2011. január 23., vasárnap

Így szeretném!

Jó, tudom, a kertészkedés nem kívánságműsor, de valami elképzelésnek kell lenni arról, hogyan nevelgessem a növénykéimet… itt konkrétan a paradicsomot megint. Lehet, hogy kikacagtok, de nekem három év kellett hozzá, hogy rájöjjek, nagyjából milyen formában áhítozom a saját magam által megtermelt paradicsomot fogyasztani, mikor és hogyan. Az elmúlt években a megszokás meg a kísérletező kedv idióta keverékében termeltem. Ész nélkül összevett magok és palánták: sokszor csak korai fajták voltak, augusztusban véget ért már a szezon. Tavaly meg szinte csupa későibe futottam bele, csak sárga paradicsomom volt hetekig a nyárban. Túl későn kezdtem el permetezni, egymás nyakára ültettem a növényeket, ráadásul a krumpliágyás széléhez… utólag visszagondolva bénábban nem is csinálhattam volna, ahhoz képest, hogy milyen régóta kertészkedek. Idén a fajtasor a következő lesz:
  • koktélparadicsom: ez saját szedésű magból van, kevésbé rohad, viszont a fagyokig igen bőven terem. Már két olyan év is volt, amikor a koktél látott el minket paradicsommal a rohadási roham után még hetekig, és ebből is főztem be. Hatalmas bokorrá nő, túl minden karón, de fel kell támasztani a megfelelő terméshez.

A meglévő karók ehhez nem jók. Hever az udvarban valahol egy régi fóliasátorváz- ív, lehet, azt használom fel neki támnak.

  • sárga paradicsom: ez is megbízhatóan termett, saját magból nevelem majd újra. Kevésbé rohadt, be is főztem, ebből lett végül a sárga ketchup.
  • Ültetek Roma VF-et is. Nem egy világszám fajta, de nagyon megbízható, sokat terem a mi kertünkben, és ez is viszonylag soká ellenáll a rothadásnak.
  • Lugas F1: sok-sok éve ültetjük, jó, megbízható, és egészen későig termett ez is sokszor olyan években, amikor enyhe volt az ősz. A ragya után ha kapott permetlevet, képes volt megújulni. Mindig a kerítésen vagy melléképület falánál neveltem, mert megnő 3 méter magasra is.
  • És az újabb fajták:

o Ökörszív befőzni, ez késői (kedves InLandir, köszönöm a jótanácsot!).

o Magyar fajta a Manó, korai és nem nő nagyra.

o Black Krim- ez már régebb óta piszkálta a fantáziámat.

o Lesz fehér és Mr. Stripey csíkos pari is.

o És végül egy nagyon korai fajta: a Sub Arctic Plenty. (Egyik ismerősöm rokonai Lengyelországban élnek, ő mondta, hogy ott egész más típusú paradicsomok teremnek: mivel a magyar éghajlathoz képest a nyár rövidebb, hűvösebb, kinemesítettek egészen különlegesen korai fajtákat, amik a rövidebb nyár alatt is biztosan megteremnek, bírják a szélsőségesebb időjárást. Na, ez ilyen.)

A fajtasort úgy válogattam össze, hogy legyen benne korai és késői is, Szerintem ennyi újdonság bőven elég lesz. A tavaly kipróbált fajták közül egyedül a sárga paradicsom volt az, amit idén is ültetek. A tavaly nevelt Cherrola F1, és Black Prince valami hihetetlenül repedékeny volt, alig ettünk belőlük, pedig a fekete fajta nagyon ízes volt. A Marmandét kivonom a forgalomból, bár kedvelem az ízét és sok éven át neveltem, de a rothadás melegágya az egész növény. Nem sok termést ettünk róla, egészen fantasztikusan fogott rajta a ragya.

Persze már hangolok arra, hogy az új fajtákat megfelelő növényvédelemben részesítsem. A paradicsom az egyik legnagyobb darabon ültetett, és egyik legkényesebb növénye nálunk a kertnek. Tavaly még úgy gondoltam, hogy a drótozással meg esetleges permetezéssel le lehet tudni az egész kórokozók elleni védekezést, de ez nagy tévedés részemről. Ha megint ugyanúgy csinálom, nem lesz termésem.

