Kerti és természetjáró kalandok

Április utolsó vasárnapján...

9 megjegyzés
megállapíthatjuk nagyképűen: nem dolgoztunk hiába!

Ezen a képen - a szomszéd telken feltúrt földön kívül - már határozottan kirajzolódó kertivetemény - sorok láthatóak. Bal kéz felől, a sarokból: metélőpetrezselyem, koriander két pici, kelő sora, köztük a tavalyról, magától kelő körömvirágokkal. Vidám, szépen növő társaság, jól megvannak. Mellettük hosszú reteksor, a már említett Korai legjobb fajtából, de van franciaretek is, meg egy szintén lejárt szavatosságú, nevenincs fajtájú retekmagot is vetettünk, ami kefesűrűséggel kelt. A retekbolhák már megjelentek, de a gyorsan megerősödő levélkékkel csak nehezen boldogultak, kevés szerencsére a bolharágás. Meg az öntözést is utálják. Csütörtök esti szemlénken egészen korrekt kis retkeket találtunk, amit azonmód meg is ettünk, párat meg lányom elvitt megmutatni az oviba: ő már ilyen retkes...

A reteksor mellett jégsali van. Kifejezett tehetségem van arra, hogy sorolóval is ferde sorokat húzzak a földbe. A parcella előkészítésekor ez különösen megnyilvánult: jókora, háromszög alakú üres helyek maradtak. Egy ilyen szögletbe egy csomi tavalyról maradt, kissé penészes és elázott jégsalátamagot vetettem, hogy ne maradjon üresen. Hátha sikerül... Ez is kikelt!

A fokhagyma szép. Ezt kerülgették a varjak, akik rá se hederítenek sem a macskára, sem a szomszéd mellettük üvöltő rottweilerére. De nem kellett se kutyus, se cica: a hagymagyökerek gyorsan, erősen megkapaszkodtak a földben, a varjak megcsüntek a hagymahúzogatásnál.

Utána tavaszi fogyasztásra szánt lilahagyma: ez igen pocsék, alig hajtott, pedig aránylag drága, minőségi dughagymából ültettem. Talán a varjak tehetnek róla? De mellette a zsenge vöröshagyma olyan gusztusos, nagy és szép, hogy elkezdtük kienni. Az ovisok szédülnek hagymaszagú gyermekemtől... Mellette? Virág (őszirózsa, rézvirág), zöldborsó, sárgarépa, az eddig még ki nem kelt petrezselyem, a szintén kikeletlen feketegyökér, paszternáksor. Földben még a csemege-és takarmánykukorica, cukkini, babok, egy adag zöldborsó, cékla, krumpli, bimbós kel, brokkoli, csúcsos karfiol, tökfélék. Ami még nem bújt ki, az a lollo rosso. Fura, mindig legelsőként tolakszik ki a föld alól. Egy kis üres földdarab vár csak már a többi, maradék veteményre: az ubira, dinnyére, palántákra.

Minden zöldül, hajt, a gazok is, így alaposan kapáltunk. Közben megtörtént a gyomirtózás, az oda nem illő nemkívánatosok szépen sárgulnak. Füvet is nyírtunk, a gyümölcsfák lehullatták szirmaikat. Azonban én olyan virágözönről, mint tesóm, nem tudok beszámolni. Ráadásul az én virágaim nagy része tőle való... Így csak leánykám kiskertjét tudom megmutatni:

Meg hát ezt a sárga virágcsodát, ami azépítési telken nőtt ki. Több órás fűnyírás és gazolás után már nem volt kedvem kiirtani ... így elgyönyörködtem benne. Ezt is lehet.

9 megjegyzés :

  1. Úgy látom, nem kell piacra járnotok! :-)
    Tényleg szép a sárga virágcsoda, én is gyönyörködöm benne. Nekem is van egy bokrocska a kert közepén, ami valószínűleg gaz, de olyan szép, nem volt szívem kiásni. Én is inkább gyönyörködöm benne.

    VálaszTörlés
  2. A kákics arra jó, legyen min a sznoboknak magukat idegesíteni. A természettel együttműködni kell, nem legyőzni.

    VálaszTörlés
  3. Hát, nem sok piacos gazdagodott meg rajtunk... Nagymamáink maguk is nagyban hordták - többek közt ennek a kertnek a terményeit is - a mosoni, óvári és győri piacokra.

    VálaszTörlés
  4. Együttműködök a kákiccsal a gyepben, de nem az eperágyásban! Olyan zizi voltam tavaly, az epret bemulcsoztam pitypangos fűkaszálékkal, idén meg olyan lett, mint valami nyerskosztevő őrült virágoskertje, félméteres pitypangokkal. Elhiszed, hogy egy ilyen epres kapálgatása közben az ember asszociálgatás nélkül is a gólyát lesi, amikor már a 20. gyökér szakad bele?

    VálaszTörlés
  5. Én már hamarabb is a gólyát lesném, sőt egy árnyékos helyen álló hintaágyat inkább...
    Az én nagymamám is árult, na nem sokmindent, csak őszibarackot, egyéb gyümölcsöt, ami gond nélkül megtermett, a Széna téri piacon.

    VálaszTörlés
  6. Sok idős néni, őstermelő, azt hiszem, nem is azért árul mert olyan sokat akar keresni a terményeivel (bár ez is szempont), hanem mert a piac forgataga valamilyen semmihez se fogható klímát áraszt. Van olyan ismerősöm, aki a piacos napokon még decemberben, ónos esőben is kijár a piacra, ha mással nem, egypár csirkével, egy-két csokor száraz virággal, meg szobában előhajtatott barkával. Amikor kicsik voltunk, mama gyakran kivitt minket is. Ő mákot nevelt - na nem bekábulni :-) - meg ludakat tartott, ezek akkor keresett, ritka portékák voltak.

    VálaszTörlés
  7. Emlékszel,hogyan tömték a mamik a kacsát meg a libát? Ma alighanem hatósági inzultusnak lennének kitéve miatta.

    VálaszTörlés
  8. Alkoholosan megerjesztett vagy pálinkás kukoricával, hogy jó nagy legyen a májuk. Lehet, hogy egyszer meg is írom, hogyan. Mákfejtés, tollfosztás?

    VálaszTörlés
  9. Nagyon izgi dolgok ezek! Írjatok róla! :-)

    VálaszTörlés