Januarius

Nagyváthy Szabó János január hónapra is számos tanácsot ad a Gazdaszszonyoknak. Az első kilenc pont a cselédfogadással kapcsolatos, csak érdekességként vettem ide, viszont a többi pontban számos olyan tanács olvasható most is, ami egy mai vidéki háztartásban teljesen helytálló. Nézzük!
"Nagy résszében az Országnak Ujj-Esztendő napkor változik a’ Fejércseléd. Ezt tudván a’ Gazdasszony, az elmenőktől még az úgynevezett Csonkahéten kérje elő mind azt, a’mit a ’ múlt esztendőben illyenkor a’ használás vagy gondviselés végett kezére adott. Inventáriom szerint, és nézze meg darabról darabra, mellyik vagy mitsoda, minemű karban van. A’mi kinek fizetéséből bent van: össze kel adni, és kifizetni.
2. A’mi elkopott, szakatt, vásott, vagy romlott a használásban: azt az Inventáriomból ki kel törölni, és az elmenő Cseléd fizetéséből annak árrát semmimódon ki nem kel fogni. Az előrenéző Gazdasszony a’ gondatlan, és vigyázatlanúl törő Cselédet a’kor intse meg okos mérsékletséggel, mikor a’ vigyázatlanság gyakran történik, de azért bérét el ne húzza egyiknekis: mert sokszor a’ki felettébb vigyázis, akarat nélkül kárt tesz. Van ollyan Cselédis, a’ki azonvaló mérgében, hogy a’ Gazdasszony azt valamiért megdorgálta, mindent, a’mi a’ kezébe kerűl, hányja- veti, sok eltörik. Ha ezt a Gazdasszony látja: legokosabban cselekszik, ha az illy Cselédet útnak ereszti, és a’ kártételt bériből kifogja. A’hol a Cseléden nem olly könnyű a’ kiadás: a’mérgest, mikor megcsendesedett szép móddal meg kell inteni: sok megjobbúl: de sok nem. Itt mit kell vagy szoktak az Asszonyságok cselekedni? Ha én tölök kérdeztem: elnevették magokat. Ezt én elértettem, de jobbat nem tanátsolhattam az ő módjoknál: a’ mellyben mindazáltal mértékletesnek kell lenni igen nagyon. Ez az Asszonyokat széppé teszi, és a Cselédek közt is az Asszonyságok jó hírét, ’s nevét terjeszti. Ezért pedig méltó a’ kártételről, és tevőről is megfeledkezni.
3. Sok házaknál szokás azis, hogy az elmenő Cselédeknek Ládájokat, a’ Gazdasszonyok megkeresik. Ezt nem kel az elmenetelkor cselekedni. A’ tolvajságot, a’ gondos Gazdasszony egyszeriben eszre szokta venni, és azt, a’mi elveszett nyomon keresi, és nem az esztendő végén. Jó mindazonáltal az elmenőket meginteni, hogy a’mi nem övék elvinni nemerjék.
4. Ha az újj Cseléd helyre áll: a’ Gazdasszony annak mindent maga adjon a’ kezére darabonként és felírva.
5. A’mellyik magát jólviselte: azt a’ szegődségen felül illik valamível megis ajándékozni. Ennek a’ Gazdasszony bizonyosan nem sokára hasznát fogja tapasztalni.
6. Legelső oktatása a’legyen a’ Cselédnek, hogy azon eseteket, és gyengeségeket, a’mellyeket előbbi Asszonyának házában tapasztalt, annyivalinkább pedig az ollyakat, a’mellyeket nem is látott, és nemis igazak, és másoknak tudni nemis szükség: a’ háznál a megmaradott Cselédeknek beszélgetni, nem - is illik, nem-is szabad.A’melly Asszony az illyeket nemtsak megengedi; hanem azokban gyönyörködik is, tudja meg hogy, vele a’ szószátyár Cseléd elmente után; sőt előbbis hasonlóan fog cselekedni.
7.A’ Gazdasszony az elmenőknek Szabadlevelet adjon, és ha tőlök mindent általvett, és kifizette: őket magánál ne engedje időzni ; mert az újjaknak előre elveszik a kedvét.
8. A’ szegődség – Könyvbe, be kell írni az újj Cseléd nevét, Hazáját Kötelességét és bérit készpénzben, vagy ruhában; s mellyik mit vettki abból foglalóul vagy előpénzül.
9.Az újj Cselédet a’ Gazdasszony elősször szép móddal igazítsa útba, és mondjon meg mindent; hogy szokott tselekedni, ’s mutogassa meg neki, hol mi áll?
10.A’ múlt esztendőről mintegy megbírálja magát, az az járjon végére, miből; mennyivel vett-be többet, mellyik szükséget értebe kevesebbel, mint másszor, és mi vólt az egész költség?
11.A’ Gazdát most kell kérni hogy a’ Jégvermet töltesse meg jéggel.
