Kerti és természetjáró kalandok

Decembervégi meglepetés

15 megjegyzés

Azt hiszem, a Jóisten azoknak, akik madáretetésbe kezdenek, életükhöz soron kívüli boldogságot juttat. (Gondoljunk csak Mammka, 3 Grácia vagy Birdman blogjaira! Soraikból csak úgy sugárzik a természet adta öröm, a körülöttük levő eleven világ szeretete. Öröm olvasni a bejegyzéseiket.)
A tíz nappal korábban erős havazással érkező hidegek nekem is hoztak egy gyönyörű ajándékot a munkahelyemen kitett etetőre. Az egyik havas napon a munkaidő előtti etetőtöltést akartam megejteni. Előző éjjel erősen havazott, igen hideg volt. Épp az öltözőszekrényemből szedegettem elő a szotyisedényt (szerintem nincs még egy ekkora hülye, aki a munkahelyi öltözőszekrényében madáreledelt tart egy üzemen kívüli virágtartóban), de még előtte kipislogtam a személyzeti ablakán, ahonnan pont az etetőre látni. A hó még akkor is szállingózott, és a sűrű fehérségben valami még fehérebb motoszkált a hóban a földön, végül meglepetésemre felszállt az etetőre. Egy őszapó volt. Kicsi vendégemről az alábbiakat olvashattam Schmidt Egon Madárlexikonjában:

Őszapó (Aegithalos caudatus). Apró termetű, de feltűnően hosszú farkú madár, rövid kid csőrrel, hossza 14 cm. Feje vagy tiszta fehér vagy a szemkörnyéktől széles széles fekete sáv húzódik a fültájék felé. Háta és farcsíkja fekete, válltollai rózsaszínnel árnyalt borvörösek. Torka, begye és melle fehér, hasán és oldalain több-kevesebb borvörös vagy rózsaszínes árnyalattal. Evezői barnásfeketék, hosszú farka lépcsőzetes, az egyes tollak feketék, a szélsők fehér foltokkal. Hím és tojó hasonló színezetű, a fiatalok homloka, pofái és a nyak oldalai barnásfeketék, felsőtestük feketésbarna vállaik barnák, a szélső faroktollak fekete mintázata kevéssé kiterjedt. A hímek éneke halk, jelentéktelen. Veszély esetén, például ha valaki a fészeknél jár vagy karvaly közeledik, finom „siririririri” trillát hallatnak. A legészakibb tájaktól eltekintve egész Európában fészkelő madár, hazánkban is gyakori, a dús aljnövényzetű ligetes erdőkben, feketefenyő telepítések közelében, parkokban, folyóárterek erdeiben, galagonyával, vadrózsával és más bokrokkal benőtt domboldalakon, nagyobb, erdőhöz közeli kertekben mindenütt megtaláljuk. Állandó madár, a költések befejeztével a családok többnyire együtt járják az erdőt és a bokrokat. Gyakran több család is összeverődik.
A párok már ezekben a téli csapatokban kialakulnak és amikor az idő általában február második felében megenyhül, az addig összetartó madarak párokra szakadoznak. A hím több fészekhelyet is mutat párjának, közülük a tojó választ. E tekintetben az őszapó rendkívül sokoldalú. A szakadékos partoldal gyökerei között éppen úgy megtelepszik, mint magas fák koronaszintjében, galagonyabokor sűrű ágai vagy fenyőfák lecsüngő gallyai között, esetleg valamelyik fatörzs villájában. A pár közösen építi művészi fészkét. Rendszerint egyszerre érkeznek építőanyaggal a csőrükben, és míg az egyik dolgozik, a másik türelmesen várakozik egy közeli ágon, közben halk cserregő kapcsolattartó hangokat hallat. A fészek hosszúkás zacskó alakú, felül zárt, csak szűk bejárónyílás van rajta, főként mohából, pókszövedékből, zuzmóból, növényi szálakból, háncs-és papírdarabkákból áll. A bejárónyílásba rendszerint „ajtót” , néhány tollat (többnyire fácántollat) építenek be, hogy a hűvös hajnalokon védjék a tojásokat és a fiókákat. A fészek külső falát zuzmódarabkák teszik szinte láthatatlanná, belsejét rengeteg tollal bélelik puhára. Az őszapó fészkében a környék szinte valamennyi madara képviselve van. Számoltak már egyetlen fészekben 2000-3000 tollat, kezdve a széncinke sárga mellényétől a vörösbegy piros tollacskáin át egészen a zöld küllő névadó zöld vagy a fácánkakas tarka pihéjéig. Ha a pár valahol széttépett madárra bukkan, rendszeresen odajárnak tollat gyűjteni, ilyenkor a fészek csaknem azonos pihékkel van tele. Kedvező időjárás esetén márciusban kezdenek építeni, de a munkát havazás vagy eső miatt gyakran félbeszakítják és néha csak egy hét múlva folytatják vagy teljesen új fészekbe kezdenek. Szelíd madarak, közelről lehet figyelni őket, amint néha akkora tollal érkeznek a fészkes bokorra, hogy alig látszanak ki mögüle. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy nem tanácsos közel menni az őszapó fészekhez, mert a mindenre figyelő szajkók és szarkák is felfedezik és később szétszaggatva a művészi alkotmányt, kiiszzák a tojásokat vagy elhordják a fiókákat. A fészek építése egyébként 3-4 hétig tart, pótköltés esetén azonban sokkal gyorsabban, 5-10 nap alatt is elkészülhetnek. Az áprilisban lerakott, 9-11, sárgásfehér alapon finoman pettyezett tojás méretei 14x11 mm. A tojó egyedül kotlik, párja eteti. Ha mégis elhagyja a fészket, oldalt kunkorodó farkáról könnyű felismerni. A fészekben ugyanis a madár hosszú farka nem fér el, kénytelen behajlítva tartani. A fiókák 12-13 nap alatt kelnek ki. A tojó az első napokban melengeti őket, később már mindkét szülő etet. Ilyenkor is párosan járnak, együtt érkeznek és távoznak. Ha olyan pár téved a közelbe, amely nemrég veszítette el fiókáit és még friss benne az etetési ösztön, a kicsinyek kérő hangjait hallva nyomban csatlakoznak a szülőkhöz és hordani kezdik az eleséget. A fiatal őszapók 18-19 napos korukban repülnek ki, a fészekbe többé nem térnek vissza, szüleikkel a környéken kóborolnak. Nagyon sok őszapó fészek pusztul el, főként a szajkó és a szarka okoznak nagy károkat a költésekben. Hazánkban védett.



