A múlt heti viharral jött hidegfrontot leszámítva idén igazán harmonikus az átmenet a nyárból az őszbe. Csak a reggeli cipőáztató harmatról és a korán nyugovóra térő napocskáról vehetjük észre, hogy már bizony az őszi napéjegyenlőségen is túl járunk.
A virágoskertben: érett színek
A korábbi években a nyári évelők másodvirágzása volt az, ami ilyentájt arra indított, hogy fényképezőgépet vegyek a kezembe, de erre most hiába vártam. Az esős július és a porszáraz augusztus miatt csak ültek a levélrózsáikon. Virágot mindössze a terasz dúsan virágzó muskátlijain és a megbízható egynyáriakon lehetett látni.
A sarkantyúkák csak augusztus végén lendültek formába. Talán sejtették, hogy az első fagyokig bőven lesz idejük... Az amarántokkal és kannavirágokkal társítva most már egésze csinos képet mutatnak.
A vérborbolyák alsó ágai a földre hajlanak a sok terméstől, igazi őszi hangulatot varázsolva az előkertbe.
Már a pihenőre készül az enciánfa, utolsó bimbóit nyitogatja pompás lilában.
Ugyancsak lila színfoltot varázsolnak az évelőágy kontúrjának zöld hullámvonalai közé az aszterek, évelő őszirózsáim.
Érdekes, hogy a februárban szülinapomra kapott ciklámen májusig pihenőt tartott, majd júniustól az egész nyarat átvirágozta a félárnyékos teraszon, végül termést is érlelt. Az ablakunkban egy kis ládában erdélyi bazsalikom nő. Anyuék szomszédja adott hajtást még a nyár derekán, ami egy pohár vízben hamar meggyökeresedett. Most már virágozni is kezd. Ez abban különbözik a megszokottól, hogy a levele kissé szőrös, nem húsos. Szárai lilák, de van közte zöld is. Illata, aromája intenzívebb-töményebb, mint a simalevelűnek. Azt hiszem, szárításra is alkalmasabb lesz. A fagyok közeledtével behozom a lakásba, mivel úgy hallottam, karácsonyig eléldegél cserépben, azután már csak sorvad, hiszen egynyári. Ismeri valaki ezt a fajtát?
A zöldségesben, gyümölcsösben: szüret és tervezés
Itt a betakarítás ideje. Felszedtem a bokorbabokat, az utolsó termésekből egy-egy főzésnyi zöldbab, fejtőbab került, a termés zöme viszont száradozva pihen a terasz napos részén a ruhaszárító alatt. Bőven szedjük még mindig a gyomokhoz hasonlóan igénytelen rukolát, amely a legforróbb napokon is bőven osztotta zöld levél-ajándékait, s amelynek elképesztő kilós ára a marhabélszínnel vetekszik...
Naponta szüreteljük - tesómnak hála- az édes húsú Yellow Goldfish paradicsomokat a lugasról, fogyasztjuk bőven szendvicsre, salátába, pizzára, magában, satöbbi.
Sok termett spárgatökből, cukkiniból, patisszonból, kisbabánk örömére. Ezek voltak a nyári alapételei. No meg a sorban egymás után beérő nyári és kora őszi jó szaftos körték.
Az új-zélandi spenót, a paprika a napi szükségnek megfelelően terem. Földben van mág a sárgarépa-petrezselyem, cékla, feketeretek, novemberig még nőhetnek.
A hagyma és a mák helyét már régen megforgattuk, helyükön a földben nyújtogatják csíráikat az áttelelő spenót és a saláták magjai.
Tervezzük a jövő évet, a vetésforgót, a kompsztozás mértékét és az ásásszükségletet. Tovább bővítjük majd az eperágyást a gyümölcsfák közt.
Idén fordultak igazán termőre a szőlők, például a lugasnak szánt otelló.
A zalagyöngye már fogyóban van, abból is futtatunk a lugasunkra, aley amolyan lucaszéke-módra egész nyáron készült és most bálnacsontváz-jelleggel pompázik. (Egy szomszéd se dicsérte meg:-) Már aláttettünk két széket meg egy hintát a magunk örömére.Az ősszel ráfeszítjük majd a drótokat és elkezdjük a körben tavasszal elültetett szőlők lugassá nevelését. Földbe ásott akác gömbfából meg deszkából készül majd el jövőre terveink szerint a pad meg az asztal is. Aztán majd olyan bulit csapunk odakint, hogy csak na!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése