Kerti és természetjáró kalandok

Régi gyümölcsfajtáink 2. Almák, körték

Nincsenek megjegyzések
 Ezen gyümölcsök ősei Eurázsiában őshonosak, történetük a rómaiaktól a középkori kolostorkerteken és királyi udvarokon át vezet a 18-19. század fejedelmi udvaraiig, ahol a nemes almafajták kialakultak. Innen ered a támaszték mellett nevelt gyümölcsfalugasok kialakításának szokása. A polgári kertek számára aztán sok-sok fajtát nemesítettek a gyümölcskertészek, aztán ezek egy része eljutott hazánkba is. Sok jó gyümölcsű, ellenálló fajta származik ebből az örökségből, mint például a Cox renet, az aranyparmen, a téli citromalma, a Hardy vajkörte, a Papkörte, a Vilmoskörte, amelyeket ma is szívesen ültetnek a házikertekbe. De ezeken kívül van számos, a Kárpát-medencében kialakult, ellenálló, egészséges tájfajta és helyi változat is.

Alma:
Az alma-, körte- cseresznye-, kajszi- és szilvafajtákkal kapcsolatos ismereteket a Barna-féle faiskola honlapjáról vagy egy régigyümölcsös blogról lehet legügyesebben felcsipegetni, de mindegyik a Dr. Kerekes Lajos által szerkesztett Pomológia c. szakunkán alapul. Az előbbi honlapon a régi almafajták galériája is megtekintető. Egy kis válogatás, ízelítő az almafajtákból:
Az ellenálló, régi, magyar almafajták sorába tartozik az újra népszerű, márciusig eltartható, erdélyi eredetű, régen boglyafenéken érlelt Batul , a nyári Dallos alma, a fűsezres, nyár végén érő, őszön át eltartható Daru sóvári, a rétesnek való nyári Fontos alma, a télen át épen megmaradó, jellegzetesen zamatos ízű sárgászöld Húsvéti rozmaring, a szintén téli almának való Jász vadóka  (Barátalma), a Tiszamentéről származó, nyirkos talajra való Kenézi piros, a dél-magyarországi eredetű, télen át eltartható Nemes szercsika, az erdélyi eredetű, inkább hegyvidékre való Pónyik alma, a téli tárolásra való, kiváló Sikulai alma,  a különlegesen mély lilásbordó héjú, Debrecenhez köthető  Simonffy piros, a nagy, lapos gyümölcsű   Téli piros pogácsa,  a homoktalajra való  Zeliz alma

Aki igazán mélyen el akar merülni ebben a témában, annak még bónusz ajánlanám ezt a kertészetis PHD-munkát:  Szani Zsolt: Történelmi alma- és körtefajták a Kárpát-medencében a népi fajtaismeret és -használat tükrében.Teljes népi gyümölcs-kultúrtörténet, akár csak belelapozásra is.

 Körte:
A körtenemesítés a 19. században egyfajta úri sport volt, és a legjobbak közül sok nemzetközileg ismert vagy világfajtaként maradt fenn, számosnak ismét reneszánsza van. Kimondottan magyar fajták az apró, kora nyári Arabitka és Árpával érő körte, a középkori vagy még ősibb eredetű, augusztus végén érő Kármán (Kálmán) körte.
Kiszely István írja:
A termesztett körte (Pyrus domestica Medik.) számos vad faj kereszteződésének az eredménye. Az ázsiai fajok géncentruma Közép-Ázsia. A körte az újkőkortól ismert gyümölcs, a Kárpát-medencében első lelete a bronzkorból származik. Körte szavunk is ótörök eredetű, első írásos előfordulása a Tihanyi apátság alapítólevelében 1055-ben fordul elő "kurtuel" néven. Ősi nyári körtéink: Eleve érő, Üdein érő, Pünkösdi, Cseresznyével érő, Árpával érő, Búzával érő, Apró muskotály, Elő érő muskotály, Muskotály, Gerellyes, Nágovics, Hosszúszárú, Császárkörte, Nyári pergamont, Szent Lórinc körte, Piros körte, Vörös körte, Vörös bélű körte, Vörös nyári és Zöld muskotály. Őszi körtéink: Hercsóka, Kozma, Zelenka, Mézes körte, Őszi muskotály és Salzburgi; téli körtéink: Babka, Carabella, Havasalji, Makária, Mészáros, Benedek, Mosóci, Telelő és Téli bergamot. További ősi körtéink: Budai kisasszony körte, Csákvári nyári körte, Egri körte, Erdélyi körte, Fehérvári körte, Fujtós körte, Korai szagos körte, Köcsög körte, Nyári Kármán (Kálmán) körte, Magyar kobak, Mogyoródi óriás körte, Mosoly körte, Őszi körte, Piroska körte, Szűcsi körte és Zöld Magdolna.
Nos, ezek jó részének vásárlás útján való beszerzése elég lehetetlen vállalkozás...

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése