Szegény rózsák néznek ki a legrosszabbul. Némelyik évben még novemberben is jutott egy-egy szál rózsa a családi asztalra dísznek. Idén már biztos vagyok bene, hogy nem virágzanak többet, hideg van új virágszárak kineveléséhez. A szirmok már meghűltek, kipöttyösödtek, a frissen nyílt utolsó virágfejek is őszies-bágyadtan lógnak.
A margaréta is nyílik még, de virágai már nem a nyári tömveteltek: a szirmok egy része ki se nyílt... Vagy Zsömi kutyánk rágcsálta körbe a virágot?
A nebáncsvirágoknak és őszirózsáknak a legeslegutolsó apró virágai nyílnak csak, a növények épp azért vegetálnak még, hogy magjaikat beérlelhessék és szétszórhassák. 
Igazából a szilkakertben sincs már semmi mutatós, kivéve a varjúhájak utolsó virágait: 
Vannak azonban a megátalkodott dacolók, amelyeket nem érdekli az október, még bimbóznak is reménykeltően. A jópofa kék szamárkenyér teli van még az érdekes gombóc-virágokkal.
Az egynyáriak is bírják még: a paradicsom közé védőnövényként ültetett büdöske az utóbbi két hétben dzsungelbe ment át. A paradicsom már régen beadta a kulcsot, de a "kíséret" narancsos virágai még javában pompáznak, s ha nem lesz fagy, még fognak is.
Az estikék ilyenkorra már legtöbbször magérlelőbe mennek, itt-ott azonban teljes pompájukban nyílnak,pupig vannak bimbókkal. 
Kommelinácska is elkezdett újra nyílni.
A legényfogók tarka virágai még szintén kinyíltak, bimbók seregével, aminek örülök is, meg nem is. Örülök, mert olyan szépek, de aggódom, mert mégmindig nem érleltek magot. Idén - a tavalyi válogatós magszedésnek köszönhetően - különleges színek nyíltak, amikről újra, válogatva szeretnék magot szedni. Elnyílt, magérlelő tövek azonban nincsenek, csak virágok. Elég hosszú idő kell, amíg beérnek a termések, aggódom, hogy nem lesz jövőre vetnivaló. Igaz, ez az én hibám is, mert szeptember elején egy ovis rendezvényre százötven szálat vágtam le dekorációnak. Ettől a tövek magérlelés helyett újra hajtani kezdtek. Azért remélem, fagyok nem lesznek hamar, és pár hét alatt érnek magok. 
Krizantéméknál azonban most kezdődik igazából a szezon. A bimbók egyik-másik tőnél még olyan zártak, fejletlenek, hogy azt találgatjuk: vajon kinyílnak Mindenszentekig?
A korai tövek azonban már kibontották szirmaikat. Belőlük sem kerülnek ki majd a kegyelet csokrai, hiszen addigra meg elnyílnak!
Kikericsből azonban a határban sokhelyt egész mezők vannak. Arrafelé, ahol a réten a lovak legelnek, a lovak gazdái feltépkedik a kikericseket, nehogy a lovak egyenek ezekből a mérges növényekből. 
És hogy ne legyen minden színtelen, gombák, termések csalogatják az ember tekintetét.
Bizony, ez már az igazi hervasztó ősz kezdete, ami a télbe megy át. De ez nem a végmúlás: a lasssan sápkórosodó virágok már erővel kipattanó magokat érlelnek, gyökereikben, hajtásaikban, töveikben, hajtásukban halmozták fel a nyár energiáját, hogy jövő nyáron teljes pompájukban gyönyörködhessünk.
Nagyon szépek a rózsa színei.
VálaszTörlésMár egy órája itt olvasgatok...
Köszöntünk nálunk!
VálaszTörlés