Kerti és természetjáró kalandok

Méreggyilok, cselszövevény

5 megjegyzés
Nem éppen kellemes, húsvéti téma következik, ne készüljünk hímes tojásra, szökdelő nyuszikákra!

Tegnapelőtt este a sziklakertben szöszmötöltem. Megállapíthattam, hogy a több év munkájával az avitt kútból, építési törmelékből, vörös mészkőből és kerti földből összehozott szerkezet egészen takarossá vált, a növények megerősödtek benne, sok szépen virágzik, egyesek pedig kifejezetten túlburjánzottak. Mellettem Nyunyi gyártott különféle boszorkánykotyvalékokat. Alapanyagnak a tojásfestésből maradt színes leveket, homokot, almahéjat, agyagcsomókat, gilisztákat és a fűzfarontó lepke hernyójait használta. A kotyvalékot végül a kövek közül kihuzigált virágokkal és levelekkel is díszítette, és kínálgatott, hogy játékból egyem meg. Nevettem egy jót, de aztán belegondoltam: ha megenném, azt hiszem, rövid úton bedobnám a törülközőt!

Jobban utánaszimatolva ugyanis kiderült, hogy a sziklakert növényállományában jócskán vannak mérgező fajok. Jelen pillanatban van az árnyékos oldalon meténg, borostyán, kúszó boglárka, berki szellőrózsa, gyöngyvirág, fehér ibolya, kontyvirág, a napos felén olyan hét-nyolc varjúhájféle, madárhúr, szegfűk, kutyatej, törpe flox, kökörcsin, törpe írisz, fekete hunyor, kövirózsafélék, kék csenkesz meg pálmaliliom, és egypár tő rózsaszín kúszó és erdei szamóca. És ennek a remek seregletnek a fele legalább mérges. S hogy melyek ezek? Előkerestem Horst Altmann Mérgező növények és állatok című könyvét, fellapoztam, és a végén csak szörnyülködtem.

Merthátugyemárcsak én is kisgyerekes szülő vagyok utóvégre…Mindig óva inti a sok okos a szülőket, hogy zárják el az otthonukban a vegyszereket, gyógyszereket a gyerek elől, de a mérges dísznövényről alig esik szó. Pedig nem egy van köztük, aminek az elfogyasztása igencsak veszélyes. A sampon- illóolajivás, mosópor-és ragasztóevés, játékok lenyelése csak kismiska mellettük.

Érdemes ezeket sorra venni. A könyv leírja a méreganyagokat meg a mérgezési tüneteket, ezt is megemlítem, mert nem árt, ha tudjuk. Nézzük!

A fekete hunyor az első.

Tavaly kaptam déditől egy kis tövecskét. Püskin vagy ötven évvel ezelőtt élt valami vén „naccsága”, akinek a helybeli asszonyok néha segítettek. Ő meg a szép virágágyásából ajándék évelőkkel honorálta a szívességüket. A „naccságát” „Vénméltó”-nak hívták a püskiek, így az általa többeknek ajándékozott virágból „vénméltó-virág” lett, így hívják. Ennek a sok évtizeddel ezelőtt kapott virágtőnek a déditől kapott leszármazója virít a sziklakertben. Idén még nem virágzott, de szépen fejlődik. Attól még azonban a növény minden része mérgező, méreganyagai a szaponin, helleborein, hellebrin nevű vegyületek. Mérgezési tünetek: kaparó érzés a szájban, nyálfolyás, rosszullét, görcsök, hasmenés, lassuló, szabálytalan pulzus, légszomj, szívgyengeség, szédülés, tág pupillák. Na tessék!

A következő az annyira kedves, fehér virágú berki szellőrózsa.

Az egész növény a protoanemonin és anemonin nevű vegyületet tartalmazza. Ezek a bőrt ingerlik, lenyelve a gyomor-és bélrendszer nyálkahártyáját, és a vesét is károsítják. A leánykökörcsin ugyanilyen hatású.

A boglárkával se úsztuk meg.

A könyv a réti boglárka mérgező voltát említi azzal a kitétellel, hogy az növénycsalád több tagja hasonlóan mérges! A méreganyagai ugyanazok, mint a berki szellőrózsának, de halálosan mérgező lehet, ha a gyökereit megeszik. A mérgezés tünetei hasonlók a szellőrózsánál írtakhoz.

Itt nem állunk meg, jöhetnek a varjúhájfélék. A könyv a borsos varjúhájat említi, abból van bőven a sziklakertben. Ennek méreganyagai a szedamin nevű alkaloid, illetve közelebbről még nem ismert anyagok. Ha valaki megrágja a friss leveleket, hányni fog, ha többet elfogyaszt, görcsös állapotba kerül a könyv szerint.

