A mosoni piacon

Gondolom, nem árulok el titkot, hogy nagy piacrajárók vagyunk. Abban a szerencsében is részünk van, hogy Mosonmagyaróváron, más dunántúli kisvárosokhoz hasonlóan, megőrződött a hetipiac, amelynek napja csütörtök és szombat. Nos, nem éppen biopiac, de van minden, ami kell...

A piactér és a mosoni városrész központja nemrég újult meg, ezzel az ősibb, de szegényebb városrész is mondhatjuk, hogy visszakapta régi rangját. A piac pedig a turistacsalogató látványosság szerepét kapta. Egyelőre még nincs az az őrült nyüzsgés a télre való tekintettel, de a napsütés pár száz embert kicsalt a piacra. A helyieken kívül a kocsik rendszámából ítélve sok volt a szlovákiai magyar, hozták a most jó sokat érő eurójukat.

Lássuk, milyen portékát vonultattak fel az árusok. Kínai ruhát meg használtcikket természetesen, aztán erdélyiek káposztásfazekakkal meg fatalicskákkal - instant Korond. (bocsi a fotók minőségéért, 1 megapixeles régi telefonnal készültek, de remélhetőleg a hangulatot azért közvetítik)

Kosarasok és ócskások Kosárból minden elképzelhető forma, a használtcikkesek most a mozsarakon meg ócska, koszos használt játékokon kívül ilyen méretes fémszitakötőt hoztak.

Mézesek hoztak mindenféle mézet, propoliszt, mézes magokat megfázás ellen, meg viaszgyertyákat. A húsosok főleg a környékbeli kisebb húsüzemek portékáját árulták, de van igazi disznótorost meg régimódi, rendesen megfüstölt sonkát árusító helyi húsárus is.

Az elmaradhatatlan, de immár nem is olyan olcsó keleti ruha is szerves tartozék, enélkül itt piac nem lehet. Meg kell nézni mit veszünk, mert például Magyarországon varratott, jóféle gyerekruhával több árus is foglalkozik.
Savanyúságosok is jöttek, mindenféle eltett zöldséggel, szörppel meg kompóttal.

 

Virágosok és zöldséges őstermelő nénik-bácsik. Őket tartom a legtöbbre. Kínálatuk az, ami az éghajlatunkon megterem és mindenféle rafinált üzemi praktika nélkül ad olcsó, egészséges és változatos vitaminforrást. Általában ennek volt mindenütt szezonja: zeller- és petrezselyemzöld, sarjadékhagyma újhagymának, póré. pasztinák, sárgarépa-petrezselyem-zeller-karalábé. Aztán sütőtökből sokféle, fekete retek, cékla salátának. Kelkáposzták, fejes- és vöröskáposzták, sok helyen savanyúkáposzta is, aztán teleltetett apró karfiolok. Gyümölcsnek almák, körték, aszalványok, meg dió és mandula. 

Voltak olyanok is, akik a nagybaniról hozták a zöldséget, őket a nagy árumennyiségről, a sztenderd rekeszekről és a déligyünölcs-halmokról lehetett megismerni. Szerencsétlen hétvégéken simán vehetünk tőlük fagyott banánt, kivit.

Nemcsak a szemünket legeltettük, hoztunk vásárfiát is: