Korábban már írtunk a Szent Márton napi búcsúról és a helyi időjóslásokról. Idén így zajlott közösségi ünnepünk egyik nevezetes eseménye, a csingislovak és a lovasbandérium felvonulása:
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Már régóta álmodozom egy hatalmas dézsa rozmaringról, amely nyáron a tűző napfényben istenien illatozik, és méretes szálakat csíphetek róla ... -
Már lefaltuk a teljes termést a bokrokról, néhány fürtöcske jutott csak el a konyháig, ott is csak a pultig, nem ám a lekvárosüvegig! Idén a... -
Otelló szőlő Az idén megépült a pergola, amihez a szőlőket is eltelepítettük. A tőkéket anyósomtól kaptuk, ő bujtotta nekünk a saját ker...
Na és semmi hókefélkés sztori??? Ezt nem hiszem el!
VálaszTörlésTesómból a "hókefélke-sztori" óta tisztes családanya lett, én is csodálkozom rajta. Már gügyögve beszél, és a kedvenc száma fél éve a Ragyogókék szalakóta. Nincs ám bálozás meg berúgás és ilyesmik. Szigorúan csak tollasbál jöhet szóba! :-)
VálaszTörlésSzóval megkomolyodott. Helyes! Helyes! :-)
VálaszTörlésNem megkomolyodott, hanem meggyermetegedett! :-)
VálaszTörlésJa igen-igen! Így is mondhatjuk! :-) Mindenesetre hiányzik azért nekem a hókefélkés izgalom.
VálaszTörlés