Kerti és természetjáró kalandok

Szikrázó tavasz

3 megjegyzés
Április utolsó napjai meghozták az igazi, boldogító, gyönyörű, átmelengető tavaszt, bár a héten szerdán és csütörtökön még be kellett fűtenünk, tényleg kicsit áprilisias az idő. De ilyen szerintem a nagykönyvi tavasz: sem túl hideg, sem túl meleg, néha záporok, szelek. Nem 30 fok vagy havazás. Mindazonáltal (mire nem jó ez a blog) ha visszakeresem a tavaly április 26-án írt bejegyzésemet, azt kell mondanom, hogy akkor előrébb jártunk a kertben. Ha átnézzük a tavalyi képeket, a kerti ágyásokban határozottan sorolnak a növények. Nos, az idei vetemények – a tavasz vége dacára – még sokkal kisebbek, a tavaly ilyenkorihoz képest kifejezetten vissza vannak maradva.
A héten – mivel pár napig egész jó idő volt – rohamtempóban folytattuk a veteményezést, amitől már „kertmérgezést” és enyhe napszúrást kaptam. A sok csapadék kellőleg átáztatta a földet, de nem várhattuk meg, amíg a szél jól kiszárítja. Először is észrevételeztük, hogy az első tábla borsó nem kelt ki. Itt-ott jött elő egy-egy növényke, de nagy nudli volt ez a várt keléshez képest. Anyucival megszakértettük a helyzetet: várjunk-e vagy se, hogy kikel-e vagy se – végül feltúrtuk az ágyásszegélyt a pár hete elvetett magok után kutatva. Az eredmény: a szemek egy része elrothadt, az épnek tűnő szemek belseje feketén megpenészedett, és körülbelül a tizede kelt ki. Valószínűleg vagy a közel egyhetes esős idő, vagy a vetőmag eleve beteg mivolta miatt „tökösödött meg” a borsó csírázás helyett. Így – hogy mentsük, ami menthető, és ne maradjunk az annyira kedvelt borsó nélkül – amíg anyuci sikerrel felhajtott még falun belül két csomag rövid tenyészidejű zöldborsómagot, addig én tolikapával letoltam a borsótáblát, kigereblyéztem, elegyengettem. Szóval újra előkészítettem az ágyást a vetéshez. A pótvetést fél óra alatt lezavartuk, így mehetett tovább a többi munka. Elültettem még egy kis tábla hosszabb tenyészidejű borsót is, talán nem késő.
Mivel a sok eső után a talaj felszíne valami hihetetlenül becserepesedett és megkeményedett, gyakorlatilag újra fel kellett törni. Ettől függetlenül a talaj alsó rétegei porhanyósak maradtak. A feltöréshez tolikapát választottam, azzal kétszer olyan gyorsan ment a dolog, mint a hagyományos kézi kapával. A tolizás után gyomtépkedés jött, majd legereblyéztem a parcellákat. Krumplit ültettünk a frissen feltakarított darabba. Idén sikerült jóféle sárga biokrumpli-vetőgumót szereznünk Valahogy nem értem, hogy mindenhol keresett a sárga krumpli vetőgumója, ehhez képest csak pult alól, megrendelésre lehet kapni, és azt is maximum március közepéig. Bezzeg a gagyi import Dezirét mindenhol orrba-szájba nyomják már februártól. Én is már március első napjaiban felhajtottam a sárga gumókat. Szegények, mire eljött a vetésidő, megfonnyadtak: akárhova tettük őket, mindenhol túl száraz volt nekik a levegő. Az utóbbi egy hétben kicsit előhajtattam őket, vagyis világosra tettem a csomagot, hogy kicsírázzanak. Sikerült is. A rózsaszín árnyalat ne tévesszen meg senkit, a krumpligumók csávázottak. Jó nagy darabot szántunk nekik, mert ugye a krumplit töltögetni is kell majd még. Érzéssel ültettem, nehogy a zsenge csírák leszakadjanak.A földbe került négy csomag – gömbölyű és hosszúkás – céklamag, csemegekukorica babbal, némi hagymapalánta találtam még egy zacsiban fehér dughagymát, azt is elvetettem. Ültettem karfiolt, brokkolit, zöld karfiolt, bimbós kelt vegyesen büdöskével és körömvirággal. Fűszerezésképpen köréraktam a zellerpalánták felét. Aztán próbaképpen kiültettem tizenkét paradicsompalántát. Ez az összes palánta ötöde, így nagyot nem kockáztatok, ha esetleg az idő hidegre fordulna, és ne adj’ Isten kárt tenne bennük: van még bőven utánpótlás. Három tő lukullusz-, három tő Marmande fajtájú, három tő házi koktél – és három tő sárga paradicsomot ültettem ki. Mivel már hosszabb ideje kiszoktatáson voltak, úgy tűnik, meg se kottyant nekik az átültetés. Szegények miatt aggódtam, mert a szerdai orkán erejű szél igencsak cibálta őket, de nem lett bajuk. A bolhákkal vívott csata állomásairól már tegnap írtam. A retkeknek és a kiültetett palántáknak is nagy szüksége van a vízre, ezért hátragurigáztam a vizeshordót, és megtöltöttem. Újfent meggyőződhettem, hogy a kertben alig van víznyomás…
