Kerti és természetjáró kalandok

Dunazug

3 megjegyzés
Bár az idei tavasznak még igencsak az elején járunk, mégis elindultunk egy kis kirándulásra, hála a gazdasági válság miatti szabadságnak. Esztergom környékét jártuk be hármasban, babával.


 Strázsa-hegy
Esztergomot őrzi ez a nem túl magas hegyecske, a Pilis legnyugatibb nyúlványa. Csúcsáról valóban kiválóan szemmel lehet tartani a várost és a tőle északra-nyugatra-délre elterülő vidéket, így nem csoda, hogy hosszú ideig katonai jelentősége volt. Most a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében áll, tanösvényt alakítottak ki rajta.  Távolról csak dombocskának látszik, de lejtői helyenként akár 45°-ban is emelkednek, jó túracipő kell az 1200 m hosszú ösvény bejárásához. Az út jelentős része szerpentinszerűen kígyózik.

Látnivalói (szezonban) a gyurgyalagok telepe, gyíkok, nádirigók. Velük még nem találkozhattunk.

De a mohák, csipkebogyók, zölden áttelelt tölgycsemeték azért megragadták a szemet.


 
A hegy oldalában sebként mutatkozik az a sziklás rész, ahol régen a katonák kommandózhattak, ez most a fali gyíkok élőhelye.
 
A hegy tetején, egy kis fennsíkon kilátótornyocska álldogál, ami most még zárva volt.
A tövéből pompás kilátás nyílt a városra és a Suzuki-gyárra, a készleten álló sok-sok kocsival.
 
A keleti-északkeleti irányban nyújtózó Pilis vonulatát is megcsodálhattuk
 
Esztergom

Gondolom, aki járt itt, úgy van ezzel a szép és ősi kisvárossal, hogy sokkal jobb sorsot érdemelne. A közelmúlt problémái meglátszanak a városképen: sok a takarítatlan, csikkes-faleveles rész, a romos vagy felújításra szoruló épület. Azért persze rengeteg a gyönyörű részlet is. 
Padok a sétálóutcán:
Babits szobra:



Dömös
Tettünk egy kellemes kis gyalogtúrát Dömösről a Rám-szakadék felé a Malom-patak völgyében. A falu szélén egy karámban vígan mutogatták magukat a szamarak, birkák, kecskék Andris nagy örömére.

Botrány!! Fekete bárányok nyilvános szoptatása!! :-))
Ez a láncos kecskebak igencsak gondolkodóba ejtett. Bizonytalan az identitása. Vajon rocker vagy punk? Népszámlálóbiztoshoz méltóan politikailag korrektül fogalmazva feltettük neki a kérdést, de csak annyit mondott meeeeee, és méregetett a kocka pupilláival. Olvasóim segítségét kérem a meeeeeghatározásban.




Volt azért hófehér kecske is, ő a kecskeangyal szerintünk.

 A völgy eléggé fagyzugos, a patak is sok helyütt a jég alatt csordogált, ennek ellenére már megpillantottuk az első téltemetőt.

Milyen látnivalókat ad még ez a könnyen járható sétaút?
Erodálódó partoldalakat, kapaszkodó fagyökereket.

Kis zuhogókat, különös jégfigurákkal.

Télizöldet és sok, üdezöld mohát, páfrányt.
Holt fákat, amelyek élőhelyet adnak gombáknak, rovaroknak.



A völgyecske közepénél találhatjuk meg a Szentfa-forrást és kápolnát, egy múlt századi Mária-jelenés kedves emlékét. A kis kegyhelyet most is sok friss virág díszíti. A forrás neve a század történéseit tükrözi. Volt Szent Margit-, Kaincz Rudolf-forrás is, most épp Szentfa-forrásnak hívják.


Ez a hely azonban nemcsak a hívők búcsújáróhelye. A szép emlékű Budapest Televízióból ismert Magyar-Kovács András táltos (tudjátok, aki meglátja az ágyunk alatti vízeret a tévén keresztül) iskolája és műhelye alakított ki egy pihenőhelyet? kultuszhelyet?
 

 
Emese anyánk Szent Mártonnal, Mária Magdolna pedig Szent Miklóssal szomszédol.
Élő és halott fa párban.


Dobogókő
Nagyon kiépített hely, még a hidegben is sok turistával. Útjai babakocsi-kompatibilisek lettek volna, ha nem borítja őket olvadó-visszafagyó, tömör jeges hó. Ami miatt mégis nagy élmény volt látni ezt a helyet, a Dunára és a környező hegyekre nyíló pazar kilátás.
Megint a táltosok...Komoly kultuszhelyük van Dobogókőn is.

A beteg bükkökön farontó gombák üldögélnek a hidegben.

Az erdő talaját még csaknem összefüggő hó borítja.
És íme, a hegyek, a vizek, a csodás kilátás:

Megpihentünk az Eötvös-pihenőházban, ahol a magyar turistáskodás számos relikviáját őrzik. Most vendéglő üzemel az épületben, de a helyszínen kiállított régi fotókon még tehenek legelésznek a hegytetőn... Egy helybélivel beszélgetve kiderült, hogy Dobogókő eredeti hagyományai szerint a csóri értelmiségiek kirándulóhelye volt, nem ám milkós menedzserképzéseké, meg szeretőiket wellnesshotelben bújtató-kiélvező vén fukszosoké... No, de hát változik a világ.
A Magyar Turista Egyesület korabeli, gyopáros címere:



3 megjegyzés :

  1. Nagyon jó is kirándulás lehetett, csodálom, hogy ennyi energiátok van. Andris hogy bírta?

    Hédi, kihajtott a mályva mag, amit küldtél, csak annyi eszem van, hogy már elfelejtettem a nevét, pontosan milyen mályva is lesz belőle? Évelő és lila virágú ha jól emlékszem?

    VálaszTörlés
  2. Andris jól bírta, mindent bír, ahol apja-anyja ott van.
    A virág azt hiszem, pézsmamályva volt, a színe pedig halvány rózsaszín.

    VálaszTörlés
  3. Gyönyörű helyeken jártatok. Mi is szerettünk túrázni. Andris miben mászott hegyet? Hordozókendőben, hátizsákban...?
    Haj, sárgulok, mint a barkafüzek a kert végében.

    VálaszTörlés