Kerti és természetjáró kalandok

Levélparádé az évelőkertben

2 megjegyzés


Az előkertünkben kialakított évelőágyásról most már elmondhatjuk, hogy kialakult a szerkezete és az évelők elérték felnőtt méretüket. Elkezdődött a növények egymás közti bonyolult viszonyainak ideje: flört, szimbiózis, tülekedés és élethalálharc és még sokféle egyéb, ki tudja milyen összefonódás. Mindezeket a növények zöldjük ezer formájával és árnyalatával beszélik el. 
A tavaszutó kezdetén a Nagy Virágáradatot csendben előzgető kis évelők virítanak nálam halványkékben, fehérben, bordósan és rózsaszínben. A virágok távolságtartóak és szerények a földből immár teljes szépségükben és gazdag változatosságukban kipattant lombokhoz képest.. Mindezt fátyolos fényfoltokkal szórják meg az előkertre könnyű árnyékot vető, bimbóban álló szomszéd akácfák lombjai közt befurakodó kora délutáni fénysugarak.   
A talajon szerényen kúszó, kissé lilásbordó levelű, talajtakaró gyepes szappanfű kis rózsaszín szegfű-csillagocskákkal telik meg.

Az ezüstöe nyuszifülek előtt szerényen azért, de csillog-villog az erdei szellőrózsa koronája.

A tarka levelű, rózsaszín virágú rózsalonc és a kék íriszek között haranglábak és évelő búzavirágok nyílnak, kissé hűvös pompában.
Az árnyliliomok megbújnak a hagymavirágok és sásliliomok között.
A margaréták körbekerítik a fonalas agávét.
Ugyanennek tarkalevelű párjával pedig snidlingek és harangvirágok és a borostyán szomszédolnak.
Szirmot bontott a tarkalevelű nagy meténg is.
S ez még csak a kezdet!

2 megjegyzés :