A biokert kialakítása során én is sorra gyűjtöttem az ötleteket arra vonatkozóan, hogyan lenne a legcélszerűbb mesterségesen előállított vegyszerek nélkül megoldani a termelést. Ezért sűrűn faggattam, mamát, a kertszomszédot, lapoztam régi könyveket, hogy megtudjam a hajdani szép, vegyszermentes kertek titkát. Elég sok praktikát megtanultam, ami a szintetikus vegyszerek születése előtti időből való, és használni is tudtam őket. Rovarok és egyéb kártevők elleni tippeket is kerestem, és megint csak egy régebbi könyv akadt a kezembe. A címe: Hasznos tudnivalók, és a Magvető Könyvkiadónál jelent meg a Magyar Hírmondó sorozat tagjaként 1986-ban. A könyv egyik fejezete a Hasznos házi jegyzetek, amelyeket Fáy András gyűjtögetett 1826-ban. Így egy sereg majd’ 200 éves rágcsáló-és kártevőellenes ötlethez jutottam, gondoltam. Örömködtem is: még egy sereg tuti „biotippet” olvashatok! Aztán csak bámultam, mint Jencike a moziban. Íme, a régmúlt "biokertészete":
Zsizsik ellen a búzában.
Önts egy nagy fa edénybe tíz vagy több font zőld gálitz-követ, s tőlts mintegy négy-annyi forró vizet reá, egy fával addig keverd, míg a gálitz-kő egészen fel nem olvad. Ekkor egy seprőt márts be ezen gálitz kő lúgba, s a Gabona-tárt minden felől fecskendezd-be, hogy sehol semmi szárazon ne maradjon. Meg-száradván újra locsold-be, s ezt mintegy háromszor ismételd. Ez bizonyos orvosság a Zsizsik ellen.
Ez is hasznosnak találtatott: Végy sót egy fontot, Szalamiát, Timsót, Ürmöt, Rutát, Farkas-almát, mind egyikből fél fontot. Mind ezeket darabokra törvén, és vagdalván, nyóltz pint vízbe tedd-fel, felényire főzd le, s ruhán szűrd által. Ezen vízzel pamacsolj-be Gabona-táradban mindent, s a férgek bizonyosan elvesznek.
Tíz garas árú Moschust (Pézsma) ugyan annyi árú olajjal vegyítvén, vele a lapátot kend-meg, s ezzel a búzát forgasd meg. Négy öt nap alatt mind el-vész a Zsizsik.
Jónak mondatik ellene a macska-ganéjt is; mint azt is, ha zőld kendert raksz a búzára, mellyre mind fel mász, s így ki pusztíthatod.
HOGY A BORSÓ MEG NE ZSIZSIKESEDJEN
Tégy száraz ló ganéjt közibe.
Vagy: Jól meg száraztván a lencsét és borsót, keményen meg sózott vízzel locsold-meg, s azon nedvesen tőltsd-be.
Áss le a földbe valamivel mélyebben egy lábnál egy keskeny-szájú mázos fazekat, és tégy egy döglött rákot belé; mihelyt a vakondok a döglött rák szagát meg érzi, azonnal oda siet, belé esik, mellyből többé ki nem jöhet.
Egy font törött fejér húnyor-gyökeret, nyólcz lat gálnafüvel (Helleborus faetidus) vagy három font árpa lisztel, hozzá tévén fél font mézet, és ugyan annyi édes tejet, csinálj tésztát és formálj abból golyóbisokat, és rakd azokat a földbe fúrt lyukakba imide amoda.
Más mód: Végy egy fertály font disznó bab lisztet, egy lat Grünspant, hat lat óltatlan meszet, tizenkét darab rákot, egy negyed rész font Terpentin-olajat. Ezekből csinálj tésztát és golyóbisokat s tedd a vakondok járásába.
Kend-körűl a gyümölcs-fák kulimázzal, vagy e helyett madár-léppen; nem fognak a hangyák felmászni. Végy hamut, óltatlan meszet, kéményről vakart kormot, s hintsd meg ezen egyvelékkel a faallját, és azon helyeket, ahol a hangyák tartózkodnak, e szerént, mind el-távoznak. Nem szenvedhetik a büdöskövet is, és a rák levet mellybe rákok főzettek. Némellyek fogdosással is igyekeznek őket pusztítani t. i. tesznek az ilyen hangyákkal megrakodott helyekre szűk szájjú üvegeket palatzkokat, belől meg-mézelvén azokat; melly palatzkokba a hangyák seregestől igyekeznek be menni, s e szerént el-őlheted őket. Vagy pedig, tégy valami húsos csontot a hangya-zsombékba, azonnal sok ezeren meg-lepvén azt, vízbe márthatod és megölheted őket.
Kötözz azon deszkákra vagy fák derekaira sat. rossz háló-darabokat. Úgy szinte a Hangya-zsombékokba hal-mosadékot önts, vagy hal-darabokat vagdalj, mind szét szélled a hangya.
Próbált orvosság egy meg-fogott egeret gyengén meg-pergelni, de hogy azonban éljen, s el-ereszteni; mind el-takarodik az egér. Méltó vólna meg-próbálni; nem használna e patkányok ellen is? Ámbár néminemü állat-kínzással van egybe-kötve.
