Kerti és természetjáró kalandok

Csak játszótérre indultunk...

4 megjegyzés

Pár hét óta az elmúlt hét hétfőjén volt egyedül elfogadható az időjárás. Korábban eső hullott, és amíg az ország minden szegletében élvezhették az ott lakók a szép őszi napsütést, nekünk csak a délig tartó sűrű köd, a csepegő víz és a mindent átható nyirkosság jutott. Végül hétfőn egy ködtelen és mérsékelten vizes napra ébredtünk. Nyunyival a délelőttöt csajos csavargással töltöttük, délután pedig a játszóteret céloztuk be. Miután én is kipróbáltam az EU - konform mászókákat és csúszdát (azért a csilingalózós fajátékokat nem vállaltam be...), és kisápítoztam magamat ("Édes leányom, ne lógjál fejjel lefelé, kitöröd a nyakad/kezed/lábad stb...), kiszúrtuk, hogy a játszótérnek helyet adó parkban  a vizes fűben és a hullani kezdő avar alatt a legkülönbözőbb színű és formájú gombák seregei nőnek. Bizony, ők azok, akik teljes örömmel fogadták a csöpögtető, nyirkos ködöt, és ennek örömére gombamódi gyorsasággal fejlődtek ki. 
Bevallom töredelmesen, hogy én a gombákhoz abszolút semmit nem értek. Felismerem a csiperkét, a lilaszárú pereszkét, a tintagombát és a laskagombát, ennyi. Nem mernék gombászásra vállalkozni, még az udvarban talált lilaszárút is szakértőhöz vittem. Mindazonáltal igen érdekel, hogy melyik miféle. Kérem ezért gombahatározásban jártas olvasóinkat, hogy ha ismerősre bukkannak a képek közt, akkor írják meg, melyik micsoda! A családban van két gombahatározó könyv is, de egyikből se sikerült kibogarásznom több gombafaj kilétét.  A fötók gyengécske minőségéért elnézést kérek, egy nyaffadt zsebfényképezőt voltam kénytelen használni.
A park, ahol ezek a gombák nőttek, egy régi beltéri tó kiszáradt, később befásított medre, ahol a magas dunai vízálláskor még jókora belvizes tócsák bugyognak fel. Amíg a játszóteret ki nem alakították, leginkább csak a szerelmespárok jártak ide légyottra a fűzfák földre lógó koronájai alá. A gyerektomboldán túli részen azonban most is kaszálatlan a fű, mindenféle fajtájú fák adnak árnyékot, és kivágott, korhadó fatuskók állnak ki a földből. Nem csoda hát, hogy ezen a kis helyen ennyiféle gomba fejlődött ki, mindegyik megtalálhatta a növekedéséhez szükséges legjobb helyet. Végigjártuk hát a parkot - ez ezerszer érdekesebbnek tűnt, mint a száznegyvenhétszer megmászott mászóka-, jól beáztatva a cipőinket. De ennyit százszor megért a látvány!
Előre veszem azokat, amelyeket felismertem magamtól.
Első a felpödrődő szoknyájú gyapjas tintagomba, amelynek a legkülönfélébb korú példányait mindenhol lehetett látni a csukott kalapútól a teljesen szétfolyottig.



Kerti tintagombát is találtunk egy helyen.


Egyetlen szem csiperkegombát találtam:


És itt megfeneklett a nagy tudományom, még a határozókönyv sem segített rajta.

A leggyakoribbak a kis, fehéres-drappos gombóckák voltak:






 Utánuk következtek a fehér, terülő kalapúak és tölcséres sipkát viselők a legkülönfélébb méretekben  és színekben.  Ezek már nagyobb darabok voltak, kalapjuk a tíz centit is elérte.








Jó sok kisebb, öt centi körüli, galóca szabású gomba is volt a fűben:





Ha nagyon "csajos" akarnék lenni, ezekre a pici gombákra azt mondanám, hogy cukifalatok. Gombostű nagyságú és vastagságú szárakon igazi filigrán, csipkeszegélyű menyasszonyi esernyők tömegei, két-három centi magasak. Mintha a fűben lakó manóknak lennének kitalálva.



