Község a Balaton közelében
A Balaton déli partjának sekély(es)sége csak addig igaz, amíg egy borongós napon be nem keveredünk a Somogy dombjai közé.Ez a vidék Székelyföldet idézi, de a partközeli dombokról még jól látszik a tó.
Az Öreghegyen igen jó borok teremnek, a lankásabb, könnyen művelhető részek szőlővel vannak tele.A meredekebb oldalakon félig rideg tartásban szürkemarhák, mangalicák, lovak bóklásznak a villanypásztorok között.
Minden második ház eladó, de a legszebb kilátást kínáló helyeken puccos nyaralók is épülnek.
Program
Szerény érdeklődés mellett került sor az amatőr fogathajtó bajnokságra, sok indulóval Tihanytól Tabig. Voltak a fogatok közt lassúak, gyorsak, parádésak és szerények. Másfél-két perces köröket mentek a focipályán felállított akadályok között, szóval pörgős volt a verseny.
Kisvilág
Az Öreghegy egy löszdomb, benne szekérvágta mélyutakkal és vízmosásokkal, s aki ismerős erre, órák hosszat tud úgy sétálgatni, hogy még kánikulai napon is hűvösben maradhasson. Mi is ezt tettük. Helyenként alig derékig ért a partfal, s a napsütötte szélein vadvirágok nyíltak. Mint például a mezei zsálya.
Ez az év ott viszonylag esősnek számított, így a füves területek gyönyörű zöldek, dúsfüvűek, de kevesebb a virág, mint máskor. Azért találtunk vadkakukkfüvet, hoztunk is haza belőle fűszernek is, gyökereset is, cserépbe.
A gondozott szőlők közt kevés a cserjefolt, ahol mégis található néhány, ott a bodza és az iszalag párosa dzsungelt alkot. Szép dzsungelt.
A mély, árnyékos vízmosásokban fagyökéren apró gombák nőnek.
A lepkesokadalom idén elmaradt, de kis boglárkákat láttunk a szarvaskerepen.
Ez a pazar rejtőszínű jószág meg valamiféle tarlósáska lehet, hogy konkrétabban mi, az annyira szakfeladat, hogy nekem nagyon magas. Ha valaki tud, segítsen.
Csigaház
Kisporontyunk jókat aludt apja "erszényében".
A kis szürkemarha-bocik is hűsöltek a karámsarokban.
Amíg mi élveztük a kánikulát, hallgattuk a családtagok aggasztó híreit az aktuális hidegfrontról: az otthoniaknál a csatorna alig bírta elnyelni a vizet, mialatt mi napoztunk-pancsikoltunk. Aztán a Bakony felett megjelent a felhőtakaró. Felkészültünk a viharra, de a tetszetős felhőjátékon és pár csepp esőn kívül semmi rendkívülit sem észleltünk.
Másnapra azért hűvösebbé vált a levegő, élessé váltkl a Balatonon túli hegyek-dombok kontúrjai. A Tihany így látszott Zamárdiból a Balatontól való elbúcsúzáskor.
Hazafelé eltöltöttünk pár kellemes órát a zirci arborétumban. Átépítés zajlik, a terület egy része le volt zárva, földkupacokkal és dréncsövekkel megpakolva. Egy új vizes élőhely kialakításán dolgoznak, amit a Cuha patak részleges elgátolásával kialakított újabb tavacska körül fognak kiépíteni. Ennek ellenére jó volt ismét megcsodálni a kanyargó patakot, a hortenziákat, a hársfasort, a hatalmas fenyőket.
Az örökzöldek mellett láthattuk a botanikai hungarikumnak tekinthető szentendrei rózsát,
A legfőbb látnivaló nyár végén a Teleki-virág, amelyről saját fotóval nem tudok jeleskedni a pótaksik lemerült állapota miatt, de Gyurgyalagoknál, az Ilyen a természetünk blogban szép képet és részletes leírást találhatunk róla. A fotó is tőlük van. Nem semmi a Teleki-virágokkal körbeültetett rönkjátszótér!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése