….becézgetett kettőnket a maga sajátos módján kicsi korunkban nagyanyánk Én viszont nem vagyok képes ilyen kedvesen enyelegni a földibolhákkal, amik minden előzetes óvintézkedés és az esős idő ellenére megjelentek a kertben a retekhajtásokon, szépen fazonírozott kerek kis rágásokat okozva.
Már a vetéskor tudtam, hogy ezek az ugráló drágák jönni fognak, ezért vetettem a retket, bimbós kelt hagymapéppel keverve, dughagyma és saláta társaságába. Ez azonban csak részeredményt hozott. A kritikus időszak – a frissen kibújt szikleveles korszak – védelmére, úgy tűnik, elégséges volt a hagymapüré, de most, hogy kicsit nagyobbak, gyakorlatilag korlát nélkül eszik őket a bolhák. A védelemre hivatott társnövények még igencsak gyermekkorukat élik, elég bajuk van azzal, hogy kikerüljenek, nem ám hogy védjék a szomszédságukat. Nekem kell hát megmentenem a helyzetet, ha retket akarok enni.
Először is ides balhánkról innen:
„Kártevő: Földi bolhák (Phyllotreta undullata, P. nemorum és egyéb fajok)
Gazdanövények: A keresztesvirágú (Cruciferaceae) fajok valamennyi termesztett és gyom változata.
Elterjedés és fontosság:A földi bolhák nagyon gyakran jelennek meg Cruciferous fajok esetében. Táplálkozásukkal teljesen képesek tönkretenni a fiatal növényeket, főként akkor, ha az időjárás száraz és meleg. Ebben az esetben a veszteség elérheti a 100 %-ot. Ráadásul a földi bolhák terjesztik a fehérrépa sárga mozaik vírusát (TYMV), mely nagy veszélyt jelent például a kínai kelnél. Az idősebb növények esetében a földi bolhák okozta kár nem annyira jelentős.
Tünetek: A bolhák a szikleveleken és a leveleken táplálkoznak. Ezzel 1-2 mm nagyságú "ablakokat" (egy bőrszövet marad épen), vagy lyukakat hoznak létre. Később, ahogy a levelek nőnek, a lyukak velük együtt nagyobbodnak, és végül akár néhány mm-es átmérőjük is kialakulhat. A súlyosan károsított levelek és fiatal növények teljesen el is pusztulhatnak, főleg meleg és száraz időben. Nagyobb termőhelyeken a központ általában kevésbé károsított, mint a szélek. A tünetek nagyon jellegzetesek, így könnyű őket megkülönböztetni más károkozástól.
A kártevő leírása: A földi bolha valamennyi, a Cruciferous növényeken megjelenő fajtája viszonylag kicsi (2 - 3 mm hosszú). A színük általában fényes fekete, néha hosszanti sárga csíkokkal. A hátsó lábakon duzzadt harmadik lábizület található, mely jól alkalmazkodik az ugráshoz. Amikor megzavarják őket, a földi bolhák leugranak a levelekről, és egy ideig halottnak tettetik magukat. A lárvák szintén aprók (4 -5 mm), a színük fehér vagy sárgás. A báb tejfehér és körülbelül 4 mm hosszú.
Életciklusa: Imágó alakban telel át, növényi hulladék alatt vagy a talajban. Tavasz elején a Cruciferous fajok felületére telepednek, és napokon keresztül táplálkoznak. Ezután lerakják tojásaikat a növény tövébe. A kikelt lárvák a gyökereken táplálkoznak vagy vájatokat alakítanak ki a levelekben, de ez nem igazán jelentős kár. Kifejlődésük körülbelül 2 hetet vesz igénybe, ezután bebábozódnak. Egy évben két vagy hárm generáció megjelenése lehetséges.
Védekezés: - A növényi maradványok azonnali betárcsázása- A kisebb termőterületeket fehér textillel le lehet fedni. Ezáltal megakadályozzuk, hogy a földi bolhák a növényekre kerüljenek, valamint a levegő nedvességtartalmát is növeljük.- Permetezés rovarölő szerrel”
A védekezést nem kívántam ennyiben kimeríteni, utánanéztem a meglévő kevéske szakkönyvben és a neten is. Jópár megoldás közül lehet választani, a szerintem legérdekesebbnek és leghasználhatóbbnak tűnőket kiemelem, aztán majd azt is leírom mire jutottam a kivitelezésükkel.
Első: permetezés piretroinos szerrel. (Nem találtam túl praktikusnak az összvissz húsz folyóméternyi, földből alig kilátszó retkeket megvegyszerezni, pláne, hogy jövő héten már enni szeretnénk belőlük, mert van egypár nagyobb, aminek már babszemnyi gumója van. Ez a lehetőség alapban kilőve, sokra nem megyek olyan szerrel, aminek modjuk egyhetes ÉVI-je van).
Második: talán a legjobbak, elévülhetetlenek és megszívlelendőek IL tanácsai is a témában. Akinek a kertjét a földibolha támadja, mindenképpen érdemes tanulmányoznia azt, amit írt. Különösen jó a bolhafogó szerkezet, amit leír. Sajnos nekem ezzel az a gondom, hogy a védő gyógyteákról nem gondoskodtam, nem tudtam bevetni. Próbáltam ragasztószalagot kihúzni, de az a rohadt ragasztószalag egyáltalán nem ragadt, lehet, hogy másfajta jobban beválna? Fahamunk nincs így a fűtésszezon végén… A védő-saláták meg még bébik. Mindenesetre a talajt a retkek körül nedvesen tartottam, hogy ne legyenek már olyan vagány vígan ezek a büdös dögök. Ezzel egybevágóan említendő meg a Vetéstől a tálalásig című könyv, ahol a szerzőpáros a társítás tapasztalatait is leírja.
Harmadik bohaellenes eljárási módként utalok itt a Magyar Házi Gazdasszonyra, amelyben Nagyváthy Szabó János a védekezés újabb módszereit vonultatja fel, de sajnos nem kecsegtet túl jó eredménnyel:.
"A’ bolha ellen nints jó orvosság. A’ legjobb az, ha napjában 5-6szor megöntözzük, mikor a’ nap süt, de ha borongos idő jár semmitse használ, sőt árt. Későbben jobbnak találtam a kikelt gyenge palántát a’ balha elen 8-10 órakor gyikinnyel betakarni, és azt délutánni 4. óráig rajttartani. " Ezt a betakarást máshol is láttam már, kíváncsi vagyok, valamelyikőtök próbálta-e?
Negyedszerre belepislogtam az 1934-es 200 kérdés és felelet – A Hangya újság földmívelés mellékleteiből című könyvbe. Nos, itt is találtam érdekességet.
"Kérdés: Konyhakertemben igen nagy mennyiségben van minden évben az ú. n. földi bolha. Az összes tavaszi veteményem leveleit annyira átlyuggatja, hogy ennek következtében elszárad. Káposztapalántát, kelt, retket, nem is tudok nevelni. Mi lehet az oka? Hogyan védekezzem?