Először is a palántanevelés. A magokat torma-és fokhagymalével fogom kezelni, ahogy tesóm tavaly leírta. Nem tudom, ti hogy álltok vele, de én inkább szemenként vetek ládába, nem tűzdelek tejfölöspohárba kelés után. Két éven át tűzdeltem is, és a kitűzdelt palánták felét kinyírta a palántadőlés. A szemenkénti vetésnél viszont nem fordult elő palántadőlés, és mivel nagy böhöm ládákat használok, helyük is van bőven. Kiültetve se találtam gyengébbnek a fejlődésüket.

Tavaly már április végén kiültettem a palántákat, és bár voltak hűvös napok, ez nem vált kárukra. Annál inkább a ragya. Mit is tudok tenni előre a betegség elkerülése érdekében? Tavaly erről is írtam pár sort. Hogy is volt?

„ Alkalmas permet-és öntözőszerek: fokhagyma, vöröshagyma, csalánlé, zsurlólé, rebarbaralé, többször kipermetezve. Használható permetlének még heti ismétlésben sovány tej 1:5 arányban vízzel hígítva. – Erről a tejes, tejsavós permetezésről már én is hallottam pro és kontra. Fene tudja, én inkább kakaót csinálok belőle.

· Fertőtlenítésképpen a talajba mészkőport, égetett meszet kell tenni (ez fertőtlenít), és a növényt is ezzel porozni. A paradicsomkarókat is fertőtleníteni kell káliumpermanganáttal használat előtt. – A meszezést meg szeretném próbálni, a pincében van még fél zsák mész. Azonban aggályaim vannak: lehet, hogy nem tesz jót a talajnak, amúgy is túl meszes. A karóknak azonban nem fog megártani a hipósvíz, a héten le is pucolom őket.

· Minden évben talajcserét kell végezni a növények alatt, vagy máshova kell ültetni, de lehetőleg nem krumpli közelébe, mert az igen súlyosan fertőz.- Na, lényeges pont. A talajcserét nem vállalom be – érthető –, viszont a krumplihelyzet megoldásán lehet segíteni. Sajnos nem túl nagy a kert ahhoz, hogy kellően messze legyenek egymástól. A krumpli azon kívül, hogy a krumplibogarat is átterjeszti a paradicsomra, a rothadást is. A krumplit kevésbé tarolja, de undorítóbban (a fitoftórásan rothadt krumpli szerintem egy a világ legbüdösebb dolgai közül), a paradicsomnak viszont odatesz. A földben a betakarítás után gyakran maradnak csírás, de félig rohadt krumplidarabok megtalálhatatlanul, amik egy évvel később kihajtanak. Ezek a krumplidarabok a rohadás melegágyai. És mivel a parcellák helye évről – évre változik, jó eséllyel kerül a tavalyi krumpliágyás helyére a paradicsom és fordítva. Így nem lehet a kórokozókat elveszejteni. Idén is lesz elég sok ilyen fattyúkrumpli a kertben, mert tavaly nagyon gyatra volt a termés – nem kis részben az ócska vetőgumó miatt – és a földben jócskán maradt beteg aprókrumpli. Idén tehát itt csodát nagyon nem várhatok, majd csak jövőre. Ugyanis itt van egy lehetőség a huszárvágásra. A „huszárvágás” neve Sárpo Míra. Ez nem indiai hercegnő, hanem egy magyar nemesítésű krumplifajta, amit idén meg fogok honosítani a kertben. Ez a fajta a leromlást okozó vírusokra rezisztens, a fitoftórára úgyszintén. A fajtáról itt olvashattok többet, a nemesítés története itt olvasható; kötelező jelleggel, no comment. A kertünkben újfajta krumpli –ha tényleg olyan, mint amit róla írnak – nem lesz megrohadt állapotban táptalaja a fitoftórának, valamennyire megtisztul a talaj is, bár igazából csak jövőre. Az újfajta krumpli telepítéséről meg külön poszto(ka)t írok majd.

