Kerti és természetjáró kalandok

Faápolás erős idegzetűeknek

5 megjegyzés


Bizony, megkezdődtek a kerti munkák, legelsőként a fák rendbehozatalába fogtunk bele. Beüzemeltük a motorfűrészt, előkerültek a metszőollók meg az ágvágók. Hullottak a fölös gallyak, a beteg kéregrészek, és lassan megtisztultak a fák. A hulladék ágak mentek a tűzre, a permetező is előbújt a sufniból, a fákat lemosózandó. Azért bevallom, nekem ennél a munkánál nem kellett agyonszaggatnom magam, ezt a munkát szívesen rápasszoltam a család férfijaira.  Helyette elég volt bőven a kölökkorú paprikapalántákkal piszmognom, meg egy régi könyvben bogarásznom. Ez a már korábban is említett Hasznos tudnivalók című kötet, amelyet Fáy András 1826-ban gyűjtögetett össze, és a boldog utókor 1986-ban, a Magvető Könyvkiadó Magyar Hírmondó sorozatában ismét közzétett. A könyv „Kertészi jegyzetek” című fejezete nem kevés tanácsot sorol fel, hogyan tehetjük bővebben termővé kertünk ifjabb és idősebb fáit. Módszerei meglehetősen „bio”-nak számítanak, de kivitelezése csak erős idegzetűeknek ajánlott,szigorúan gázálarc használata mellett!

a vén gyümölcs-fákat élesztő szer.

Tudva lévő dolog, hogy az állati trágya, ki-vált a friss, az élő fáknak nem igen hasznos; de kivált a kemény hajúaknak többnyire halálos, se ez annál inkább, mennél tüzesebb a trágya és fiatalabb a fa. Mind az által a vén aggott gyümőlcs-fáknak, kivált a lágy-hajúaknak, kis mértékben nem csak hasznos, de valósággal szükséges az állati trágya, mellyet a többek között kis mennyiségbe így concentrálj: t.i. végy fél rész ganaj-levet, és ugyanannyi vizelletet, s egy rossz fazékban főzd-le annyira, hogy csak harmada maradjon. Ebből csak egy ittzényit tőlts esztendőnként a fa töveire, s az csudálatosan megújul.

Gyümölcs-fák allját kövéritő trágya, hogy termőbbek legyenek.

Mindenféle döglött marha, vagy juh csontjait apróbbra törvén elegendő vízzel addig főzd, míg gondolod, hogy a lév meg-kocsonyásodott. Ezen kocsonya-lével kell a fák allját meg-önteni, s igen termők lesznek. De akármi állatnak a vére-is igen hasznos, és különös jó trágya; t.i. őszszel és télen, mindenféle állatnak, mely házadnál meg-ölettetik, a vérét szedd-meg, s öntsd a fák-tövei körül. Igen fogja nevelni gyümölcseid nagyságát. Ugyan ezen trágya neme hasznos a spárga nemekre-is.

Fát termékennyé tenni

Egy régi Hordóba tőlts tehén-ganéjt, és vizelletet, s vegyíts közibe meszet, és kémény-kormot.  Ezen vegyítékből tölts-meg egy edényt, s tedd azt közel a fához, aztán posztó-széllel csavargasd-körül a fa alját, s  a végeit amannak ereszd az edénybe, hogy a nedvesség közösülésbe legyen a fa kérgével. Második mód pedig az: hogy őszszel vagy tavaszszal a tehén ganajos vizelletet mész vízzel (t.i.amelly víz a mész oltás után, a mész felett lebeg) és korommal fel-egyelítvén, a fák derekait jól mosd-meg. Ez a vegyíték a férgeket is el-öli.
Hasonló hasznos tippeket már a Csudabio című posztban is olvashattatok. S hogy elménk is pallérozódjon, hasonló eljárást – igaz, nem kerti praktikaként – szépirodalmi kivitelben is tanulmányozhatunk.
Hogy ezeket a kerti fortélyokat valaha bárki is kipróbálta volna, erősen kétlem. Ti képesek lennétek rá?

5 megjegyzés :

  1. Ma Jani befejezte a metszést, a sárgabarackot is. Elég pofás lett. Ha eláll a szél, lemosózunk.

    VálaszTörlés
  2. "Jó Herceg, törd át mind e csemegét,
    S ha szitád, rostád, zsákod nem elég,
    Egy sárga ülepű gatyán vigyázva,
    De disznó-szarral ízesítsd elébb,
    s az irígy nyelvet ebben főzd puhára!"

    VálaszTörlés
  3. Jó kis tippek. Azon röhögünk Lacival, hogy a vizelletet Bátor megoldja, mindig éppen egy ittzényit locsol rá a fákra, ha nem figyelek. Míg vérét nem veszem :)

    VálaszTörlés
  4. :-D Univerzális ebjeid vannak!

    VálaszTörlés