Felelet: A földi bolhák a száraz esztendőkben szaporodnak el. Amíg maguk a bolhák a száraz, napos időjárást kedvelik, addig a lárváknak bizonyosfokú nedvességre van szükségük. A sok nedvesség azonban árt nekik. Azért a bolhakárszenvedés az egyes évek időjárása szerint változó. A földi bolhák leginkább a keresztesvirágú növényeket (tehát a vetemények közül a káposztaféléket és a retket) kedvelik. A gyom közül a vadrepce és a repcsény a főtápláló növényük. És mivel ez a kétféle gyom mindenfelé bőven van hazánkban és már korán tavasszal kínálkozik a bolhának, állandóan van tápláléka is. A gyomról aztán átkerül a termesztett növényekre. Ennélfogva a földi bolha számának gyérítéséhez az is szükséges, hogy a gyomot állandóan irtsuk, különösen a vadrepcét. A gyakori és bőséges locsolás hasonlóképpen segít a bajon. A földi bolha kerüli a nedvességet, viszont a növény gyorsabban fejlődik, s így hamarább kinő a kártevő foga alól. A földi bolha csak a fiatal növényre veszedelmes, ezt addig kell tehát megvédenünk, amíg a veszedelmes gyermekkoron túl nincsen. A védekezés legegyszerűbben a bolhák összefogásával történik. Nagyobb területen használhatjuk a bolhafogó talyigát, amilyent a nagyobb gazdaságok, uradalmak szoktak használni répa-és repcevetésükre. Kisebb területen, így konyhakertben, az ú. N. bolhafogó zászlóval is célt érhetünk. Könnyű lécből levágunk egy 100-110 cm és három 40-50 cm hosszú darabot. A leghosszabb léc egyik végére a három kisebb lécdarabból keretet szegelünk, s erre kemény papirost (pappendeklit) erősítünk. A kemény papirosnak a nyéllel szembeni oldalára még egy 20-25 cm széles fekete vagy sötétkék vászoncsíkot szegezünk. A zászlónak tehát egy merev és egy lobogós része van. A kemény papirost mindkét oldalán bekenjük jól ragadó híg kátránnyal vagy hernyóenyvvel. A bolhákat oly módon fogjuk meg, hogy a növények során végighaladva a ragadós lapot kissé ferdén tartjuk a növények fölé, míg a vászondarabbal a leveleiket gyöngén megérintjük. A felriasztott bolhák nekiütődnek a ragadós papirosnak és fogva maradnak.
Jó kiadós fogás csak a déli órákban esik, amikor a bolha a legélénkebb. Az eljárást sokszor kell megismételni, nemcsak egy-egy alkalommal többször egymás után, hanem lehetőleg naponként mindaddig, amíg bolha nagyobb számban akad. De ne gondoljuk azt, hogy ezzel az eljárással a bolhákat mind összefogjuk. Ez lehetetlen, mert újabb bolhacsapatok jönnek át a gyomról. Csak annyira tudjuk meggyéríteni őket, hogy a növények a bőséges locsolás mellett továbbfejlődnek, s akkor már nyert ügyünk van. "
Érdekes ötödik megoldást találtam Szihalom honlapján, idézem:
„A földibolhát már nem ilyen egyszerû méreg nélkül kiírtani, de nagyon jól „be lehet csapni”. Ezen rovarok szeme, látása nem túl jó. A táplálékukat (retek, káposzta, karalábé, stb.) a szag alapján keresik és találják meg. Hogyan „vegyük el” a káposztafélék szagát? Egyszerűen „le kell fedni” egy erősebb, a földibolhák számára nem kedvelt szaggal. Ez a szag pedig a menta illata. Jó néhány éve, amikor még a kertemben jelentősebb területen termeltem káposztaféléket, kipróbáltam és alkalmaztam ezt a módszert. Nagyon hatásos volt! Az oldat készítéséhez bármelyik menta megfelelõ (borsmenta, fodormenta, vagy a vízi-menta). Én elõször a Rima mellett gyűjtöttem vízi mentát. Ez is megfelelő, de a borsmenta sokkal jobb hozzá. A legtöbb vetőmagboltban kapható a borsmenta magja. Vegyük és vessük. Mindenkinek ajánlom, mert remek gyógynövény, finom a teája, inhalálással a gőze jót tesz megfázáskor, valamint az arc- és homloküregi megbetegedéseknél. A növényvédő oldat készítéshez kell kb. 0,5 kg apróra vágott friss menta (szára, levele), amit forrázzunk le 5 liternyi esővízzel, tegyük egy jól záródó (műanyag) edénybe 2-3 napig, idõnként rázzuk jól fel. Mikor az illata olyan erős lesz, hogy az már szinte büdös, szűrjük le, töltsük a permetezőbe, tegyünk hozzá még 5 liter vizet meg 2,5-3 ccm Nonit-ot és permetezzük ki. A csapadéktól, locsolástól függően legalább 3-4 hétig nem lesz földibolhánk. Amikor észleljük a növényeinken õket, és még nincs kész az oldatunk, permetezzük le növényeinket rovarölőszerrel (plusz 2,5-3 ccm Nonit/10 liter permetlé), mert a megjelenésük után, szerencsétlen esetben 2-3 nap alatt képesek teljesen tönkretenni növényeinket, azután odébbállnak.”