· Fóliás nevelés: ide kevésbé viszi be a szél a gombaspórákat, az esővizet levezeti, az nem ül meg a növényeken. Na, kijelenthetem, ez az, aminek az elvégzésére nem leszek képes…

· A beteg növények lombját, a lehullott gyümölcsöket, a körben levő gazokat nem szabad a komposztra dobálni, ami aztán újrafertőzi a kert földjét. - A sok beteg növényi részt a vesztőhelyen még tavaly ősszel elégettem, amennyire lehetett.

· A palánták alá, a földbe kell rézdrótot tenni, nem a szárukba! Na, ezt megpróbálom!

· Ok lehet még a természetes ásványi anyagok lassú kivonódása a talajból, a mindig egy helyre telepítés, a túl sok komposzt, táp, műtrágya, talajfertőtlenítő, mert a földet a normál állapotától eltéríti.

· A növényeket nem szabad felülről locsolni, hogy vízcsepp maradjon a terméseken, leveleken, mert az a rothadás forrása.”

Amint megírtam, a palántakori tődrótozást bebuktam, bár néhány tövet még kiültetés előtt pár héttel – utolsó kísérlet jelleggel – bedrótozok.

Amit viszont fontosnak tartok, az a szellős telepítés: A nagy termetű fajtákat külön fogom tenni, egymástól jó távol. Három elkülönített ágyásba fogom a töveket elrendezni szellősen - levegősen; az egy összefüggő helyre ültetett parcella növényei sokkal hamarabb megfertőzik egymást. A büdöskével való összetársítást pedig csak módjával használom, mert az ágyásaljak nyirkos, virágos dzsungellé váltak nyár derekára a normális paradicsomágyás helyett-igazi kórokozómelegágy, ráadásul művelhetetlen..

A karózás, kötözés, a hónaljhajtások időnkénti kicsipedése se maradhat el, és a mulcsozásra is nagyobb figyelmet kell fordítanom. Ha lesz bennem elég póver, megkísérlem a növényi kivonatokkal való permetezést. Egyszeri levéltrágyázásnak is bele kell férnie.

És akárhogy csűröm-csavarom, az a meglátásom, hogy a biokertészetekben is engedélyezett rezes permetlevet is be kell vetnem, méghozzá sokkal tervezettebben-szervezettebben. Féléréskor, július derekán már alkalmazni kell egy permetezést betegségmegelőző jelleggel, nem lehet várni a kór megjelenéséig. Aztán ha jön a rohadási szezon, akkor meg előírásszerűen.

Így szeretném. Talán a jobban megtervezett telepítéssel több vitamin jut majd az asztalomra. Kicsit túlbonyolítottnak tűnhet ez a terv, de tulajdonképpen az egyes elemek vagy édes, de kötelező pepecselések (például a magáztatás vagy a hónaljhajtások leszedése), a többi rutinszerű, csak jobban szervezett. Tavaly temérdek időt eltöltöttem az ostoba drótozással. Ez az idei termesztési elgondolás szerintem kevésbé lesz nekem munkaigényes, és nagyobb hatásfokkal kecsegtet. Remélem, ezt a maga teljességében kivitelezni tudom, és ősszel szebb eredményekről számolhatok be, mint egy évvel korábban!

8 megjegyzés:

  1. Bizony, időben kell tervezni.A Manó nálunk lekerült a listáról. Igaz korai, nagyságára nézve törpe, de sosem voltunk az ízével megelégedve, nálunk mindig savanyú volt. Az ökörszív az bevált.

    Szerintem a betegségeket nem tudod kivédeni. Ha az időjárás kedvez neki, akkor nincs ellenszer. Legfeljebb késleltetni lehet. Vagy felszívódó vegyszereket kell használni, de azokat én nem akarok. Hetente rendszeresen bordói levet permetezek. Ez megelőzésre jó, de esős, párás időben azonnal kell permetezni.
    Nekem mindig van egy egy literes kézi fújóba bekeverve, és ezzel gyorsan lefújom. Ez a kb 30-40 tő paradicsomomra ennyi szer bőven elég. A paradicsom már évek óta nálam ugyanazon a helyen van. Sok biomódszer szerint a paradicsom szereti a saját kigőzölését. Nincs több betegség így sem. A magas folytonnövő paradicsomokhoz a levert 2,5 m magas karók így a helyükön maradnak évente. Ősszel trágyázom a helyüket, és komposzt is kerül ide.

