Régi paraszt regulák az időkről

Elérkztünk az újesztendőhöz. Bizonyára mindenki kíváncsian várja, mit hoz a jövő év. Tavaly a különféle időjárási oldalak beválási valószínűségét és a Dávid-féle naptárat latolgattuk. Idén nézzünk valami mást, nevezetesen a Győri kalendáriom 1748-49 évének téli, a következő esztendő időjárására vonatkozó jóslatait.

Régi paraszt regulák az időkről

Melyek nem mindenkor valók és bizonyosak, noha néha ez avagy amaz valamiképpen megtörténjék, mégis ezekre nem adunk bizonyos hitelt; mert az időknek forgásit Isten igazgatja az ő szent akaratja szerént, amint Dávid énekli, és az ő bölcs cselekedeteit érteni, megfogni véges elmének nem lehet.
A természeti dolgoknak igen bölcs vizsgálója, az első ember, Ádám, kitől mi mindnyájan származtunk,Ázsiában formáltatott az Istentől, Hebron város mellett lévő szántóföldnek agyagos sárjából (nem Paradicsomban), mely nyúló, hajló, sikeres és veres földnek iratik, ezért Ádámnak, a mi nyelvünkön „veres föld”-nek neveztetett; honnan nem csuda, hogy az emberek a földi dolgokról eleitűl fogva kívántak ítéletet tenni és formálni.
Hatodik napon utolszor teremtette az Isten az embert, hogy lássa, vizsgálja az ő bölcs munkáit, és a hetediken megnyugodott; ahonnan az ember mind a hetedik számból áll: hetedik hétbe fogantatása után anyja méhében veszi formáját; 7-dik hónapban egész állását; 7-dik hónapban születése után nőnek fogai; 7-dik esztendőben vészen értelmet; kétszer hetedikben, azaz 14-dik esztendőben teste szőreit; háromszor hetedikben , azaz 21-dikben bajuszát, szakállát; négyszer hetedikben, azaz 28-dikban egész erejét; ötször hetedikben, azaz 35-dikben egész emberi állását; hatszor hetedikben, azaz 42-dikben legfontosabb értelmét; hétszer hetekben, azaz 49-dikben nyeri legjobb idejét; nyolcszor hetedikben, azaz 56-dikban alkalmatosb a jó tanácsadásra; kilencszer hetedikben, azaz 63-dikban fogy az ereje; tízszer hetedikben, azaz 70-dik esztendőben, sántikál a koporsó felé. Úgy vélekednek sokan, hogy minden 7. számban változik az ember, és aki ebbe születik, Criticus.
Az embernek vagyon lelke és teste, a teste halandó, lelke halhatatlan, örökké él, és ezért minden teremtett állatoknál e földön legnemesebb; vagyon értelme a dolgok felől, akaratja a cselekedetre, emlékezete a dolgoknak megtartására; vagyon látása, hallása, ízlése, szaglása, tapasztalása, amelyekkel él a dolgoknak vizsgálásában, Ezért még a közemberek is eleitől fogva a dolgokról és az időkről sok különbféle jövendöléseket és vélekedéseket formáltatnak, amint a következőkből láthatni.

DECEMBER

Ha Karácsony napján zöldek a rétek, hóval fedettetenek Húsvét napján a házfedelek, ama mondás szerént:

Midőn Karácsony hava zöld,
Húsvét napján havas a föld.

Karácsony éjszakáján ha esik a földre hó, ez reménységet ád, hogy lészen minden jó.

Első napján ha Nap fénylik,
Az esztendő úgy tündöklik,
Ha második napján fénylik,
A drágaságot reménylik.

Karácsony éjszakáján ha napkeletről fúj a szél: marhák dögét, ha napnyugotról: embeerek halálát jelenti, ha délről: sok betegséget, ha éjszakról: jó esztendőt hoz.
Szilveszter éjszakáján ha eső esik, reggel pedig a Nap fénylik: nincs reménység a termésbe; ha éjtszakája és napja lészen egyenlő, úgy mondja osztán a község:

Szilveszter végezte jól nékünk az időt,
Várhatunk ezután boldog, jó esztendőt.

JANUÁRIUS

Ha ezen hónapnak első napján a nap veres felhővel jő fel, a parasztok jövendölnek havas, háborgó időket, hadakozásokat; ha szép tisztán jő fel, bő esztendőt; ha azon éjtszaka olvasztó kemény szél fúj, döghalált. Második napján ha tisztán kél fel, termékeny esztendőt, vízáradást, sok esőt várnak.
Vízkereszt napján ha csepeg az eszterhély, vagy a kerékvágásba víz ered a hóból, termő időt.

Hogyha szépen fénylik Vince,
megtelik borral a pince,

gabonával a pajta s csűr,
Mihály így jó édes bort szűr.
Pál fordulása ha tiszta,
bőven terem mező, puszta;
ha szeles, jó hadakozás,
ha ködös, embernek sírt ás;
ha pedig havas vagy nedves
lesz a kenyér igen kedves.

Ha a farkas ordít, a róka csahol, az állatok bujkálnak: erős telet éreznek.
Ezen hónapban az ifjú tyúkok ha kenyérmorzsával és zabbal élnek, bőven tojnak, és a magok tojásokat szerencsésen kiköltik, de mikor ülnek, tojásokat nem kell megfőzni vagy sütni, mert a többi csirkéi a tojásba alatta elvesznek.

FEBRUÁRIUS

Ha Gyertyaszentelő Boldogasszony napján fénylik a Nap, nagyobb hideg lészen azután, mint azelőtt volt; és ha ez a hónap nem hideg: Böjtmás hava, a tavasz Húsvéttel hideg lészen.Ezen a napon ha a borz lyukában marad, hideget jelent, ha kijő, nem fél tovább a téltől.
Micsodás idő lészen fársáng napján és Hamvazó Szerdán: az egész bőjtön olyan lészen.
Üszögös Szent Péter és Mátyás napján ha hideg jő, negyven napig tart és így:

Ha nincs, jeget csinál,
Elrontja, bontja ha talál.
A jeget olvasztja Mátyás,
Töri és rajta likat ás.

(A kalendárium többi hónapra vonatkozó jóslatai a Magyar Hírmondó sorozat darabjaként az Elmét vidító elegy-belegy dolgok című kötetben jelent meg.)

Reméljük, hogy a jóslatokból a szép és jó válik be, ezért ezúton kívánunk minden kedves olvasónknak békés, boldog újesztendőt!