Kerti és természetjáró kalandok

Kék halál, fehér pók, zöld harkály, tarka kert

4 megjegyzés
Jó öreg Windowsunk villantott egy kéket, aminek köszönhetően háromhetes mentési-szerelési szünet és netmegvonás nehéz időszaka köszöntött ránk, Közben azért a fényképezőgépemet elő-előszedegettem, mert állatvendégek jártak nálunk. Elsőként viráglakó karolópók költözött a bíbor kasvirágunkba. A képen csinos, teltkarcsú menyasszonyt láthatunk, aki várja a kis tökös karolólábas vőlegény lábatlankodását


Eső után zöldharkály turkálta a füvet az udvarunkban (bocs az überszar képért, a lelkesedésben elfelejtettem, hogy szúnyoghálón át fotózok.)



A zöldségesben elég helyesen megújultak a földibolha-invázió után megmaradt növények: a brokkoli és a sarkantyúka. Előbbi termésével, ha egyáltalán terem valamit, benevezek Meli és Piszke nanozöldség-termesztési versenyébe:-). Bár az egy szem termést tartalmazó kifejtőbabok is sanszosak.

A kerti munkák közül a héten terítéken volt a kapálás, fűnyírás és mulcsozás, meg kikelt a szép egyenes sorokban növő bab másodvetésem. Józanul vetettem, komolyan!
Az új-zélandi spenót: integrált gyommá vált a kertben, a la Gertude néni. De legalább ehető, nem mint a fehér mustár.


Jani olyan projektbe kezdett, ami potenciálisan anyagi végromlásba döntheti a családot, nekiállt a 150 m összhosszúságú kerítés házilagos kivitelezésének. A telket hátul záró bokorsort jól meg kellett nyesni, most ez a gyönyörűség díszíti az udvar közepét szoliterként.
Viszont az oszlopok már állnak, sőt az ég felé merednek. Jani többet használta a vízmértéket, mint a betonkeverőt, az eredmény olyan mérnökös. Ha meglátja a fotómat, odalesz a családi béke, mivel nálunk a merőleges sosem elég merőleges, a párhuzamos sosem elég párhuzamos. 
A virágaimmal azért ezen viszontagságok után is vigasztalódhatok. Szél hozta magból nőtt a komposzt melletti földkupacon ez a gyönyörűség.
Új bolondériám az ültessük-a-dézsásokat-nyárra-szabadföldbe. Az enciánfa elég jól viseli. 
Sikerült Mária-virágot szereznem, méghozzá halványlilát. Egy csepp boldogság a javából!
A lugas oldalán találtunk helyet a trombitafolyondárnak. Megszerette. Mi is.
Esténként pedig borozunk a lugasban a villámok fényénél. Mára virradóra például az éjjeli vihar után, amelyben elszállt a környék közvilágítása, megint esett vagy 50 mm eső, el sem fért a vízmércében. Hihetetlen ez a nyár!

4 megjegyzés :

  1. Hű mennyi minden történt! Nagyon klassz a pókod, nálunk darázspók lakik a cukkiniben.
    Szép a babod, olyan mintha én vetettem volna:) Bár az enyém csak hétfőn került a földbe. Locsolnom kell, ha akarok belőle vmit, bár nem tudom érdemes-e, mert idén még nem kellett beleszakadjak abba a két marék leszedésébe, ami termett.
    Tegnap este Feri mondta, hogy megint kaptok a jóból, nálunk kétszer esett a múlt héten, de csendes őszi csepergés volt csak. :(

    VálaszTörlés
  2. Elfelejtettem mondani, hogy nagyon érdekel a nanobrokkoli, majd mutasd, ha lesz!

    VálaszTörlés
  3. Meli, három hét hosszú idő. Biztos terem még az a bab, hosszú az ősz, esetleg nanósítjuk:-). Nem merek fogadást kötni a nanobrokkoli részleteire.

    VálaszTörlés
  4. Na,most komolyan csuka vagyok, arra a sok milire :D
    Ugye, hogy ugye? Új-zélandi spenót, én mondtam tavaly, hogy terrorista :D
    A nano versenyre én is neveznék a karalábémmal, komolyan, kisebbek, mint amikor kiültettem :D A karók nagyon profik, tecc, küldheted ide is az embert :D

    VálaszTörlés