A hagyomány szerint a takarmánynak való kukoricát püski búcsú hétfőjén – vagyis Szent György napja után - kell elvetni. A püski búcsú idén azonban a választás miatt egy héttel korábban, tehát múlt vasárnap volt. Így hogy mindehhez átlagolva tartsuk magunkat, a hét közepén elkezdtük a takarmánykukorica vetését. Kettéosztott parcellába került: egy része a kert elejébe – itt gazirtó funkciót is betölt – a másik fele pedig a kert végébe: itt a takarás szempontját vettük figyelembe. Ez utóbbi darabot nem sikerült még teljesen befejezni, mert a talajt itt is újra fel kellett törni. A magokat – mivel meglepően megdrágultak tavaly óta – szemenként vetegettük el: nem kapával meg a fölös növények kitépkedésével (jó parasztos szokás) akarom a tőszámot beállítani, hanem eleve ritkásabb vetéssel. A kukoricával egy időben a sorok közé került Juliskabab, törökbab és sütőtök. (Takarmánytököt idén nem vetünk, mert ezek a tényleg barom fijak nem zabálják meg még a magját se a takarmánytöknek. Csak a sütőtök meg a cukkini fekszik a bélüknek, fene a pofájukat!).
Mivel unokatesóm és Hédi is eldicsekedett, hogy kikelt a cukkinijük, eszembe jutott, hogy azt se ültettem, így gyorsan elfészkeztem belőle kéttasaknyit. Vetettem dinnyemagokat, még őszirózsát, szalmavirágot. Csak bámultunk: szinte varázsütésre betelt a kert. A takarmánykukorica egy darabja, csemegekukorica és uborka van hátra, meg a palánták. (A vajbab kimaradt a felsorolásból, majd másodvetésben ültetünk, egyenlőre elég lesz nyárra a kukoricában megtermő Juliskabab. Káposztafélékkel, kellel meg én nem babrálok, sose fejesedik be, és nincs is helye.)
Pár csíra-újdonság: bimbóskel:
Lollo rosso:A vetési munkálatok helyett már a gyomlálás került előtérbe. Nőttek elsőrangú acatjaink, kiváló perjéink, hogy a többi gazról ne is beszéljek, ezektől jobb minél előbb megszabadulni. Mivel a soroló haszonnövények még parányiak, a betonkeménnyé vált sorközöket lehet csak tisztogatni. Ehhez a legjobb cuccos a jó öreg csillagkapám. A „csillagok” feltörik a kemény hantokat, az éles sarabolórész meg kivágja a gazt. Persze az igazi, tökéletes kapálást a hagyományos kézikapával lehet a legjobban kivitelezni, de ideiglenes gyommentesítéshez ez a legjobb eszköz. Bizonyára érdemes volt gyümölcsfáimat gondosan permetezgetni, mert a nektarinon nem látom a tafrinásan torzult leveleket Sokszor ilyenkor már a levelek fele el volt nyomorodva a fán. Viszont most meg egyes ágakon ezt csinálja a fa:
A levelek lefonnyadnak, mintha valami bogár megrágta volna a hajtásokat tőben. Tisztelettel kérem L-t, hogy ha tudja a kép után, állapítsa meg, hogy mi ez, és adjon tanácsot, mit tegyek vele! Előre is köszönöm!
Alternatívkodó tyúkunk teljesen áttért a normál életvitelre, pont úgy verekszik, mint a többi. Csak ő az ablakban lakik, mint a remete a barlangban. Nem süllyed le a hagyományos tyúklétrán-alvók szintjére.
A jövő hét a kukoricavetés befejezésének ideje lesz, és folytatni kell a gyomlálási munkákat meg az öntözést. Az udvari részen is tovább kell irtogatni. Szóval felpörgött ezerrel a kerti munka, nyomjuk is. Még nincs sok látszatja, de hamarosan gyönyörködhetünk már a szebben, izmosabban zöldellő veteményben.
Ezt a szép, édes kis virtuális állatot pedig szeretettel küldöm testvéremnek. Amikor megláttam, mindjárt rá gondoltam, hiszen ez az árnyalat remekül illik Hédi szemszínéhez... Kérlek, fogadd szeretettel! :-)

3 megjegyzés :

  1. Szia!
    Úgy nézem, neked is moníliával fertőződött a fád, az enyém is így nézett ki sajnos. Egy letört ágat elvittem a hozzáértőkhöz és kaptam rá permetszert, de ez már csak a halottnak a csók, barackom, nem igazán lesz az idén, de a akkor is kell permetezni, mert akár ki is pusztulhat a fa. Mint megtudtam, monília ellen 3× kell védekezni, rügyes állapotban, teljes virágzásban és amikor vége a virágzásnak. Jövőre így teszek, csak eddig ezt én se tudtam.

    VálaszTörlés
  2. Köszi. Tavaly szintén csúnyán meglepte a monília a fát. Milyen vegyszert javasolnak erre?

    VálaszTörlés
  3. Édes ez az állat, jól mutatna bőrszíjon, medálként a nyakadban.

    VálaszTörlés