Így szeretném!

Jó, tudom, a kertészkedés nem kívánságműsor, de valami elképzelésnek kell lenni arról, hogyan nevelgessem a növénykéimet… itt konkrétan a paradicsomot megint. Lehet, hogy kikacagtok, de nekem három év kellett hozzá, hogy rájöjjek, nagyjából milyen formában áhítozom a saját magam által megtermelt paradicsomot fogyasztani, mikor és hogyan. Az elmúlt években a megszokás meg a kísérletező kedv idióta keverékében termeltem. Ész nélkül összevett magok és palánták: sokszor csak korai fajták voltak, augusztusban véget ért már a szezon. Tavaly meg szinte csupa későibe futottam bele, csak sárga paradicsomom volt hetekig a nyárban. Túl későn kezdtem el permetezni, egymás nyakára ültettem a növényeket, ráadásul a krumpliágyás széléhez… utólag visszagondolva bénábban nem is csinálhattam volna, ahhoz képest, hogy milyen régóta kertészkedek. Idén a fajtasor a következő lesz:

• koktélparadicsom: ez saját szedésű magból van, kevésbé rohad, viszont a fagyokig igen bőven terem. Már két olyan év is volt, amikor a koktél látott el minket paradicsommal a rohadási roham után még hetekig, és ebből is főztem be. Hatalmas bokorrá nő, túl minden karón, de fel kell támasztani a megfelelő terméshez.

A meglévő karók ehhez nem jók. Hever az udvarban valahol egy régi fóliasátorváz- ív, lehet, azt használom fel neki támnak.

• sárga paradicsom: ez is megbízhatóan termett, saját magból nevelem majd újra. Kevésbé rohadt, be is főztem, ebből lett végül a sárga ketchup.

• Ültetek Roma VF-et is. Nem egy világszám fajta, de nagyon megbízható, sokat terem a mi kertünkben, és ez is viszonylag soká ellenáll a rothadásnak.
• Lugas F1: sok-sok éve ültetjük, jó, megbízható, és egészen későig termett ez is sokszor olyan években, amikor enyhe volt az ősz. A ragya után ha kapott permetlevet, képes volt megújulni. Mindig a kerítésen vagy melléképület falánál neveltem, mert megnő 3 méter magasra is.

• És az újabb fajták:

o Ökörszív befőzni, ez késői (kedves InLandir, köszönöm a jótanácsot!).

o Magyar fajta a Manó, korai és nem nő nagyra.

o Black Krim- ez már régebb óta piszkálta a fantáziámat.

o Lesz fehér és Mr. Stripey csíkos pari is.

o És végül egy nagyon korai fajta: a Sub Arctic Plenty. (Egyik ismerősöm rokonai Lengyelországban élnek, ő mondta, hogy ott egész más típusú paradicsomok teremnek: mivel a magyar éghajlathoz képest a nyár rövidebb, hűvösebb, kinemesítettek egészen különlegesen korai fajtákat, amik a rövidebb nyár alatt is biztosan megteremnek, bírják a szélsőségesebb időjárást. Na, ez ilyen.)

A fajtasort úgy válogattam össze, hogy legyen benne korai és késői is, Szerintem ennyi újdonság bőven elég lesz. A tavaly kipróbált fajták közül egyedül a sárga paradicsom volt az, amit idén is ültetek. A tavaly nevelt Cherrola F1, és Black Prince valami hihetetlenül repedékeny volt, alig ettünk belőlük, pedig a fekete fajta nagyon ízes volt. A Marmandét kivonom a forgalomból, bár kedvelem az ízét és sok éven át neveltem, de a rothadás melegágya az egész növény. Nem sok termést ettünk róla, egészen fantasztikusan fogott rajta a ragya.

Persze már hangolok arra, hogy az új fajtákat megfelelő növényvédelemben részesítsem. A paradicsom az egyik legnagyobb darabon ültetett, és egyik legkényesebb növénye nálunk a kertnek. Tavaly még úgy gondoltam, hogy a drótozással meg esetleges permetezéssel le lehet tudni az egész kórokozók elleni védekezést, de ez nagy tévedés részemről. Ha megint ugyanúgy csinálom, nem lesz termésem.

Először is a palántanevelés. A magokat torma-és fokhagymalével fogom kezelni, ahogy tesóm tavaly leírta. Nem tudom, ti hogy álltok vele, de én inkább szemenként vetek ládába, nem tűzdelek tejfölöspohárba kelés után. Két éven át tűzdeltem is, és a kitűzdelt palánták felét kinyírta a palántadőlés. A szemenkénti vetésnél viszont nem fordult elő palántadőlés, és mivel nagy böhöm ládákat használok, helyük is van bőven. Kiültetve se találtam gyengébbnek a fejlődésüket.

Tavaly már április végén kiültettem a palántákat, és bár voltak hűvös napok, ez nem vált kárukra. Annál inkább a ragya. Mit is tudok tenni előre a betegség elkerülése érdekében? Tavaly erről is írtam pár sort. Hogy is volt?

„ Alkalmas permet-és öntözőszerek: fokhagyma, vöröshagyma, csalánlé, zsurlólé, rebarbaralé, többször kipermetezve. Használható permetlének még heti ismétlésben sovány tej 1:5 arányban vízzel hígítva. – Erről a tejes, tejsavós permetezésről már én is hallottam pro és kontra. Fene tudja, én inkább kakaót csinálok belőle.

· Fertőtlenítésképpen a talajba mészkőport, égetett meszet kell tenni (ez fertőtlenít), és a növényt is ezzel porozni. A paradicsomkarókat is fertőtleníteni kell káliumpermanganáttal használat előtt. – A meszezést meg szeretném próbálni, a pincében van még fél zsák mész. Azonban aggályaim vannak: lehet, hogy nem tesz jót a talajnak, amúgy is túl meszes. A karóknak azonban nem fog megártani a hipósvíz, a héten le is pucolom őket.

· Minden évben talajcserét kell végezni a növények alatt, vagy máshova kell ültetni, de lehetőleg nem krumpli közelébe, mert az igen súlyosan fertőz.- Na, lényeges pont. A talajcserét nem vállalom be – érthető –, viszont a krumplihelyzet megoldásán lehet segíteni. Sajnos nem túl nagy a kert ahhoz, hogy kellően messze legyenek egymástól. A krumpli azon kívül, hogy a krumplibogarat is átterjeszti a paradicsomra, a rothadást is. A krumplit kevésbé tarolja, de undorítóbban (a fitoftórásan rothadt krumpli szerintem egy a világ legbüdösebb dolgai közül), a paradicsomnak viszont odatesz. A földben a betakarítás után gyakran maradnak csírás, de félig rohadt krumplidarabok megtalálhatatlanul, amik egy évvel később kihajtanak. Ezek a krumplidarabok a rohadás melegágyai. És mivel a parcellák helye évről – évre változik, jó eséllyel kerül a tavalyi krumpliágyás helyére a paradicsom és fordítva. Így nem lehet a kórokozókat elveszejteni. Idén is lesz elég sok ilyen fattyúkrumpli a kertben, mert tavaly nagyon gyatra volt a termés – nem kis részben az ócska vetőgumó miatt – és a földben jócskán maradt beteg aprókrumpli. Idén tehát itt csodát nagyon nem várhatok, majd csak jövőre. Ugyanis itt van egy lehetőség a huszárvágásra. A „huszárvágás” neve Sárpo Míra. Ez nem indiai hercegnő, hanem egy magyar nemesítésű krumplifajta, amit idén meg fogok honosítani a kertben. Ez a fajta a leromlást okozó vírusokra rezisztens, a fitoftórára úgyszintén. A fajtáról itt olvashattok többet, a nemesítés története itt olvasható; kötelező jelleggel, no comment. A kertünkben újfajta krumpli –ha tényleg olyan, mint amit róla írnak – nem lesz megrohadt állapotban táptalaja a fitoftórának, valamennyire megtisztul a talaj is, bár igazából csak jövőre. Az újfajta krumpli telepítéséről meg külön poszto(ka)t írok majd.

· Fóliás nevelés: ide kevésbé viszi be a szél a gombaspórákat, az esővizet levezeti, az nem ül meg a növényeken. Na, kijelenthetem, ez az, aminek az elvégzésére nem leszek képes…

· A beteg növények lombját, a lehullott gyümölcsöket, a körben levő gazokat nem szabad a komposztra dobálni, ami aztán újrafertőzi a kert földjét. - A sok beteg növényi részt a vesztőhelyen még tavaly ősszel elégettem, amennyire lehetett.

· A palánták alá, a földbe kell rézdrótot tenni, nem a szárukba! Na, ezt megpróbálom!

· Ok lehet még a természetes ásványi anyagok lassú kivonódása a talajból, a mindig egy helyre telepítés, a túl sok komposzt, táp, műtrágya, talajfertőtlenítő, mert a földet a normál állapotától eltéríti.

· A növényeket nem szabad felülről locsolni, hogy vízcsepp maradjon a terméseken, leveleken, mert az a rothadás forrása.”

Amint megírtam, a palántakori tődrótozást bebuktam, bár néhány tövet még kiültetés előtt pár héttel – utolsó kísérlet jelleggel – bedrótozok.

Amit viszont fontosnak tartok, az a szellős telepítés: A nagy termetű fajtákat külön fogom tenni, egymástól jó távol. Három elkülönített ágyásba fogom a töveket elrendezni szellősen - levegősen; az egy összefüggő helyre ültetett parcella növényei sokkal hamarabb megfertőzik egymást. A büdöskével való összetársítást pedig csak módjával használom, mert az ágyásaljak nyirkos, virágos dzsungellé váltak nyár derekára a normális paradicsomágyás helyett-igazi kórokozómelegágy, ráadásul művelhetetlen..

A karózás, kötözés, a hónaljhajtások időnkénti kicsipedése se maradhat el, és a mulcsozásra is nagyobb figyelmet kell fordítanom. Ha lesz bennem elég póver, megkísérlem a növényi kivonatokkal való permetezést. Egyszeri levéltrágyázásnak is bele kell férnie.

És akárhogy csűröm-csavarom, az a meglátásom, hogy a biokertészetekben is engedélyezett rezes permetlevet is be kell vetnem, méghozzá sokkal tervezettebben-szervezettebben. Féléréskor, július derekán már alkalmazni kell egy permetezést betegségmegelőző jelleggel, nem lehet várni a kór megjelenéséig. Aztán ha jön a rohadási szezon, akkor meg előírásszerűen.

Így szeretném. Talán a jobban megtervezett telepítéssel több vitamin jut majd az asztalomra. Kicsit túlbonyolítottnak tűnhet ez a terv, de tulajdonképpen az egyes elemek vagy édes, de kötelező pepecselések (például a magáztatás vagy a hónaljhajtások leszedése), a többi rutinszerű, csak jobban szervezett. Tavaly temérdek időt eltöltöttem az ostoba drótozással. Ez az idei termesztési elgondolás szerintem kevésbé lesz nekem munkaigényes, és nagyobb hatásfokkal kecsegtet. Remélem, ezt a maga teljességében kivitelezni tudom, és ősszel szebb eredményekről számolhatok be, mint egy évvel korábban!