12. A’ káposzta ezen időben megszokott fagyni: tehát azt őrizni, és minden héten kétszer felbontatván, a’ rothattat lehányatni, és a’ nyomódeszkát hideg vízzel megmosatni szükséges. Ha igen keserű, levit le kell szedni, és rá gyenge sós vizet kell tőlteni.
13.Az ugorkás tonnákat is körűl kell vizsgálni, és ha látja a Gazdasszony, hogy az Ugorka lágyúl: szürje le a’ levét, és mint először töltsön rá jó eczetet, kétannyi borral egyelítve lágymelegenn.
14.A’ zőldségpintzéketis szellőztetni, és tisztogatni kell ezen időben, ’s a’ rothadt leveleket kivált a magnak való plántákról tisztán lemetélni.
15. A’Gyümőlts, és Szőlő-eczet ha megérett, leszűretik fa edényekbe kifőzve, több esztendeig eláll.
16. Ha valamelyik tehén leborjazott; azt sarjúval kell táplálni, hogy legyen mitől tejelni; és a borjút is gyengén meg kell vakartatni minden nap legalább a kefével: másként megtetvesedik. A’ száraz fekvés, és megvakarás abrak helyett van a’ tehénnekis.
17.A’ ritkábban kellő vas, réz, és bádogedényeket elől kell szedetni, és a’ ros’dától kitisztittatni, és ezt egyik fertályban se kell elmulatni, mint szinte a rézedények megczineztetésétis. A’ rosdát a’ borseprő lerágja.
18.A’ tűzrevaló vigyázás, nagyobb ezen hónapban, a’mikor a’ hideg nagy lévén, a’ tüzelés is legnagyobb. Azértis a’ kéményeket megsepretni, és a hamut jól kiégettetni ugyan szükséges; de tüzesen hordóba vagy padlásra vinni nem kell engedni. Ugyan a’ tűz miatt a’ Gazdasszony mindenkor legutól menjen feküdni, és legidejében keljen fel, ’s minden estve megnézze, hogy van a tűz a’ Konyhán öszvetakarva, és a’ Kályhák szájja bétsinálva.
19.Mikor az idő hideg, nem annyira szokott ugyan a’ főzelék, és Liszt megromolni, mindazáltal a’ gondos Aszszony ezen Hóldnapban se mulatja el azokat megszitáltatni, vagy rostáltatni.
20.A’ füstre aggatott húst, és szalonnát, ha a’ füst azokat jól megfogta, le kell szedni, és hideg, szellős helyre felaggattatni.
21. Szokások ugyan sok Gazdaszszonyoknak, hogy egész télen nem lugoznak (vagy párolnak); de e’ nem jó Gazdaszszonyság: mert a’ motskos szenny, a’ rakáson heverő ruhába nagyon beeszi magát, ’s azt megeszi; tehát akármelly nehezen essék is, ezen Holdnapban is párolni szükség, és legalább az asztali, törlő, előkötő, és más illyes ruhákat nem lehet zsirosan hevertetni.
22. A’ Férjfitselédnek a’ hoszszú estvéken, ha nints egyéb dolga annál, hogy a Konyhában dohányozzék, a’ Gazdaszszony adjon munkát, köttessen szakasztókat, fonasson Pár, és sajtszárasztókat, bóritókast, kotrotzot; szemethordó, és tojásttartó kosarakat.
Ha fonni tudnak, mint a felső Vármegyeiek, erre is rá kell őket hajtani: az appróbb gyermekek pedig mor’soljanak kukoritzát, ’s foszszanak tollat, és a’ mi fonál ki van párolva, a’ki reáér, csak gombolyítsa.
23.A’ jó Gazdaszszonyok azt tartják, hogy a’ jó égő száraz fa, zsirzó helyett van a’ Konyhában; tehát a’ Gazdát, czirókálják, hogy a’ jövő télre való fát most hordassa meg, és felvágatván, rakassa ölbe. Rendszerint egy kályhára négy öl, és az ollyan Konyhára, a’hol ebédet, és vatsorát főznek, minden héten Kenyeret sütnek, és lugoznak, három Kályhát, vagy 12 őlfát szokás számlálni. Ez által a’ gondosság által a’ könnyebbségen kivűl, azt is nyeri a’ Gazdaszszony, hogy kevesebb fával beéri a szükséget: mert a’ nyersből mindenkor két annyit kel a’ tűzre rakni.
24.A’ Fársángnak a’ szorgalmatos Gazdaszszony örűlni szokott (noha a’ Cseléddel több baja van mint mászszor) mert ha Aprómarhát (Baromfiat) nevelt a’ mult nyáron, vajat gyűjtött, ’s rozmarint plántált, most mindennap pénzt vásárol belőlök. Erre nézve egymást éri nála a’ hizó póka, Lúd, Rétze, Kappan, ’s a’ t. Ez takarékosság.
