... és az idő meg hűvös-esősbe fordult. Ilyen se volt még: a keddi napon kívül egyáltalán nem voltam a kertben, csak tegnap, és akkor is csak azért, hogy zöldségeket szedjek a kajához. Bár egy kertben mindig van tennivaló, most valahogy nem hiányzott, hogy bármit is csináljak. Meg is tehettem, mert a radikálisan nagy gyomlálásokat a hagymaszüret okán már megejtettük, igazából kapálnivaló meg egy kis másodvetnivaló lenne, de az sem oyan égető. Csak a krumpli áll ivarig érő gazban, de az már hamarosan úgyis fel lesz szedve, és akkor a gaz is kikerül az ágyásából, úgyhogy nem töröm magam ott halálra a gyomlálással.
Az egy, ami halaszthatatlan volt, az a mákszüret. Nem lett egy világszám a termés, de amennyi nekünk kell, annyi éppen lett. Nyunyi szedte le a mákgubókat a cuki metszőollóval, amit azzal a lendülettel, hogy ő használja, a sajátjának nyilvánított.
A paradicsom nem rothad, viszont az esőben felázott földben a jó mélyre levert karók se tudták megtartani a terméssel teli növényeket, és két tő kifordult a földből, kifeküdtek. Ezeket majd támogathatom fel. Végre megindult az érés, ehetjük kedvünkre.
Az első paprikák is beértek, csemegekukorica is van, megnyílt a nyári bőségszaru. A peronoszpóra nem terjedt tovább az uborkán, Hála Istennek, bár vannak beteg levelek. Újak azonban nem fertőződtek el. (A nem rezisztens fajták a szomszéd kertekben piszokul néznek ki.)
A héten már megtisztogathatom és betárazhatom télre a megszáradt vöröshagymákat. Itt a mákfejtés ideje is - ezt majd egy külön bejegyzésben fogom vesézni. Gyomlálni kell, meg kapálni, de ez nem újdonság, mint ahogy az esedékes fűnyírás se. Tesóm kertjében is akarok rendezkedni- nála lesznek az áttelelő zöldségek, saláta, spenót, leveles kel. Egy kis másodvetnivaló is akad még. Nagy kerti projektek nem lesznek a héten, csak a szokott tempójú kerti munka, és másodvetéskeléslesés meg terméssasolás.
Végül 67. kedves olvasónkat, Halász Zsókát szeretnénk üdvözölni ezzel a balatoni tájképpel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése