Őszhó

Nosztalgiával bámultam az egy évvel ezelőtti bejegyzést, amelyen kövér sütőtökök, hersegős leveleskelek, csodás kápiák, másfél méteres pórék virítottak.Idén minden megkésett az éréssel, valószínűleg lesz egy sereg olyan termény, ami nem fog a fagyokig beérni, elsősorban a paprika. Túl hideg van neki ehhez, bár teli van virággal. Ami csekély termést az almapaprika hozott, azt eltettük, fekete paprikával váltogatva. Jól néz ki a sok sárga közt egy-egy kis fekete papri, kár, hogy elfelejtettem lefényképezni... A törökbab se fogja beérlelni az összes termést, a kukoricát úgy kezdtük megszedni az egyik parcellán, hogy a kórók a helyükön maradtak, a még érőfélben levő babokat tartandó. Pedig minden évben egyszerre érett meg a bab és a kukorica. Idén örülhetünk, ha annyi száraz babot összekaparunk, ami a jövő évi vetéshez kell. Kárunk azért nem lesz: a be nem ért babok mélyhűtött kifejtőbab formájában kerülnek a fazékba, és nem beáztatott szárazbabként.

A másodjára vetett vajbabnak való babtáblák közül az egyiket már feltépkedtük, a másik épp most fordult termőre, de a termésmennyiség meg sem közelíti a korábbi vetését. Így is jó azonban, hiszen már a friss zöldségételnek-valók száma megcsappant.

A cukkinik utolsó, torzszülött terméseiket hozzák.

A szintén másodvetésnek nevelt kínai kel most fejesedik. Nemigen hasonlít a boltira, inkább olyan világosas-sima kelkáposzta-szabású, de ez az élvezeti értékén mit se ront, jó kis levest tervezek belőle a jövő héten. Szép a másodvetett hónapos retek, az első vetés most kezd érni. Ilyenkor nagyon jó, reggelihez-vacsorához, sajnos a paprika helyett...

A retek mellé ültetett újhagymának való is hamarosan szedhető.

Érése tetőzésén van a palántázott póré, ilyenkor a legfinomabb, szedjük is rendületlenül. Azért egy - két pamatot nem akarok lendületből felfalni, megkísérlem az átteleltetését, tavaly részben sikerült. A lisztharmat miatt mégiscsak vissza kellett vágni a petrezselymet. A sok eső után azonban újra hajt nagy erővel. Tavaly sokkal gyengécskébb volt a zöldje, de a gyökere dúsabb. Idén a silány petrezselyemgyökerek hatalmas zöld lombokat hoztak.

Egyre azonban nagyon büszke vagyok, van saját karfiolom, ráadásul lila! Igaz, hogy nem valami hatalmas nagy, de valahol el kell kezdeni, nem? Vérszemet kaptam: jövőre többet ültetek ebből!Tél alá való vetéseimmel is foglaltoskodtam egy kicsit. Azt hiszem, az egész kísérlet költözik egy az egyben Hédihez, több okból. Először is, mert nem veszi rossz néven, neki is termelem. Másodszor: sógorom mindehhez asszisztál. Harmadszor: a kerítés-kertecskéről kiderült, hogy használhatatlan, mert egy csigajárásos helyen van, a beleültetett palánták kutyául festenek, össze-vissza rágták őket az undormányok!A teleltetőkébe a héten elvetettem az őszi mákot, igen nagy kíváncsisággal várom a kelését. Duggattam vöröshagymát és fokhagymát is, és szétpalántáztam az áttelelő saláta egyharmadát. Közben sógorom tépkedte az egyik ágyásban a büdöskéket, szidva a büdöskés növénytársítás feltalálóját. Igen, fontos a társítás, de amikor a társított - tehát mellékszerepre kárhoztatott - növények egy méter szélesre elburjánzanak, szétfekszenek, akadályozva a kerti munkát, elfoglalva a haszonnövények elől a helyet, az több, mint bosszantó. Kielemeztük a jövő évi tanulságot: társításba a büdöskét felesleges vetni, mert a sűrűn egymásba gabalyodó tövek csak ártanak a védendő haszonnövénynek, fojtogatva azt. Viszont a szálaló bepalántázás a haszonnövények közé sokkal könnyebben kezelhetővé teszi a társításban való művelést.

A jövő héten pátyolgatom még a teleltetnivalőkat, palántázok is, de megkezdjük az előkészületeket a végső betakarításra: helyet csinálunk a kukoricának, kitakarítjuk a pincét. Apránként letermelgetem a leszáradt növényeket, égetni is lehet, ha nem áznak szét a kórók.

Végül egy jó termés! Tavaly a tyúkok által el nem csipedett takarmánytök-maradékokat a ganédombra hajigáltuk, abból kikelt pár töknövény. A levelek közt takarva fejlődött ki ez az óriásdarab, alig tudtuk megmozdítani. Mellette egy átlagos takarmánytök van, a tetején meg a méretarány érzékeltetése végett egy telefon. Biztos vannak ennél óriásabbak is, a kertünkben azonban amióta az eszemet tudom, ez a legnagyobb, negyedmázsás. És hogy mit csinálunk vele? Nem tudom. Szívesen kitenném őszi dekorációnak a kapuhoz, de azzal is magammal tolok ki, mert ha megfagy, és elkezd rohadozni, cipelhetem vissza a ganédombra. Aztt hiszem, megfűrészeljük, és lesz, ami lesz alapon begurigázzuk a tikudvarba, aztán ott a "csajok" azt csinálnak vele, amit akarnak, feldolgozzák tojásnak. :-)