Sok jó és gyakorlatias tipp. És én mit műveltem szegény bolharágott retkeimmel:
- Ugyebár mint említettem, hagymapépbe vetettem a magokat. Így is volt rajtuk rágás. Van azonban négy folyóméter a kert túlsó sarkában, amin ez a hagymázás elmaradt, ott szemmel láthatóan komolyabb a kártétel. Nézzük! Ez a kép a "hagymátlan" retket mutatja. Vígan spacírgangoló, tereferélő bolha-asszonyságok és uraságok: Ez pedig a hagymásat. A különbség szemmel látható. Itt jóval kisebb a létszám, de azért nem lebecsülendő! Ez afféle fél - vagy inkább háromnegyed-megoldás, de valamit biztosan ér.
- Gyomtalanítás
- Társítás hagymával, salátával: de sajnos a védőnövények még kicsik, ez a módszer hatékonyságán ront!
- Állandó öntözés - ennek folyamatos biztosítása érdekében megtöltöttem a kerti vizeshordót.
- Gyógyfüves locsolás: ma mindenképp készítek mentás locsolólevet – ebből már nőtt annyi, hogy használni tudjam.
- Bolhák összefogása. Nos, most nálam profibb kertészek biztos az oldalukat fogják majd a nevetéstől, mit műveltem. A bolhafogó berendezés állt egy szál alumínium drótból, a keretes keménypapír helyett egy régi számítógépes újság CD-mellékletét és egy darab rongyot használtam. Ragacsot nem találtam, próbálkoztam a CD-re kenni bicikliragasztót, a jó öreg Technokol rapidot, folyós, vízalapú óvodai papírragasztót, ragasztószalagot: két perc után megszáradtak, a kis ganyé pattogók nem akartak ráragadni. (Az igazi megoldás egérragasztó lett volna, de a két macska miatt hála Istennek nincs rá szükség, nem volt otthon.) Végül – hirtelen ötlettől vezérelve – kevertem be jó vastag házi csirizt, ez bevált! Az első fogás:
Az összefogásnál InLandir módszerét követtem, vagyis az apparáttal meg is ütöttem egy kicsit a növényeket – nem csak úgy végigsimítottam rajtuk- , hogy a bolhák ijedtükben még nagyobbat ugorjanak. Pórul is jártak, ott kapálóztak a ragacsban.
Aztán a napokban jön a mentolos lé, csak összekapják a kicsi növények addigra magukat, mert a növendék retek – úgy tapasztaltam – már nem olyan csemegefalat a bolháknak, már nem zabálják olyan intenzitással, ehelyett majd elkezdik a gyermekkorú bimbós kelt, karfiolt, brokkolit zabálni. Szóval nem maradok bolha nélkül! A "növényvédelmi eljárás" folytatódik, a további fejlemények itt olvashatóak lesznek.
(Egyébként nincs igazság a földön. Miért van az, hogy a gyengélkedő retekjeimtől 200 méterre, tesóm kertjében levő retekágyásban nincs egy büdös szem bolha sem?)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Már régóta álmodozom egy hatalmas dézsa rozmaringról, amely nyáron a tűző napfényben istenien illatozik, és méretes szálakat csíphetek róla ...
-
Már lefaltuk a teljes termést a bokrokról, néhány fürtöcske jutott csak el a konyháig, ott is csak a pultig, nem ám a lekvárosüvegig! Idén a...
-
Otelló szőlő Az idén megépült a pergola, amihez a szőlőket is eltelepítettük. A tőkéket anyósomtól kaptuk, ő bujtotta nekünk a saját ker...
Bóhataliga.
VálaszTörlés