Azt mondják, hogy ha fel-aprított sárga répát ágyba, és ágy alá hintesz, el-vész tőle.
Más mód: A mész közzé mellyel meszelsz, sót vegyíts. Ezen kívül ó hájjal törj öszve kapuczinerport, s házi butoraidnak szerkezetjét kend-meg vele.
Más: Dió-fa leveleket jó bőven egy fazék vizbe tűzhöz tévén, sűrű lévre kell főzni, és a nyoszolyákat vagy ahol tartózkodnak, ezen lével meg-locsolni s öntözni. Ez igen eggyűgyű, de bizonyos orvosság a poloskák ölésére, mellyek ennek szagát s ízét tellyességgel nem szenvedhetik.
Más: Vizi kaprot (Phellandrium aquaticum) hányj-el az ágyba imitt amott, ki vesznek a poloskák belőle.
Más: Forralt vízben olvassz fel zőld gálitzkövet, és ezen meleg gálitz-köves vízzel kell minden hasadékokat meg-nedvesíteni; ez által a tojása-is el-vesz.
A Spongiát apró darabokra vagdalván, rántsd meg zsírban, s hányd a patkányos helyre; valamely edényben vizet-is tévén nekik. Amint a Spongiát fel-falják, s égető szomjokat vízzel elóltják, megdagad gyomrokban a Spongia, s meg-pukkadnak.
Némellyek javasolják ellenek a fekete tyúk tartását; de ezt állítani nem merem.
Némellyek a el-vetendő magokra büdös-kővirágot hintenek, s szokat egy nap egy éjjel ezen büdöskőbe tartván, úgy vetik-el. Mások magát a plántát rostára szedvén, s alatta gyenge szén-tűzre büdöskövet hintvén, ennek gőzivel jártatják meg gyengén azokat, s úgy ültetik-el. Használ száraz időben az-is, ha erős hamuval vagy porrá tört gypszel hinted-be plántáidat. Gyakran segít a kéményről levakart korommal való be-hintés is. – Ez is jó: csinálj dohányból és fejér ürömből lúgot, s ezzel, vagy csak igen savanyú káposzta-lével is locsolgasd plántáidat.
A Lúd-ganéjt verd vízben széllyel, és azzal öntözd az ágyakat. Igen jó mód e következendő: holmi darab deszkákat, vagy létczeket , kenj-be kulimázzal, deketzel, vagy friss marha-ganéjjal vegyített agyaggal, s rakd a plánta vagy káposzta közzé: ekkor vízzel ugrasd-fel a bolhákat, mind a deszkákra ugranak, s rájok ragadván el-vesznek.
Kenj meg kényesős hájjal egy kócz-madzagot, s ezzel tekergesd-körül a fákat; fel nem mász sem hernyó, sem hangya, sem másféle féreg reájok.
Vagy pedig viaszból, meszes és széksós lúggal, csinálj szappant, ezen viasz-szappannal ereszsz fel egy kevés vízben sublimált kényesőt, és egy kevés Terpentin-olajat. Ezen keverékkel nedvesíts meg darab-papirosokat, és ide oda a vetemény közzé rakogasd-el azokat; el-távozik minden féreg. Ezen kenőcsel a Poloskátkat-is el-lehet űzni.
Egy Magyar-országi orvos azt találta fel, hogy ha a hordóbeli savanyú kaposztának már rothadni kezdő leveleit borítják a fára, a hernyó arról, már más napra el-takarodik. – Ezt több éveken keresztűl csalhatatlannak tapasztalta.
A Fa-hernyók ellen, sokan sok félét javasolnak, nevezetesen: hogy a fa krétáztasson körül; de ezt magam tapasztalásából tudom, nem igaz. – Olasz országban némelly helyeken, zsúp kötelekkel kötözik-meg a fát mellybe szivesen fészkelvén a hernyó, későbben le-szedik, s meg-égetik. – Alkalmasint leg-többet használ a magvas kender pozdorjájával, vagy-is magházával füstölni a fa alatt, mellytől mind döglötten hull-le a hernyó.
Más mód: Estve és Reggel nap-kőltekor, és alkonyadatkor, nézd-meg, hol csomódzanak a hernyók a fán, és póznára tollat kötvén, ezt len-vagy fa-olajba mártsd, és vele kend-meg a hernyókat, más nap mind el-száradva potyognak le. Hanem vigyázva bánj a dologgal, hogy a fa ne rázódjon, különben hamar le-eresztik a hernyók magokat. Ez csak azon esetre való, ha a hernyó szét-mázolástól undorodsz.
Ezt egy Meusel nevű sziléziai tégla-vető találta fel, s jutalomért közönségessé tette. Ebből áll: Hatvan darab óltványhoz, végy egy negyed (werdung) Puskaport, egynehány garas árú Assafoeditát. Amazt jól porrá törvén, ezzel keverd öszve. Ekkor egy edényben tiszta agyagot, négy ittzényi meleg vízzel zurbolj, és a Puska-porral, és Assa-foeditával jól keverj öszve. Ezzel a kevertsel kend-meg a fákat, három lábnyira a földtől, valamely hozzá készített ecsettel. Csalhatatlan; de azt még a további tapasztalás mutatná-meg, hogy ezen erős szer a fák gyenge pórusain be-hatván, azoknak nem lehetne e ártalmas?
