Kerti és természetjáró kalandok

Június végén…

6 megjegyzés
… olyan az idő, mintha április végén járnánk. Kedden azt fontolgattuk, begyújtsunk - e…
Ennek megfelelően a kerti vetemények is visszamaradtak. A tavalyi júniusvéget ha megnézzük: árpával érő körték, nyíló Buddleja, legényfogók, nagy, piroslani kezdő nyári almák, cukkinik, meggyek, céklák… Sehol se vagyunk ettől.
Kezdjük ott, hogy gyümölcs nemigen van. A cseresznye már zölden lerohadt, meggyből pár szem kódorog a fán, árpával érő körte nincs. Viszont alma és téli körte lesz, bár a fán a gyümölcsök még csak jércetojásnyiak. Viszont itt is lesből támadnak mindenféle felismerhetetlen kórokozók. Ezért Metikussal segítséget kértünk az almafélék növényvédelméről a Sorsod: Borsod blogban, itt olvashatjuk a szabatos, kimerítő választ. Ribizli se lesz, csak egy kis egres. A nektarin viszont kifejezetten szép és nem rothadó, nincs tetűözön, köszönjük Janinak a segítőkész ápolást! A kártevők szintje azonban megfelel a tavalyiaknak… Bár idén nincs annyi levéltetű és hernyó, van helyettük földibolha, krumplibogár, és új látogatóként a máktokbarkó.
Sajnos minden növényen látszik a jégverés nyoma, teli vannak sebhelyekkel. Még a zöldborsóhüvelyeken is látszanak a sérülések, hát még a cukkinin, zöld paradicsomon! A cukkiniről tavaly már májusban szüreteltünk… Most meg a korábban kifejlődni kezdő termések már tízcentis méretükben elkezdtek megfásodni. A kis cukkiniket leszedtem, és azzal a fúriával bevágtam őket a tyúkudvarba. Csak az vigasztal, hogy az ilyen attrakcióktól a tyúkok jobban tojnak.
Azért vannak növények, amik nem maradtak vissza. A paradicsomok fejlődése kifejezetten meglepő, mert tavaly csak két héttel később kezdtek virágozni. Az ilyen "termésvirágocskákból" remélhetőleg azok az óriási nagy paradicsomok lesznek, amiket olyan jó befőzni...A hagymák nagyok, igen finomak, a sok eső miatt nem olyan csípősek. Meglepő nagyságú sárgarépák és céklák is vannak. A mák zöld gubói is jól mutatnak. Érdekes, hogy a hűvösebb napokon a szirmok alatt kúszdogáló állatkák lekoptak, a virágzás viszont változatlanul tovább zajlott. Ennek okán a mákgubók nagy része egészséges maradt. Most hogy az utóbbi két napban melegebb lett az idő, mindjárt jöttek a furkálók. Szerencsére a nagyobb gubók keményebb héjával már nem boldogulnak.
A héten megint sokat tevékenykedtünk a kertben, bár az a rémesen feszített tempó, ami a hónap közepét jellemezte, már csökkent. Anyuci minden idejét lekötötte a kukorica másodszori kapálása, fattyazása, ritkítása. Egész jól összeszedték a kis növények magukat. A takarmánykukoricát az egy nagy helyett két kisebben neveljük idén. Az egyik parcella a télen fahamuval megszórt területre esik. A két tábla vetése egy nap eltéréssel történt a fahamuzott parcella rovására. A területek közt kiáltó a különbség, igaz, az elülső vetés ritkább.
Az uborka hihetetlen gyorsan regenerálódott a jégverés után. Volt olyan növényke, aminek az egyik sziklevele teljesen leszakadt, és mégis így hajt!Az uborkasorok közül már előbátortalankodtak a velük együtt vetett csemegekukoricák.A borsószedés is anyucira maradt, természetesen Nyunyi asszisztálásával… Nem valami szép a termés, azért gondoltuk, hogy másodvetéssel próbálkozzunk, pláne, hogy a szomszéd néni fel is biztatott, mondván: ő is most vet, sőt sárgarépát is most fog még csak pótvetni.
Én a gazosan maradt kisebb táblákat pucoltam ki, kapáltam meg. Feltépkedtem a felmagzott salátákat, és ezzel helyeket alakítottam ki a palántázáshoz. Ezeket az üres részeket beültettem paprika-és káposztaféle palántákkal.
Egy érdekesség: a magyar fekete paprika. A levelei is lilászöldek, a virágja szép sötétlila. A paradicsomokat megdrótoztam, és mindegyik megkapta a maga karóját. Támot kaptak a paradicsomfák, a rendetlen tűzifakupac felhasogatott farakássá alakult, és Laci lenyírta a füvet, igaz, motoros kaszával, mert úgy túlburjánzott. Szóval kezd rend lenni.
A jövő héten még be kell fejezni a kukoricakapálást. A letermett borsóágyakból a növényeket fel kell tépni, a földet újratörni tolikapával, és ezután palánta –, borsó-, vajbab-, cékla-, csemegekukorica stb...-ágyássá alakítani. Most már talán nem fog ki rajtunk a munka.
Kórveszély! A hét közepén egyik este furcsa bőrtünetet fedeztem fel magamon: a hátamon, derékmagasság felett egy nagyméretű, szilvamag alakú vörösesbarna, hámló, égő foltot, benne kisebb, vörös dudorokkal. Már majdnem időpontot kértem a bőrgyógyászatra, amikor vihogva rájöttem, mi ez. Elképzelhető, hogy hölgyolvasóinknál is feltűnik ez a bőrbaj! A kórkép lényege: az, aki rövid derekú topban és hosszúnadrágban fenekét a jó öreg Nap felé tartva gyomlál, annak vélelmezhetően a póló alja és a nadrág dereka közti részen kivillanó patyolat bőrét feketére égeti a napfény, és a szúnyogok is onnan fognak lakmározni. Igen attraktívan mutat ez a plecsni a meszelt fal színű hátamon… Így a napolaj, szúnyogriasztó még egy gyors kis gazolásnál is szükséges cucc a kertben!

6 megjegyzés :

  1. Olyan fura, nem egységesen fejlődnek jobban, vagy rosszabbul a növények nálatok és nálam. A csemege kukorica ( van vagy 8 tő) nálam már nagyobb, a paprika kisebb, a sásliliomok nem virágoznak, a répák még nincsenek ceruza vastagságúak.

    VálaszTörlés
  2. Pedig az északi szélességben nincs nagy különbség. Ágiék és a mi kertünk olyan 200 m-re van, mégis másképp fejlődnek a növények.

    VálaszTörlés
  3. Idén nálunk alig látni lepkét,csak káposzta meg citrom van. A nyári orgonán csak méhek ücsörögnek. Nálatok látni lepkéket?

    VálaszTörlés
  4. A levendulán ücsörgött egy jó pár, meg a menyecske szemen, de nem tudom, mi a nevük.Az egyik fehér (lehet az a káposzta lepke? ), a másik olyan barnás; kicsik.

    A ribizli nálunk már rég leérett.

    VálaszTörlés
  5. :) jé új sablon :)

    Élmény olvasni ezt a blogot.. :) jövőre nem is csinálok kertet... elég ide betérnem, kigyönyörködöm magam,beleérzek a munkálatokba..majd elnyúlok az ágyon és évezettel olvasom ezt a kerti csodát :)

    VálaszTörlés
  6. De a végeredményt így nem tudod megenni! :-)

    VálaszTörlés