Kerti és természetjáró kalandok

A Sárpo Mira második futama

9 megjegyzés
Pár napja szaggatom a gazt, és a krumplit szedem fel alóla. Tavasszal írtam, hogy a tavalyi termés aprajának szebbjéből tettünk félre vetnivalót egy festékes vödörrel, összesen 150 darabot.  Ezt azért mertem megtenni, mert hitelt adtam a Sárpo Miráról szóló leírásnak, hogy nyugodtan visszavethető a gumó éveken keresztül, nem romlik le egyáltalán a fajta, mint más burgonyaféléké, amik egy év után csak rohadó termést produkálnak.
Csírázatlanul teleltek át a kis gumók(egész jól, nem lett belőlük teszkókategóriás fonnyadék), és egy heti gyengéd csíráztatás után – egész pontosan emlékszem – március 31-én, szombaton Lacival ketten ültettük el azokat a porhanyósított földbe, bakhátakba.  A krumplik közé hagymákat is rakott Laci, mert azt hallotta valakitől, hogy az távoltartja a krumplibogarakat. A talajt előzetesen Dudarittal javítottuk fel.
Mivel nem akartam a kórokozókat meg a krumplibogarakat szaporítani, a tavalyi ágyástól húsz méterrel odébb alakítottam ki az ideit, ott, ahol még sose volt krumpli.
A gumókból– szokás szerint – elég lassan bújtak elő a kis növények, de aztán a meleg és az akkor még hulló csapadék miatt gyorsan kifejlődtek. Eleinte minden szép és jó volt, gazoltam, kapáltam az ágyást, és a szülinapomra kapott cuki gyomszurkálóval buzgón szedegettem belőle az acatokat meg a kákicsokat. A krumplibogarak is előjöttek. Eleinte szétnyomkodtam az előjövő bogarakat meg petecsomókat, így egy darabig kihúztuk, de aztán végül Actarával voltunk kénytelenek permetezni, ez visszavette egy nagyon picit a bogárinváziót. (Tulajdonképpen nem is értettem ezt az ordas nagy bogártömeget. Hiszen olyan helyre ültettem, ahol már évek óta nem is volt krumpli, elvileg hagyma is volt közte, amit ugye riasztó hatásúnak kiáltottak ki, permetezve volt, számtalan bogarat leszedtünk.)
Júliusra lett csak újkrumpli, ekkor már megint derékig ért a zöldje, és benne a gaz, mert akkor voltam pont gipszben, és az nem a legalkalmasabb szerkó a gyomlálásra.
A hőségben hamar leszáradtak a krumpliszárak, de a gazok is. Nekiállhattam szedni, bár a talaj igen kemény lett. Generálpucolást tartok:  a gyomszárakat meg a krumpliszárakat nagy kazlakba gyyűjtöm, amelyet majd valami csendes szeptembervégi estén Nyunyival együtt feltüzelek az ágyás helyén.
Minden egyes krumplibokor alatt kb. 4 darab, tenyér nagyságú termés van, és két-három kisebb. Idén – a tavalyival ellentétben – nem volt drótférges termés (gondolom, ezt az ágyás teljes áthelyezése a korábbiakhoz képest elősegítette), viszont megjelentek a rohadt szemek, úgy hogy a környékén nem is volt fitoftórás paradicsom, ami fertőzhetett volna.
  

Tanulság: jövőre friss vetőgumót kell szereznem! Egyszer visszaültethető nagyobb leromlás nélkül, de ebben a rossz talajban kétszer nem marad meg. Ahol krumplitermesztésre alkalmasabb a föld, nem ilyen tömött, ott bizonyára több évig visszavethető, nagy költségeket lehet ezzel megtakarítani. A termés 95 %-nak mennyiségére és minőségére azonban így se lehet panaszunk, összesen 6 zsák lett, ez bőségesen elég lesz két család számára tavaszig.

Utólagos megjegyzés: az aránylag nagyméretű ágyás túlsó oldalán  a krumpli apraja egészen hibátlan volt, úgyhogy mégis teszünk el valamennyi vetnivalót az aprajából. Lehet, hogy ez csak felesleges óvatosság, de az is lehet, hogy jövőre nemigen jutunk hozzá ehhez a kiváló fajtához, és így lesz biztonsági tartalék vetőgumónk. Összességében így is abszolút jeles a Sarpo Mira szereplése a kertben.

9 megjegyzés :

  1. Hol lehet vetőburgonyát szerezni?

    VálaszTörlés
  2. Az Akli Major Alapítvány tud talán ebben segíteni neked.
    http://www.aklimajor.hu/home.php

    VálaszTörlés
  3. nagyon fehér, finom, kemény húsú sütni való krumpli.