A kutyatej ( itt konkrétan a farkaskutyatej) méreganyaga az euforbon, amit a magvak és a növény tejnedve tartalmaz. Erős bőr-és nyálkahártya-izgató, szöveteket roncsoló, különösen veszélyesek a növény nedve által okozott szemsérülések. Mérgezéskor a bőrön, nyálkahártyán heves gyulladás, hólyagosodás, sőt fekélyesedés lép fel. Elfogyasztásakor a szájban és az emésztőcsatornában nyálkahártya pirosodást, égő érzést, majd hányingert, hányást, gyomorfájást, heves hasmenést vált ki. Tág pupilla, szédülés, tébolyultság, delírium se kizárt!

És most jön a sűreje. A kedves gyöngyvirág, ami már olyan szépen nyílik.

Tudtam, hogy mérges, de hogy ennyire? Ugyanis a növény minden része digitálisz-glikozidokat, konvallatoxint, konvallamarint, konvallozidot tartalmaz. Ezek az anyagok a szív izomzatát serkentik, ezért szívritmuszavart okoznak a rosszulléten, hányáson, hasmenésen kívül.

A kontyvirág egyszer csak úgy „lett” az udvarban, sose ültettem.

A változatosság kedvéért ez is mérges. Mérge az aroin nevű anyag, amit a piros bogyó, a friss levelek és a gyökértörzsben lehet kimutatni. A bogyók ráadásul gusztusos pirosak, és édes-savanykásak. Izgatja és bénítja a központi idegrendszert, a bőrön hólyagokat húz, hányást, hasmenést okoz.

Ami igen mérgező még, az a borostyán. A méreganyaga a hederin és szaponin nevű anyag. Ez a fekete bogyókban van, amik igen rosszízűek, de az ezeket megevő gyerekeknél halálos mérgezést is okozhatnak. Hánytat, hasmenést, görcsöket, bőrkiütést okoz.

Ennyi mérges növény, és ez még csak a sziklakert! A könyv szerint rengeteg más dísz-és haszonnövény valamely része mérges. Így nem kell messzire menni a gyilokhatású boszorkánykeverék elkészítésének alapanyagaiért… A tulipánról, nárciszról, hóvirágról, sisakvirágról, gyűszűvirágról még szó sem esett, sem a mérgező díszbokrokról.

Ha már a mérgező növényeket elsoroltam, egy dologról nem feledkezhetünk meg! Ha ne adj’Isten, mérgezésre kerül sor, meg kell tudni, hogy lehet elsősegélyt adni. Mindenekelőtt a szájból el kell távolítani a mérges növényi részt, sok folyadékot kell adni azonnal, de nem tejet, mert az segítheti a méreg felszívódását. Természetesen mentőt, orvost kell hívni, ha lehet, és nem házi hánytatási vagy hashajtási kísérlettel próbálkozni.

Állítólag az ilyen mérgezési esetekből legalább annyi van, mint a háztartásban használatos vegyszerek miatti mérgezési esetekből, ezért fontosnak tartom, hogy komolyan vegyem ezeket az információkat. Persze ettől még nem fogom a virágoskertet kiirtani, de nem árt az elővigyázatosság. A növényárudák csak a növény attraktív mivoltát, illetve tartási módjait említik meg, azt nem, hogy esetleg mérgező. A gyerekeket is meg kell inteni többször, hogy nem tapogatjuk meg az ilyen növényeket, és nem rágcsáljuk meg. Szerencsére ezek a mérgező növények nem vetekszenek a kindertojással, és az ízük miatt nem hiszem, hogy túl sokat megennének belőle. De azért csak legyünk óvatosak, ha kicsi gyerekünk van és kertet telepítünk!


5 megjegyzés :

  1. Ami nagyon szomorú, hogy az aranyesőt szépsége miatt kedvelik az óvodákba is ültetni, és az is igen mérgező.

    VálaszTörlés
  2. Igen, erről még több posztot fogok írni, meghökkentően sok mérgező növény van a környezetünkben.

    VálaszTörlés
  3. Az a gáz, hogy a múltkor kaptam egy nagyobb mennyiségű medvehagymát, és nem figyeltem eléggé, mielőtt felaprítottam volna macihagymát, és egyszer csak azt vettem észre, hogy aprítom a belekerült borostyánlevelet is. De nem volt szívem kidobni a medvehagymát. Eddig még nem volt probléma...

    VálaszTörlés
  4. Az udvarotok kész boszorkánykert, a gyereketek mégis él és virul. Már kiskorban megtanulta, hogy soha semmit ne vegyen a szájába. Nem lehet egy tetszetős kertet úgy beültetni, hogy egyetlen mérgező növény sem legyen, de a nagyon csábító bogyók kivételével nem valószínű, hogy mindenbe beleesznak a kicsik. Az is egy okosítási lehetőség, hogy mihez nyúlhat hozzá a ded, mihez nem.

    VálaszTörlés
  5. Számtalanszor a szájába kell rágni, hogy nem veszünk be semmi szárat, levelet. Még az a jó, hogy a mérges anyagok, növények íze gyakran elég ramaty, így sokat nem fogyasztanak el belőle. Azok a növények igazán veszélyesek, amik ízesek, és mérgezőek is egyben.

    VálaszTörlés