És most jut eszembe, hogy még egy fehér gombafajtát felismertem, ez a papsapkagomba. Ezt is csak azért, mert olyan a külseje, hogy egyszerűen nem lehet eltéveszteni - hacsak a laikus nem nézi elhajított, a harmatban szétázott taknyos zsebkendőnek.


Igen sok volt a barna kalaposakból is. Voltak itt is méretes tölcsérek:










kajla kalapú nagy gombák,

 




 drapp kalapok, közepükön fekete pöttyel, nagy seregekben:






és egy egész csomó óriási, barna mesegomba:

Ebből Nyunyi szedett fel, hogy elvigyük megszakértetni, hogy micsoda, de teljesen elfelejtkeztem róla. Szegényt tisztára potyára szedtük föl. A biciklikosárban még lefényképeztük, itt lehet látni a valódi méretét, a mellette levő biciklizárhoz lehet viszonyítani:



Nagyon nagy, sárgásbarna tölcsérekből is volt rengeteg, olyanok, mint nagy, túlpirult palacsinták. Ezek csak a tuják meg a fenyők alatt nőttek:






És a legérdekesebb: a korhadt farönkökön ilyen nagy csokrokban teremtek takaros, karcsú, szálkás tönkű kis barna gombák:


 


Álmomban sem gondoltam, hogy nem ám a parkban, de az egész környéken ennyiféle gomba előfordulhat. Örültem is, hogy ennyifélét láttam... volna. Többféle is nyugodtan élhetne a parkban, ha a gyerekeket a játszótérre kisétáltató szülők, nagyszülők nem biztatnák a leszármazóikat arra, hogy tapossák szét, rúgják fel a gombákat. Számtalan helyen látni a szétgyúrt maradványokat. Indoklás: úgyis biztos mérgező, semmirevaló, szét kell nyomni, minél laposabbra. És kéjesen lapítják agyon a legszebb színű, formájú gombákat, mert azok olyan semmirevalók, nincs joguk élni. Közben meg pórázon vezetgélik a trendi szerkóba beöltöztetett ölebeiket, amik ott végzik a dolgukat a játszótér homokozójában. Ezt nem bírom sose felfogni. Csodálatos a gombákkal teli élőhelyek képe, miért kell ezt minden ok nélkül széttaposni?


Tegnapelőtt - a beígért hidegbetörésre tekintettel - kimentem a kert elejébe. Ott szokott Laci tűzifát hasogatni, a földön millió forgács, kéregdarabok, ebből akartam bespejzolni gyújtósnak. A parki gombaélményt még megfejelte az, amit ott találtam.

A gyomszárak felégett maradványain, a hamuban apró, szürkés gombákból egész seregre való nőtt:

 A májusban hozatott felvágatlan fatörzseken is új lakók vertek tanyát:






A legérdekesebb ez a jószág volt: a fatörzsből egy rendes, szabályos, jóvágású gombatönk nőtt ki, és azon egy takaros kalap. Azt hittem, a törzsekből csak ilyen taplószabású gombák törhetnek elő, ez a fazon azonban kellemes meglepetéssel töltött el.


 Szóval ellátott minket az anyatermészet bőven mindenféle gombákkal. Bár tudnám, mifélékkel! Kérem, hogy aki ismerőst vél felfedezni a fenti képeken, jelentkezzen!



4 megjegyzés :

  1. A tölcséresek valamilyen fakógombák, gombaszakértő mondta, elvittük és kidobatta a hatósági kukába.

    VálaszTörlés
  2. Rám ne számíts! De annak örülök, hogy van gomba, mert jelzi, hogy nem annyira száraz az ősz, mint tavaly. Idén pl. lehet ásni, tavaly ősszel nem lehetett.

    VálaszTörlés
  3. De örülök ennek a bejegyzésnek! Nagyon szeretünk gombászni, de mi is csak néhány fajtát ismerünk: vargánya, rókagomba, galambgomba. Sajnos nyáron nem tudtunk gyűjteni, mert nagy szárazság volt. Az őszi sétáink hasonló csodás élményekkel gazdagítottak, mit titeket. Sajnos azonban mi sem tudtuk azonosítani a gombákat, a gyapjas tintagomba kivételével.

    VálaszTörlés