Megint bemákoltam

Számomra idegen, ismeretlen jövevény a kertben a mákbarkó vagy mákormányos, már a múlt héten említettem. A levéltetvek, hernyók, krumplibogarak már régi ismerősök, ez a bogár még nem. Ettől függetlenül igen haragszok rá, mert ha nem figyelek, tönkreteszi az egész termést! Még jó, hogy a virágzás lassan lemegy, így túl sok ideje nem marad érvényesülni.

Különféle szakkönyvekben próbáltam nyomozni a mákbarkó és kiirthatósága után. Nem sok mindent találtam, csak azt, hogy létezik ilyen állat, ami kifúrja a mákot, ettől az megkukacosodik, kampec.

Az eszem valamelyik zugából előjött, hogy van otthon valamilyen könyv, ami foglalkozik ezzel. Némi kutakodás után rábukkantam a Hangya Szövetkezet lapja Földmívelés mellékletének kiskátéjához. Jó ez a könyvecske, mert a szintetikus vegyszerek kikísérletezése előtt született, ezért sokkörnyezetbarát kerti eljárás olvasható benne, bár nem hobbikertészek, hanem a közel nyolcvan évvel ezelőtti kisgazdáknak íródott. Nagy reménységgel csaptam fel tehát, de az alábbi lehangoló sorokat olvastam:

Védekezés a mákbogár ellen

Kérdés: Egy hold földben van mákja szövetkezeti elnökigazgatónknak. Bő termést ígér. Virítás előtt ál. Vidékünkön legtöbbször megszokta lepni egy fekete színű ormányos ú.n. mákbogár, mely virágzás ideje alatt megszúrja a termőt és megpondrósítja a mákot. Az elnök úrnak azt ajánlják, hogy a sziromleveleket szedje le, s ezáltal mentesülni fog a bogártól és így termését megmenti. Tisztelettel kérdezzük, hogy megfelelőnek találják-e ezt a mentesítő módszert, vagy ha ez nem volna célravezető, hogyan mentesíthető a mák a megpondrósodástól?
Felelet: Az az ormányos bogár, ami a máktokokat megfúrja s a fúrt lyukon ár petéjét berakja: a mákbogár, más néven: máktokbarkó. Nem fekete ez, hanem inkább szürkés. Alárvája fehér kukac, ez a tokban él s a magvakat fogyasztja. Némely tokban 5-6 és még több ilyen kukac(„pondró”) vanA fertőzött tok már kívülről is felismerhető, mert rendszerint egyoldalúan fejlődött, a szúrás oldalán behorpadt, itt eleinte megszáradt fekete nedvvel borított, később száradó barnás foltú.

Sajnos, ez a bogár – különösen amióta a máktermesztés divatba jött – nagyon elszaporodott. Védekezni ellene jóformán alig lehet, mert a vadon növő mákféléken is és így mindig megvan a természetben. Ezzel a kártevővel is úgy vagyunk, mint sok mással. Ha a kedvelt gazdanövényét nagyban termesztjük, akkor maga is nagyban elszaporodik. Ilyen esetben nincs más hátra, mint egy ideig szüneteltetni a termesztést. Vannak rovarkártevők, amelyek ellen egyelőre még semmit sem tudott a tudomány és a gyakorlat feltalálni.
A sziromlevelek leszedését gyakran ajánlják. Ennek magyarázata az, hogy a bogár a szirmok közt szeret meghúzódni, de másrészt a virág színe is csábítja őt. Ha tehát leszedjük a szirmokat, akkor csakugyan kevesbítjük a számát, de nem mentesítjük mégsem a mákunkat tőle, mert azért a bogár így is sok tokot fog megfúrni. Ezt az eljárást tehát csak gyérítésnek tekintsük. Mindenesetre ez is valami eredmény. Kis területen meg lehet tenni, nagy területen nagy munka volna. A szedést azonban ne hamarkodjuk el, csak akkor végezzük, ha a megtermékenyülés már megtörtént, vagyis a kis tok már jelentkezik. Ilyenkor már semmi szüksége nincs a növénynek a sziromra. A mákbogár ellen az illetékes szakbúvárok állandóan kísérleteznek, de, sajnos mindezedeig sem a bel-, sem a külföldön még komoly sikert nem értek el. Ezt a kérdést a bogár rejtett élete és hozzáférhetetlensége teszi nehézzé.

Hát, ennyit én is tudtam. De azért a helyzet nem teljesen reménytelen, kérdezősködve az alábbi tanácsok jöttek össze:

- InLandir javasolta a Bancolos permetezést, tehát tudunk vegyszerrel is védekezni a kártevő ellen (köszönöm a tanácsot!);

- Szintén InLandir javasolta a nagyon korai vetést, ezzel egybehangzólag a vetőmagboltos lány az őszi, áttelelő mák vetését. Itt az eljárás lényege az, hogy a virágzás még a máktokbarkó rajzása előtt lezajlik, a megfásodó gubókat pedig a barkó nem tudja már úgy megfúrni, mint a rövidebb tenyészidejű tavaszi mákét. Nekem gondot jelentenek azonban az áttelelők a tavaszi-őszi teljes gépi művelés miatt, pláne hogy idén egy totális, masszív szervestrágyázást is fog kapni elvileg a kert. Talán tesóm beereszt a kertjébe a mákveteményemmel együtt? Cserébe megcsinálom neki is, és a mi kertünkben nevelek neki uborkát... Talán belemegy valami ilyen bizniszbe...

- A harmadik módszer a már hangoztatott sziromleszedés. De ezt csak óvatosan, mert a virágkelyhekben méhek tanyáznak!

- Negyedikként pedig egy furi, de vegyszermentes eljárást mondott mama, ami kiskertekben használható: a nyíló virágzatban a bibére babahintőport kell szórni, a hintőporos felületről a barkó lecsúszik, illetve nem tud a szemcsék miatt bebökni a gubóba. Mindehhez azonban ő, a rutinos máktermesztő is hozzátette: a mákgubók tíz százalékában fejtéskor így is lesz kukac, mert egy-egy virág elmarad, későn nyílik, illetve más bogár is van, ami furkál. A barkó meg rejtve él, így kézzel olyannyira letetvetleníteni, mint a rózsát, vagy lehernyózni, mint a káposztaféléket, tényleg nem lehet. A kár azonban visszafogható, ha a kiskerti máknevelő szemfüles.

Az először nyíló virágok között nagyon sok össze volt furkálva. A héten azonban úgy vettem észre, kevesebb gubót fúrtak meg. Valószínű, ennek a hűvösebb-esősebb idő is oka volt: úgy tűnik, a szirmok közé hulló eső elriasztotta a rovarokat. Szerencsére így a gubók jól gömbölyödnek, lesz télre mákoskalácsba-való!