufni mellé volt dobva, és te raktad oda, hogy Andris nehogy ráálljon;
    b.) vigaszként elfogadod a fa madáretetőt? Jobb, mint az a lehasznált palacketetőd.

    VálaszTörlés
  5. Tesóm, az ablaketető az az, amikor lusta vagy kimenni a kertbe a hidegben feltölteni a madáretetőt, és ezt ellensúlyozandó, és a madáretetés elhanyagolása miatti lelkifurdalást csillapítandó, a reggeli szellőztetéskor az oroszlánszag illanásával egy időben kiszórsz egy kis magot a párkányra, igaz? :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, és ezt teljes tudatossággal teszem, a fenntarthatóság jegyében. A ded nyugton marad, miközben a cinegék táplálkozásán ámul, ez idő alatt meg tudom tisztogatni azt a gömbölyded, ámde oroszlánszagú alfelét. Van itatóm is virágalátétből, ez meg a hidegben a fagyás folyamatának okítására jó, a ded meg örvend, hogy legálisan ripityára törhet valamit.

      Törlés
  6. Ja, és nyárra visszaalakítható az etető slagkocsidobbá, hogy Andris gurigázhasson.
    Az a legjobb, hogy egy hónapja, lomtalanításkor Laci már ki akarta dobni, csak megfeledkeztünk róla.

    VálaszTörlés
  7. Most kitaláltam, hogy a sírvázásat egybekombinálom majd a slagkocsidobbal, úgy emeletes etető lesz, és itatót is hozzákombinálok. De majd csak a szezon után, jelenleg egy pillanatra sem nélkülözhető az etető.

    VálaszTörlés