Kerti és természetjáró kalandok

Magszedések

3 megjegyzés

„Már nem is lehet azokat a régi jóféle magokat kapni! Csak olyan magok kaphatóak, amikhez a vegyszert is mingyán meg kell venni! És még milyen pofátlanul drágák is!” – mérgelődött paprikatermelésben jeles ismerősöm, aki szintén saját szedésű magból hatalmas, soha nem látott méretű paprikákat mutatott nekem. „Ezt a magot nem lehet boltban venni, már évtizedek óta magam szedem!” - egészítette ki a mondanivalóját. Bizony, ebben a pár mondatban jól összefoglalta a vetőmagokkal kapcsolatos gondjaimat. Tényleg sok olyan fajta magját nem tudtam tavasszal felhajtani, amelyet szerettem volna, és amik a kertben kiválóan megélnek. Helyette ajánlottak a vetőmagboltosok mindenféle más fajtákat a legkülönfélébb kerti veteményekből, amelyek aztán a termesztés során csúnyán leszerepeltek. És az is tény, hogy sok terményből annyi vetőmagra van szükségünk, hogy enyhén szólva sokba kerülne az, ha a következő évi adagot a boltból kellene megvennünk. Meg egyáltalán: ha már odáig eljutottunk a kertben, hogy számos termény magot érlelt, miért ne gyűjtsük össze és vessük el őket, megspórolva a jövő évi tetemes vetőmagköltséget? Így szentül elhatároztam, hogy idén aztán kivágom a rezet, és amennyi magot csak lehet, én gyűjtök össze házilag.

Ez az a tevékenység, amelynél a magszárba szökött lollo rosso és a lebarnult, fonnyadó menyecskeszem-bokor, a csoffadt kapor, a leszedetlenül beszemesedett vajbab is „fölavanzsérzik”, ahogy mama mondta régen. Ganéra, tűzre szánt maradványok a jövő reménységeivé válnak. A szomszédtól átnőtt vagy az utcáról a kerítésre kibújt elszáradt növények termései felértékelődnek.

Először körülnéztem a kertben: mi az, ami alkalmas lehet a továbbszaporításra?.

A legtöbb kertiveteményről szedhető mag vagy szaporítóanyag. Csak néhány kivétel van. A legfontosabb csoport a kivételek közt az F1-es hibridek köre. Az F1-es hibrideket sajátos keresztezéssel nevelik, az ilyen növényről szedett mag általában „visszaüt” valami vad ősre, és a hibrid szedett magjából ültetett növény következő évi termése satnya és korcs lesz. Az elmúlt két évben volt néhány F1 hibridünk, amelyek kiválóan teremtek, de a magszedésre nem vállalkoztam ebből az okból. Ezek közt volt paradicsom ( a Cherrola F1, a Lugas F1), paprika (Csángó F1), uborka (Mohikán F1, Perez, Megyer), csemegekukorica (Jubilee), és általában az összes takarmánykukorica is hibrid. Ezekből minden évben friss mag kell. Sajnos a csemegekukoricából már szinte nem is lehet kapni olyat, amely nem F1-es.

A másik necces csapat magszedési szempontból a tökfélék köre. Tavaly házilag szedtem patisszon-és cukkinimagokat. Tavasszal azonban – mint írtam – valami furcsa duett kezdett teremni, fehér, cukkini alakú, de patisszon végű terméseket hozva. Másodvetésben lett csak „normál” cukkinim. Szóval beégtem ezzel magam előtt. Azt azonban nem értettem, hogy a földbe beletaposott rohadt cukkiniből egy évvel később kikelt növény miért lett sztenderd cukkini külsejű. Valószínűleg a szomszéd kertben levő tökfélék is közrejátszottak ennek a fura kereszteződvénynek a létrejöttében.

A babfélék a leghálásabb magszolgáltatók. Idén többféle babmagot vetettem, csak csekély mennyiségeket, kifejezetten magnevelési célzattal. Nem hagytam ki a szomszédból átkúszó futóbab nyújtotta lehetőséget sem. Innen-onnan kaptam mindenféle háznál nevelt, nem bolti fajtákat. Most van török babom, fehér hópehelybab(ebből idén csak vetőmagnak valót neveltem még, jövőre már jut enni is), valami jóféle futó nevenincs tarkabab, fekete és zöld vajbab, lóbab és kilométerbab. Babról magot szedni igen egyszerű: meg kell várni, amíg a hüvelyek a tövön kiszáradnak, aztán kifejteni, megszárogatni és eltenni valami szellős, fagymentes helyre, amit a zsizsik kerül. Régen, amikor még sokkal több babunk volt, a száraz babot mindig csépeltük. Ehhez valami sűrű szövésű zsákba kellett tölteni a hüvelyes babot. Gyengébb idegzetűek bottal ütlegelték a zsákot, mi ketten tesómmal inkább egybeépítettük az ugróiskolával, és kigyúrtuk a szemeket, utána a zsákot megbontva kiválogattuk és kiszeleltük a babot.

Egy babfajtának a magját nem tudom levadászni sehol. Ez az egyszembab. Apró fehér főzelékbab, igen jó ízzel. Alsós koromban ezt termeltük mindig az iskola gyakorlókertjében, de a kertben is volt. Aztán valahogy kiveszett a divatból, hetedikes korom óta (úristen, húsz éve!)nem ettem ilyen babot, de most is ez után sóhajtozok.