Kismadárkámmal szintén úgy voltam, mint annak idején a citromsármánnyal: azt hittem, hogy ha mindig az erdőben kószálnék, akkor láthatnék csak esetleg egyet, Uram bocsá’ kettőt, erre az orrom elé jön! Rendben, hogy ennek az etetőnek a kihelyezésével eddig általam közelről még nem látott madárfélék megjelenésére számítottam a közeli folyó és park miatt, de ez több volt, mint gyönyörűség. Azóta csak egyszer láttam egyedül, a következő, szintén igen havas-hideg napon, utána már nem jelentkezett. Talán a hideg idetéríti majd újra; gyanítom, tanyája a folyó túloldalán levő parkban van, ennivalót keresgélni repülte át a vizet, így talált a környékbeli kopár kertekből hozzám. Nincsen a szeménél fekete csík, olyan, mint egy puha pihés hógolyó, hosszú farokkal.
Mintha egy képes mesekönyvből került volna elő, édes, törékeny játékszerként. Nagyon szép. Várom újbóli jelentkezését.
(Érdemes volt itt elkezdeni etetni, sok új érdekességet hozott nekem ez az etető, pedig nincs valami sok időm lesni. Közelről láthattam olyan madárkákat, meg életük olyan viselt dolgait, amit eddig még soha… de nem lövöm le előre a dolgokat, inkább apránként megírom majd!)

15 megjegyzés :

  1. :) De aranyos vagy!!!!!!:)
    Szuper ez az etető!!!!!Nagyon klasszul megcsináltad!
    Hétfőtől én is dolgozom,akkor kezdem el a munkahelyi etetést,nem akartam szegénykéket becsapni,hogy az ünnepek előtt már kiteszek kaját,aztán elfogy.
    Az őszapóra mondta a hitesuram: van fehér cinke? Olyat láttam.:)
    Sejtettem,hogy őszapó lehetett.
    Megérdemelted az ajándék látogatást: aki az öltözőszekrényében madáreleséget tart.:)))))

    VálaszTörlés
  2. Mi otthon etetünk. Az ebédlő ablakból nagyszerűen lehet őket látni. Nyáron már rendszeresen idejárnak inni is, télen pedig újabb és újabb vendégek jönnek. Idei téli meglepetés vendégünk a kék cinege volt. A nyári pedig a vadgalambok.
    Folyamatosan kell őket etetni, nyáron itatni, mert számítanak rátok!