25.A’ Fonást ezen Holdnapban el kell végeztetni jobbára, és Februárban, tsak tzérnát lehet viszszálni; mert már az estvék rövidek.
26.A’ Gyümöltsöskamarára, és Élésházra egyébkoris ugyan; de kivált illyenkor kettős gondja van a Gazdaszszonynak, hogy a’ beszorúlt levegő vagy kemény megfagyás rothadást ne okozzon. A’ tisztogatás egy a’ legjobb szerek közzűl. Hogy a’ Hagyma és egyéb meg ne fagyjon, melegebb helyen kel tartani, míg az idő kemény.
27.A’ tsínos Aszszonyt leghamarább a’ konyhából szokták megítélni; errenézve minden héten szombaton délután a’ tűzpadot, ha kigödrösödött megtapasztassa, és kimeszeltesse, és a’ fa edényeket megkőporoztassa, a’ Czint megsiklóztassa, és a’ Rezet meszes lúggal mosassa.
28. A’melly ruhák ritkábban viseltetnek, bizonyosan molyt szoktak kapni; vagy ha a’ Szoba nedves, az állásban megrothadnak; azért is azokat télben minden Holdnapban legalább egyszer ki kel veretni, keféltetni, és szellőztetni, nyárban pedig minden 14. napban egyszer.
29.Ha azt akarja a’ Gazdaszszony, hogy a’ tej, és tejfelből bizonyos haszna legyen, a’ tejes fazekakat legfellyebb minden héten egyszer kifőzesse, kiszáraztassa, és a’ tejet lágymeleg helyen tartsa, hogy a’ felit felvesse.
30. Vagynak még ezeken kívül több, és egy hónapban négyszeris előfordúló kötelességei a’ Gazdaszszonynak, ugymint a’ szitáltatás, kenyér-sütés, Sóőrletés, szappanozás, köpülés, ’s tyúk ólak kitisztítása ’s a’ t. Ezekről se kell tehát megfelejtkezni.
31. Ha némelly esztendőben megesik, hogy a’ Rétzék, Ludak gunárzani kezdenek: jobban kell őket tartani: de nem meghízlalni, mert a’ kövér Lud nem tojik, és a’ kövér tojásból ritkánn leszsz zsiba, vagy Liba. A’ Ludaknak a’ szárnyokat meg kell tépni, hogy el ne repüljenek gunározni.
32.Elől kell venni végre a’ Jegyző-Könyveket, és öszvevetni, mi vólt ezen hólnapban a’ Jövedelem, ’s minekutánna a’ mészáros kifizettetik, a’ hús, és egyébért; mire megyen az egész kőltség?megtudni.
33.Ha a’ Malmoknak jó vize van, köles, és árpakását, el nem kell felejteni egész esztendőre valót tsináltatni. "

Két olyan dolog van, amit nekünk is mindenféleképpen figyelembe kell venni. Az egyik a tűzifa. Mifelénk az erdei favágási szezon körülbelül márciusig, vagyis rügypattanásig tart. Utána őszig már kicsit körülményesebb jó minőségű tűzifához jutni. Így azzal számolunk idén, hogy legkésőbb márciusban meg fogjuk vásárolni a jövő télre szükséges tűzifát, hogy jól kiszáradjon. Tavaly ugyanis vettünk nyáron egy kocsival, vegyes erdei fát, illetve októberben öt erdei köb kőrist. Ennek megfelelően a fa jó vizes volt, még most is direkt sistereg a gőz a kazánban egyik-másik fadarabtól, a kondenzvíz meg csöpög vissza a kéményből. Pedig szellős, fedett helyen tartjuk a fát! Ha megvesszük tavasszal, olcsóbb is (szezon végén nem vesznek fát, lemennek az árak), lesz idő kiszáradnia meg felhasogatni.
A másik: mindenképpen át kell néznem ilyenkor a spejzot. Sokszor ezidőtájra akad mindenféle penészes lekvár, felforrt szörp és egyebek, amik a moslékba valók. Pont tegnap voltam kénytelen kiszanálni pár ilyen üveget fájó szívvel, és emellett oktatást tartani a családtagoknak a befőttek higiénikus kezeléséről: a. tiszta kanállal nyúlunk csak az üvegbe, b. sem a kiszedőkanállal, sem más módon nem nyalakodunk üvegből, c. a dunsztost a lekvárkinyerés után visszazárjuk.
Szóval most is tanulhatunk a régiektől. Idén én is megfogadtam, hogy írok magamnak valami ilyesféle naplót kerti kivitelben. Van is egy 2010-es, tehát tavalyi, de a célnak megfelelő üres, nagy határidőnaplóm. Majd átdátumozom az idei évre, és reménykedek, hogy jövő januárban nem csak az üres oldalait bámulom majd, amit időhiány vagy csak egyszerűen lustaság miatt nem írtam teli...