    VálaszTörlés
  4. Ez az esztendő nem kedvezett semminek sem.Én kaptam ismerőstől 4 szem Sarpo Mirát, de 3-at elvágtam, így lett 7db.Június 1-én vetettem el és ma szedtem fel. A mi kertünk futó homok feljavítva trágyával és komposzttal. Minden szép és jó volt,öntöztük, mert eső igen ritka vendég volt nálunk.A krumplibogár akkor jelent meg, amikor a szomszéd felszedte a krumpliját augusztus elején.Úgy 100m-re van a szomszéd, de ezek a férgek tudnak repülni is.Így 1-szer permeteztünk.Mondták mások, hogy ennyi bogár talán még sosem volt, mint most. Viszont a burgonya méretére mindenki panaszkodik, mert mindenütt apróbb, mint előző években, de aki öntözte az is panaszkodik, hogy rothad a termés, de aki nem tudta öntözni az is úgy járt. Az én Sarpo-im sem lettek óriásik, de étkezési kb az egyharmada. Én majd tavasszal a vetés előtt kóstolom meg, mert amit lehet, azt vetem el.

    VálaszTörlés
  5. Én is elnézegettem augusztusban a szomszéd bácsit, ahogy szedi fel a töméntelen sok apró, de rohadt krumplit. Csak jót tudok én is erre a fajtára mondani: ízére, állagára, tárolhatóságára, termőképességére, egészségességére. Áldja meg a Jóisten azt, aki ezt a fajtát kinemesítette, mást nem tudok hozzátenni.

    VálaszTörlés
  6. Piroska, tudnál írni arról kicsit, hogy milyen futóhomok talajú kertben dolgozni, és mikre kell ügyelni a növények nevelésekor? Nekem csak ezzel a hideg, trágyázott, kemény agyaggal van tapasztalatom, ami a kertben van. Ha hosszabban is tudnál írni, kérlek, azt a magcserebere@gmail.com-ra dobd át, és külön posztban kitenném. Hiszen azért is kezdtük el anno ezt a blogot is, hogy tapasztalatot cseréljünk egymással. És az, amit én itt leírok, nem biztos hogy üdvözítő hatású az ország másik területén.

    VálaszTörlés
  7. Olyan hosszút én nem tudok írni, de röviden megírom.
    Hogy milyen az a futóhomok? Szemcsés homok, és ha jól átszitálod, még a malterba is beleteheted.Művelni nagyon könnyű, könnyen belemegy az eke és az ásó. Könnyedén lehet bele vetegetni. Kapálni sem nehéz.DE! Nagyon rossz minőségű talaj, úgy 2 aranykoronás a miénk, de komposzttal és trágyával feljavítottuk, persze így csak kis területet lehet művelni.Főleg gyümölcsnek és szőlőnek való ez a talaj. Itt van az őszibarack hazája. Tavasszal, ha fújnak a böjti szelek, bizony néha látni sem lehet a homoktól.Jó talaj ez, ha minden piacnap esik az eső, mivel nem tárolja a nedvességet, így szinte mindig kellene a csapadék. Nyáron , ha száraz a homok, délelőtt 10 óra után már nem lehet mezítláb rálépni, mert annyira forró. A dűlőutakon nehéz a közlekedés is, mert lesüllyed az ember lába bokáig a homokba. Szóval nagyon jó ez, hiszen én itt születtem és még most is itt élek.
    Vannak rokonaim Dunántúlon és Tiszántúlon is, de az agyagos talajt meg a fekete földet nem tudnám megszokni.Eső után nálunk nem lehet beleragadni a sárba, mert az nincs, hiszen magába szívja a föld a csapadékot, de 2 nap múlva öntözni kell.
    Próbáltam a talajtakarást a paprikánál és a paradicsomnál, de a hőségben nem jelentett semmit.Nagy területet meg nem is tudnánk takarni, mert takarónak való fű sem nő meg.
    Itt a lényeg: trágya, trágya, trágya és öntözés, öntözés, öntözés..-.

    VálaszTörlés
  8. Ez érdekes lehet Ági (de a Hédit biztos érdekli, úgyhogy kérlek ne moderáld ki):
    http://www.biokutatas.hu/esemenyek/tajfajta-burgonyak-es-paradicsomok

    VálaszTörlés
  9. Kedves Ági! :)

    Nagyon érdekesnek találtam a tapasztalatait a Sárpo Mira burgonyával.
    Magam is foglalkozom burgonya termeléssel(persze csak házilag kiskertben, önellátásra).
    Sajnos nem minden évben sikerül megoldani ezt évről-évre hiszen a holland és német fajták(valamint az összes többi ) nem igazán rezisztensek a betegségekre mint tudjuk.
    Próbáltam sok helyről Sarpo Mira-t szerezni, de eddig nem jártam sikerrel.
    Az lenne a kérdésem, hogy esetleg 1-2 darabot tudok e vásárolni Öntől? Amennyiben igen kérem jelezzen felém. (gergelypataki@gmail.com)

    Ui.: Kipróbálás céljából tényleg elég lenne 1-2 db is :)

    Köszönöm (P.G)

    VálaszTörlés