Más: Vegyíts Terpentint Dekeczel öszve, s kend-meg vele őszszel a fákat.
Más mód: hogy a nyúlak az óltványokat meg-ne rágják, ez: marha-epét, érett sajtot, egy lövetnyi puska-port, hat fog-hagymát apróra törvén, és lágy marha-ganajt-is hozzá tévén, s kevés vízzel fel-eresztvén, valami csutakkal az egész derekait a fátskáknak kend-be vele, így nem tesz az óltványoknak a nyúl semmi kárt. – Némellyek csak avas ó hájjal kenik meg.
Más: Puska-port, kevés óltatlan mésszel öszve törvén, meleg vízzel hígra fel-eresztett agyaggal kell öszve keverni, és úgy ezzel a gyümölcs-fa derekát be-meszelni. Ennek a szaga kedvetlen mindenféle állat előtt.
Verebeket a fáktól el-tiltani.
Csalhatatlan eszköznek állíttatik, a Német országban múlt Század végével ki-jött Kertész-újságban, a verebek el-tiltására az: ha az ember a fák és egyéb bokrok koronájára, világos kék gyapjúfonalat tekerget. Mi lehet az oka ennek, nem tudni; talám a veréb az Indigó-szagot el nem szenvedheti.
Verebeket a kert-ágyaktól el-tiltani: köss botra döglött rákot, s tedd-ki a ágy közepébe.
(Gryllus, Gryllotalpa, Maulwurfsgrille)
Egy kanál len-olajat önts egy cseber-vízbe; vesszővel csapkodd öszve, s a férgek járásait locsold-meg vele; mind fel-jönnek a föld színére, s könnyen el-ölheted. De ha a kerted nagy, könnyebben hozzájok férsz; ha a kert ágyak közé deszkákat fektetsz. Éjjel a férgek mind a deszka alá búvnak, mellyeket reggel fel-forgatván, könnyen el-ölhetsz.
Gusztustalan, de még természetesnek nevezhető a macska-, ló-, lúd- és marhagané, a hal-mosadék, a rohadt savanyúkáposzta-levél, a zsírban sütött spongya, a döglött rák, a fokhagyma, a pergelt egér, a sárgarépa-apríték, a diólevél, a hamu, korom, gipsz, faolaj, kenderpozdorja, ó-háj. A durvábbak közül még valamennyire elmegy az üröm, ruta (ezek átható illatúak), farkasalma, hunyorgyökér, dohány (ezek mind mérgezőek), mész, timsó, terpentin. Több vegyi anyagot azonban le kellett nyomoznom, micsoda:
A gálitz-kő: kénsavas réz, szalamia: ammónia, szalmiákszesz, grünspán: ecetsavas réz, kulimáz: kocsikenőcs, ugyanígy a Deketz is: faggyúból és szalmahamuból, faszénből, kátrányból álló kence. A madár-lép fagyöngyből készült, madarak orv megfogására használt ragacs, olyan egérragasztó-féle anyagnak képzelem el. A büdöskő kén, a puskapor faszén, salétrom és kén keveréke. Az asafoetida aszatgyanta, az elevenkényeső kénsav.
Ez az összeállítás eljesen megfelel valami aranycsináló vagy bűbájos bábaboszorkány méregkeverő kelléktárának. Vajon mi az, ami ebből nyugodt lélekkel és jó gyomorral használható a kertben? Azért néhány biztosan, de csak csínjával!
A végére pedig a kedvencem: bőrápolási tanács izzadékonyaknak:
Tartson gyakran zőld leveli-békát a kezében.
Évek óta nem láttam már Jézuska békáját
VálaszTörlésNyár végén nekünk mindig akad egy-egy a kerti gyepben. Sőt múltkor a tyúkok ivóedényében volt egy, abban úszkált.
VálaszTörlésKépes voltál lefényképezni azokat az undorító férgeket!
VálaszTörlésEgyébként jöhetsz hozzánk is fotózni, mert nálunk tarka-barkák "lépkednek" az udvaron, néha bekukkantanak az előszobába is.
Bezzeg a leveli békákat imádom!!!Micsoda koncerteket adnak!!!
A kertemben elszaporodtak a giz-gazok, de szinte sosem érek rá foglalkozni vele, mivel lekvárt főzök, meg lekvárt főzök, és csak lekváriumokat látok már álmomban is...De olyan jó csinálni!
Meztelencsiga az előszobában! Borzalom!
VálaszTörlésNem borzalom az! Még annál is rosszabb!!!Járkáltak ők már a konyhában is, de már hálistennek régen!Ám azóta , ha éjjel felkapcsolom a villanyt, a szememmel körbe nézem a terepet.
VálaszTörlésjézus, már nálatok is megjelentek ezek a narancssárga szörnyetegek? tudtok ellenük valami védelmet?
VálaszTörlés