Rendezkedés, készülődés

A mi hosszú hétvégénk is úgy telt, mint Egycseppkertben. Mi azonban még nem vetettünk semmit, csak a nehéz és kellemetlen kulimunkát végeztük el. 

Vendégeink is voltak: Jani apukája és anyukája a szőlőlugas alakító metszését jöttek el szakérteni, s bár évtizede elváltak, most metszőollóval a kézben sikerült ismét parázs hangulatot teremteni... Azt hiszem, nem lesz szükség egy jó darabig újabb családi buli szervezésére.  Másnap Jani áthozta a sógitól a robikapát és jól megdolgozta az egész zöldségest. Jó porhanyós lett a föld, már el is gereblyéztük. Már csak veteményezni kell.

Kitakarítottam az összes évelőágyást és meglepődtem, mennyiféle hagymás bújt elő mindenütt. Kinyíltak az első krókuszok és a kék törpe íriszeim. A hóvirágok spontán terjedő szaporulatai is feltűntek itt-ott, immár virágozva. Az eredeti tövek igen elsűrűsödtek, szét kell majd ültetni őket a tavasz végén.

Jani életében először egyedül metszette meg a gyümölcsfákat. Biztos, hogy nálunk sem tökéletes a végeredmény, de a nem megfelelően fejlődő részeknek jövőre megint nekieshetünk a metszőollóval. Lemosózni is fogunk, de már tavaszi hígítású mészkénlével. 

Készítettem egy fűszerágyást, pontosabban annak a helyét, aminek szegélye a sok gyökérről felújult agávésarj. Hátterébe jönnek majd a nagytermetű évelő fűszerek, a tárkony, lestyán, menta, citromfű. Elejébe pedig a fodros petrezselyem, a borsfű, oregánó, majoranna. Nem volt kis meló: kéttalicskányi fűcsomót ástam fel és hordtam el a tetthelyről. 

Kitakarítottuk a kertünk hátsó sarkát, az utolsó tuját is kipateroltuk a gyümölcsfák alól, a helyét fellazítottuk, ezt a területet a zöldségeshez csapjuk. Átültettük a fügénket a ház mögé (nem fagyott el!!!), a trombitafolyondárt a lugas külső feléhez, a fehér somot a gyep közé, szoliternek. Kijelöltük a gyerekek játékainak, homokozójának a helyét, ide valamiféle ülőkéket is tervezünk, azt hiszem, nagyobb, stabil  keményfa-kuglik is megfelelnek.

Az epreink már négy éve ugyanott voltak, most kiszedtem az összeset és új helyre telepítettem őket. Így most már egy ágyásban csücsül az összes zöldségeskerti évelő: a torma, a sarjadékhagyma, a zöldspárga és az eper. Az árnyékosabb részre kerültek az erdei szamócák, a naposra pedig a nagyszeműek. 

Az eprek helye tele van apró évelő gyomokkal, főleg kerek repkénnyel. Fűzöm az életem párját, tegyen még egy kört itt azzal a talajtúró Robikával, cserébe én meg gereblyézek. Ezzel a területtel is a zöldséges nagyobbodik. Szóval lesz majd dolgom a nyáron.

Végül örvendeztünk a tavaly az ágyásban bent hagyott fokhagymáknak, petrezselymeknek, meg az áttelelt, jó erős spenótnak. 

Most már csak az első magvetés van hátra, amit a héten biztos megejtünk. Elég száraz a föld, áztatni kell a magokat, azt hiszem.  Ja, és a kajszin már pirosodnak a bimbók, nemsokára virágzás lesz.