    A talajcsere szükségtelen. A drótozás szerintem nem bizonyított tény. Ha az lenne, akkor sokkal ismertebb eljárás lenne. Ez évente felröppenő megoldás, amin mindig el lehet rágódni.
    palántaneveléskor, akár tűzdelt, akár poharas, SOHA ne öntözz felülről. Mindig csak az edény alatti tálcába. Onnan majd felszívja a nedvességet. Ezzel jelentősen elkerülhető a palántadőlés, gyökérnyakrothadás veszélye.
    Beteg növényi rész komposztálásakor a keletkező hő elpusztítja a kórokozókat.

    VálaszTörlés
  2. De jó hogy tervezésben ennyire elől jársz már. Én is tervezem, hogy áttervezem a kertet de halogatom, mert újabban sosincs időm semmire. Előre látom, hogy nem is lesz belőle semmi. :-(

    Én a zöldségekhez nem értek, de a virágoknál palántadőlés ellen dithane-nal szoktam belocsolni őket.Viszont szó mi szó, ez nem bio szer.

    VálaszTörlés
  3. A koktélparikat mi uborkahálóra futtattuk.Így nem fetrengett a földön,szellős volt, leszedni is könnyebb.Nagyon jól nézett ki a sokszínű koktélparilugas.A Black Krim nekem nagy kedvencem :-)Az idén szeretném kipróbálni a Black Trufflét.Fehér White Brandyweine volt eddig, most Great White vettem.Igéretesnek tűnik a leírás alapján.Amit biztos nem fogok kihagyni az a Green Grappe zöld koktélpari.Remélem idén nem jön közbe semmi hátráltató tényező(betegség,rossz idő) és bőséges termésünk lesz.

    VálaszTörlés
  4. Az a sárga paradicsom honnan származik?Lehet tudni a nevét?Édesebb vagy inkább savasabb típus?

    VálaszTörlés
  5. Örülök, hogy írtatok!
    Én is úgy látom az utóbbi évek tapasztalatai alapján, hogy a betegséget teljesen kiküszöbölni. Igazából a megelőzésre akarok nagyobb hangsúlyt helyezni. A drótozás is kissé hókuszpókusznak tűnt nekem is, a talajcserére szerintem meg nincs ember, aki erő-pénz szempontjából bevállalná. Az a bökkenőm, hogy tartós támot a szántás miatt nem tudok kiépíteni, túl sok segítségem meg nincs...
    A palántásládákat meg a láda közepébe szúrt műanyag csövecskén locsoltam felülről, mert alátétben szűkölködöm, és ilyenkor sehol se lehet még kapni, ezért ilyen házilag " becsövezett" ládákat használok, s hogy a víz kicsorgása ellen leszabott hongarocell tálcát.
    A sárga paradicsomnak valami Gold König vagy hasonló volt a neve, majd utánanézek. Kellemes, édeskés, nagyobb mandarin nagyságú, aranysárga termései vannak, és nagyon bőtermő. A Black Krimmel kapcsolatban milyen termelési tapasztalataid vannak: kicsire/ nagyra nő... stb...?

    VálaszTörlés
  6. Sziasztok!
    Kaptam egy díjat és tovább adom Nektek.
    http://ilkertje.blogspot.com/2011/01/dijat-kaptam.html
    Üdv IL.

    VálaszTörlés
  7. Sajnos későn tudtam elvetni,kb. április elején mert kórházban voltunk a gyerekkel.Így olyan 120 cm magas lett.Kétszálasra neveltem.Termése lapított gömb alakú alma nagyságú volt.Eléggé ellenállónak bizonyult.Nagyon-nagyon finom!

    VálaszTörlés
  8. Kedves IL és Tekla!
    Köszönöm a jótanácsokat. Ha a Manó savanyú maradt, akkor lehet, hogy törlöm a tervlistáról, mivel ha Békésben (jól emlékszem, IL, hogy ott élsz?) nem érik be édesre, akkor a hűvösebb Mosonvármegyében még úgy sem érne be.

    VálaszTörlés