Másodvetés másodkézből

Nem bírom megállni, hogy ne verjem bele megint az orrom hosszasabban tesóm irományába, mert én is akartam erről írni. Kerti terveket ugyanis az esős vagy hideg napok alatt lehet szövögetni, és az elmúlt héten erre bőven volt alkalmam sajnos… Én inkább azokról akarok írni, amiket magam is kipróbáltam, illetve két szememmel láttam. Szándékoltan kihagyom a felsorolásból azokat, amiket sose próbáltam ki, mondjuk a tél alá vetett borsót vagy répát.
A nyár nagyobbik fele és az ősz is előttünk van, hiba lenne nem kihasználni ezt az időszakot a termesztésre.
Két dolgot azonban ki kell emelni másodvetések előtt: a talajt ugyanúgy elő kell készíteni, mint márciusban az első menet előtt. Tehát ásás – kapálás – gereblyézés nem maradhat el, és a földnek mentesnek kell lennie a gazoktól! Sokszor, mire sor kerül a másodvetésre, a talaj igencsak kiszárad. Ilyenkor szoktam azt csinálni, hogy a porhanyítás után este bőven belocsolom a táblát, tocsogósra, másnap felgereblyézem mg egyszer,hogy jó morzsás legyen. Ezzel elérem a „tavaszi állagot”, lehet vetni.
Másik megjegyzendő: a másodvetés a talaj újbóli kihasználását jelenti. Az első vetések, az addig kitépkedett és elhordott növényi részek táperőt vontak ki a a talajból, ezért azt az új növények beültetése előtt fel kell erősíteni, trágyázni. Gusztus szerint szóba jöhet komposzt, sőt érett komposztos gané, műtrágya, nyomelemes tápsó, büdi csalánlé. Bármi légyen is az, jól bele kell dolgozni a földbe még a vetés előtt.
Tesóm júniusra írt listájához nem sok minden hozzáfűznivalóm van. Annyi, hogy a nagykönyv szerint ilyenkor lehet még sárgarépát is vetni, amiből szeptemberre lesz bébirépa. Metélőpetrezselyem pedig egész szezonban folyamatosan vethető. Papíron június 20-ig lehet csemegekukoricát vetni. A tenyészideje tíz-tizenkét hét, ezért az ilyenkor vetett kukorica augusztus vége felé terem. Ennek dacára a szomszéd bácsi tavaly még augusztusban is vetett, amiből októberre lett kukorica. Persze az igazán finom az, amit a nyári nap érlel, de októberben a friss csöves kukorica egzotikus csemegének számít.
Tavaly a csemegekukorica-uborka másodvetéssel kapcsolatban szintén láttam egy érdekes „duettet”. Az uborkaragya (peronoszpóra) tavaly a nem rezisztens fajtákat mifelénk teljesen tönkretette, sokan pótvetéssel próbálkoztak. Itt júniusban – a zöldborsó helyére - vetett csemegekukorica volt uborkával párosítva. Ebben eddig semmi rendkívüli nincs, ez a társítás ősidők óta használatos mifelénk: a kukorica árnyékot tart az uborkának, ami így jobban fejlődik. Az ágyás elrendezése volt érdekes. A kukorica másfél méteres sorközökben volt, elég sűrűn. Amikor már növendék méretű volt, a másfél méteres sortáv közepére (tehát 75 cm-re a kukoricától) bevetették az uborkát. Az uborka szépen kikelt, de nem futtatták hálóra, sík művelésben maradt. Amikor aztán a kukorica elkezdte a címerét hányni, két karó és némi bálamadzag segítségével a hosszú, méteres uborkahajtásokat a kukoricaszárakhoz emelték. Az uborka kacsai megkapaszkodtak a kukoricában, termései – mintha csak hálón nőttek volna – a levegőben függtek, nem lettek sárosak. A csemegekukorica hamarosan letermett, de szívós szárai még októberig támasztékai voltak az uborkának. Kicsit dzsungelszerű volt az összkép, de a hálózásnál jobban kihasználta a helyet, és lényegesen kevésbé volt munkaigényes. Egy ilyen „duett-ágyást” mi is csináltunk a múlt héten, az eredményéről majd beszámolok!
A július az igazi másodvetési szezon, az egész hónap erről szól! A hó közepéig lehet bokor-és futóbabot vetni, zöld-és kifejtőbabnak. Sőt ilyenkor érdemes igazán, mi korábban nem is ültetünk. Tavasszal sokszor nincs is hely, meg a nyári hőségben gyakorta kisült a pont virágba boruló ágyás, minden locsolás dacára. Hiába, a túlzott hőséget nem kedvelik ezek a növények. Augusztus végétől októberig terem. Ilyenkor vethető egy érdekesség is: a kilométerbab vagy keleti ölesbab nevű érdekes babféle. Emellé támaszték kell, de érdemes vele próbálkozni, tesómnál tavaly iszonyú jópofák és nagyon finomak is voltak a félméteres babhüvelyek.