A paradicsomok azok, amelyekről már tavaly is nagy lelki nyugalommal gyűjtöttem be a 2011-es szaporítóanyagot. A közönségesebb fajtákkal, amiket minden boltban árulnak, nem molyoltam, de a ritkábbakból jól bespejzoltam. Idén még ezeket újabb fajtákkal sikerült kiegészítenem. Így házi magjaim vannak a Golden Königin, a Black Krim, a Yellow Goldfish, a Great White, Malinowy Ozerowsky és Bursztyn fajtákból, koktélparadicsomból. (Igaz, ez utóbbi megteszi azt a szívességet, hogy elveti saját magát.) A mag kinyerése a termésből megkövetel némi körültekintést. Én egy-egy szép paradicsomot kiválasztva hagyok túlérni, aztán felvágom, kinyomom a magokat a kocsonyás levével együtt egy erre a célra használt fémszitácskába. A magokat a csap alatt jól kimosom, hogy a kocsonyás réteget leáztassam róla, aztán a tiszta magokat mokkáscsészealjon szárogatom. A szárítást valami árnyékos, de szellős helyen lehet a legjobban lebonyolítani. Papírtörlőn, szalvétán szárogatni nem tanácsos, tavalyelőtt elkövettem ezt a hibát, a magokra ráragadt a sok papírfoszlány. A kiszáradt magokat gyengéden le szoktam kapargatni a csészealjról, aztán kis papírtasiban elteszem jövő év februárig.

A paprika sem nagyon bonyolult sztori. Itt ki szoktam nézni már előre a legszebb példányokat, amiket fonnyadásig szoktam érni hagyni. Akkor aztán leszedem róla a terméshúst, a csóré magokat még szikkaszthatom egy darabig az árnyékban, aztán le lehet pucolni a csutkáról és eltárazni. A fekete paprikáról szedtem így magot.

A magszárba ment saláták is szinte kínálják magukat. A lollo rosso egyszer elhintett magjából még a nyírott gyepben is kikelt. Salátamagot mindenhol lehet kapni, én azokból szoktam szedni, amit jobbára vetőmagboltban lehet csak kapni.(Jobban belegondolva ezt a nagy magszedési buzgalmamat valahol a lustaság is motiválja. A környéken szinte az összes vetőmagbolt már négykor becsuk, a megyeszékhelyre vagy teszkóba, város szélére magokért menni nem fogok csak ezért. Marad a netes rendelés meg a házilag szedett magok…) Így áttelelő és római salátát, lollo rossót mindig csipedek össze, ha már megteszik a szívességet ezek a növények, hogy magszárba mennek.

Még néhány szó a magok tárolásáról. A kazánházban, vagyis fagy-és páramentes helyen telelnek majd át, egy papírdobozban, amely tavaly még egy harmincas kislánycsizmának volt az otthona… A szemek egy része borítékban van, mások azonban teszkókatalógusból sodort és letűzött staniclikben várják a jövő évet. Lényeg, hogy szellősen legyenek, ne füllesztő nejlonban.

A baboknál állandó gondot jelent a zsizsik, de jártunk már úgy tavalyelőtt, hogy újra kellett vetni, mert a látszólag hibátlan magok belül penészesek voltak. Oda kell hát figyelni a tárolásra. A második kertszomszéd Marika néni állítja, hogy zsizsik ellen le lehet fagyasztani a vetéshez szánt futóbabmagokat, a csíraképességet ez nem rontja, de ezt nem hiszem el. Így valami zsizsikriasztó szerről kell gondoskodnom.

Még rengetegféle mag lesz, amit szedni akarok, ezeket egy külön bejegyzésben fogom sorra venni. Mindazonáltal van még közlendőm. Szeretném a meglévő magfeleslegemet elcserélni, ha van rá közületek érdeklődő. Salátából van feleslegben római saláta, paradicsomból Malinowy Ozerowsky, Golden Königin, Yellow Goldfish, koktélparadicsom, Bursztyn. Van korlátozott mennyiségben lipóti fóliás paprikamagom, sárga és fekete csili, Hungarian Wax, és fekete kaliforniai paprika. Van perui földicserkóm, török bab, őszi mák, fekete és hópehely bab és Aranymazsola csemegekukorica. Akad néhányféle parasztkerti virágmagom is. Mindent örömmel fogadok cserébe! A magcserebere@gmail.com e-mail címen keresztül gondoltam a cserét bonyolítani, szeretettel várok minden érdeklődőt!

3 megjegyzés :

  1. Kedves Ági!

    A szomszéd néni bab fagyasztós trükkjét én is próbáltam, és működött! Tavasszal gyönyörűen kihajtott.
    Majd jelentkezem a magcsereberédre is!

    VálaszTörlés
  2. Ez igen jó, mert így nem kell azzal foglalkozni, hogy bedohosodik, bemolyosodik, megzsizsikesedik, a mínusz 18 fokon ilyen nem fordul elő. Ezek után az összes szárazbabot betehetem nyugodt szívvel a fagyasztóba. Köszönöm a tanácsot.

    VálaszTörlés
  3. Igen, csak arra kell ügyelni, hogy amikor kiveszed, akkor megfelelően kiszáradjon, vagyis ne vedd ki hetekkel előbb, hogy el akarnád vetni, csak akkor, amikor a vetésre sor kerül.
    Én köszönöm neked a tapasztalatokat, amiket leírtál, majd lassan végigolvasom a többi bejegyzést is, ahogy időm engedi. Fellelkesülve a mákról írottakon, elhatároztam, hogy idén először vetek mákot tél alá, ahogy írtad.
    Szia!
    Helga

    VálaszTörlés