    VálaszTörlés
  3. Hát, az túlzás, hogy szuper ez az etető...kibökött fagyisdobzból meg két szál madzagból van. Azon nevettem a múltkor, hogy a tetején még rajt van a jégkrém bóti címkéje: madártejes jégkrém volt benne. :-)

    VálaszTörlés
  4. Kaja minden nap van előttük, amikor nem jövök dolgozni, nagy madárkalács-darabokat, meg necczsákba töltött magkeveréket szoktam kirakni, ezzel áthidalható az a kritikus pár nap, amikor nem tudom tölteni az etetőket. (Különben észrevettem, hogy az egyik kollégánm titkon adogatja nekik az almát, otthon meg anyuci repetáztatja őket rajtam kívül; nekem egyre jobban úgy tűnik, a madáretetés ragályos!)

    VálaszTörlés
  5. Nálatok volt már valami ragadozómadár-féle az etető környékén?

    VálaszTörlés
  6. Nálam még sose hála Istennek.Többen írják,hogy az idén a karvaly egyre szemtelenebb.

    VálaszTörlés
  7. Nem. Eddig még.
    Macskák se háborgatják őket, mert kutyánk van, így teljes a biztonság.

    Nem tudom, merre lakhattok, hozzájuttok e faggyúhoz. Mi kiraktuk azt is, (lásd Téli berek) Nagyon szeretik a verebek és a cinegék.

    VálaszTörlés
  8. Nagyon ötletes ez a madáretető, eszembe nem jutott volna :)

    VálaszTörlés
  9. Igen,igen.., őt várom én is!! Gyönyörű!
    Péter

    VálaszTörlés
  10. Tetszik az etetőd! Én már régen etetem a madarakat. tavaly óta nekem is többször volt szerencsém ezekhez a kis ékszerekhez. Fantasztikusak. Ha elég közel sikerül jutni hozzájuk szinte látni, hogy tollaik nem is fehérek, hanem halvány rózsaszínek. Sajnos tavaly, amikor még nem volt meg a kutyus, a cicánk fogott egyet, szerencséje volt a kismadárnak, mert addig beszéltünk a cicához, míg 'válaszolt", és a másodperc tört része alatt kicsit engedett a fogáson, így az őszapó ki tudott repülni a garázsból, ahová a cica bevitte.
    Itt már évek óta elég szemtelenek a karvalyok. Elég sokat ül a csengőnk drótján. A cinkék viszont elég szemfülesek! Idén szokatélanul sok a kékcinke! Hál' Istennek! :)

    VálaszTörlés
  11. Kedves Ági!

    Örülök, hogy szívesen olvasod az írásainkat, mi is hasonló érzésekkel távozunk tőled, hiszen a te blogod is a természet körül forog. Gratulálok az őszapókhoz, pont ma láttam én is jókora csapatot, igen tetszetős madarak!
    További sok sikert madáretetés téren (is)!

    Üdv.: Birdman

    VálaszTörlés
  12. Köszönöm a sok kedves szót!
    Karvalyt odahaza nem láttam, a munkahelyemen viszont a szembe szomszéd diófáján csoportosuló galambok körül mindig ólálkodik egypár ragadozó. Múltkor egy kisebb varjút akart "leemelni" a varjú nem hagyta magát, csak úgy repkedtek a tollpamacsok a levegőben! Az etető eléggé védett helyen van, sűrű, örökzöld bokrok között, lehet, hogy még nem figyelt fel rá, mi zajlik ott, vagy nem tud berepülni a fenyők-tuják közé. Az utcabeli kocsmárosnak van egy iromba nagy kanmacskája, amit minden környékbeli lakó etet, így rettenetes kövér. Na, az néha feltűnik, de olyan dagadt, hogy képtelen vadászni.
    Kedves Tomi! Írjál te is pár sort a te madárkáidról, kérlek! Szerintem sokunkat érdekelné.
    Faggyúnk nincs, viszont van zsírszalonna, sótlan csirke-és disznózsír, ezt is igen kedvelik a madarak. Hálóban kikötve teszem ki, boldogan csipegetik .

    VálaszTörlés
  13. Irigykedni ér? =D
    Tündéri kis jószág!
    Én most a tengelicéket várom vissza...

    VálaszTörlés
  14. Ma reggel én is láttam a karvalyt, a lajta fölött repült, és egy sereg varjú rátámadt. Nem akármilyen zenebona volt; remélem az etetőmet nem szúrta ki a magasból, mert nagyon nagy a forgalom rajta.

    VálaszTörlés
  15. Sziasztok ismét.
    Látom nem lanyhult a madármegfigyelés és etetés.
    Honlapomon egy nyereményjátékot indítottam, melyet már ősszel el kezdtem tervezgetni, de a kemény tél végül is hozzásegített, hogy valóban közzétegyem.
    Aki szereti a madárkákat fényképezővel is megfigyelni, annak figyelmébe ajánlom. Talán csatlakoztok hozzá.
    http://kri-fu-fa.gportal.hu/

    VálaszTörlés