A hónap második fele már az őszi zöldségek vetésének jegyében zajlik. Ilyenkor jó vetni az áttelelő káposztaféléket. Tavaly kiemelt figyelmet szenteltem a leveles kelnek, ez igen jól bírja a telet. Gyorsan megnő, csak a hernyók nagyok szeretik! Tutira áttelel. Bár tavasszal már hamar felmagzik, két hete még tudtam tenni a tavalyi leveles kelből a frankfurti levesbe!
Ha nem sikerült, júliusban még meg lehet próbálni ubit is vetni. Tavaly a ragya miatt kipusztult állományt a környező kertekben többen ilyenkor pótolták, és szeptemberre lett eltennivalójuk. (De sajnos nem egy pechfógel is volt köztük, akinek a szeptember elején gyönyörűen virágzó uborkáját egy hét alatt ugyanúgy elvitte a ragya, mint júniusban…)
Spenótot is ilyenkor lehet vetni átteleltetésre. Nagyon hálás, már ősszel is terem, de az igazi dús levéltömeget a következő évben kora tavasszal adja. Tesóm tavalyi egy tasaknyi vetése (azt hiszem, Matador fajta), a két háztartást ellátta.
Az ilyenkor kipalántázott rövid tenyészidejű karfiol is szépen termett tesómnál. Ilyenkor zöldborsót is lehet vetni, csemegézésnek.
Augusztus az őszi zsengékről szólt a mi kertünkben tavaly. Hagymát duggattam őszi újhagymának. Lollo rossot, jégsalátát, hónapos és jégcsapretket is ültettem. A retek szebb lett, mint tavasszal, de jégcsapretek ehetetlenül csípős volt. Egy darabot se ettünk belőle. Az ilyenkor vetett salátákból már lehet áttelelőre palántázni. (Tavaly palántáztam, de kifagyott…)
A szeptember már a téli készülődésé. Ilyenkor ültettem szét a leveles kelt, salátát tél alá.
Az október a jövő kora tavaszba visz át, a hidegtűrő növények vetésével, tesóm soraihoz csak egy hozzáfűznivalóm van. A petrezselyem a hunyó itt. Az elvetett magok ugyanis keservesen kelnek ki, nagyon lassan fejlődnek. Sokszor már havazik, mire a soruk látszik, és télen – takarással vagy anélkül – szép csendben kirohadnak. Mag helyett ezért más trükkhöz folyamodott a régiek józan paraszti esze. Ilyentájt szedik fel a répát, gyökeret a földből. A nyiszlett vagy megvágott, tárolhatatlan petrezselyemgyökereket ilyenkor összeszedve, és a kert védett, lehetőleg homokos földű szegletébe visszaültetve novemberre már szedhető petrezselyemzöldet kapunk, ami még hidegben is hajt, és kevésbé hajlamos a kirohadásra.
Ennyit a másodvetésről, de így egy pár szót megérdemel a másodterményt is, ami másodveteményező munkánkat augusztustól jutalmazza. Tehát:
- augusztusban így van karalábénk, uborkánk, csemegekukoricánk, vajbabunk.
- szeptemberben megnyílik a bőségszaru. Lesz így leveles kel, karfiol, karalábé, újhagyma, zsenge sárgarépa, cukkini, retek, tépősaláta, vajbab, kilométerbab, spenót, csemegekukorica, uborka, a bátraknak zöldborsó is.
- Októberben hónapos retek, leveles kel, zöldpetrezselyem és karfiol, karalábé, salátafélék, újhagyma, spenót és egy-egy cukkini is akad még, sőt uborkája is lett a szomszédnak tavaly. Ha nincs hideg, egy kis vajbabra, kilométerbabra, sőt kifejtőbabra is számíthatunk.
- A november kínálata soványabb: újhagyma és salátafélék, leveles kel, petrezselyemzöld. Ilyenkor már a nagyobb levelű zöldségeket a fagyok nem kímélik. -A tavalyi hosszú őszön azonban tesómnak november elején még karfiolja is volt.- A téli hónapokban a másodvetemények közül a leveles kel és a petrezselyemzöld hajt csak, a vöröshagyma, fokhagyma még kisded ilyenkor. - A kora tavasz és a meleg hajtatja a tavaly tél alá vetett salikat, a petrezselymet, a leveles kelt, a fokhagymát, a spenótot, az újhagymát. Ilyenkor ezek igen kapósak, az ember kívánja a friss zöldet. Aztán már úgyis jönnek hamarosan az idei friss zöldségek…
Ezért jó a másodvetés: ha komolyan vesszük, olyan nyolchónapnyi időszakkal hosszabbíthatjuk meg a „szezont”, még a télben is, amikor a kertet a legszívesebben csak az ablakból nézegetjük!

Amit meg majdnem elfelejtettem: egészen július végéig lehet kardvirágot ültetni, ez a fagyokig még kinyílik, ha nagy hagymákat ültetünk el, a kicsivel kár próbálkozni. Sok helyen ilyenkor bagóért árulják ezeket a hagymákat, érdemes belőlük vetni és ültetni, így tovább lesz friss virág.