Október második vasárnapja van,

...de a héten az áprilistól októberig tartó időszak szinte minden időjárási eseménye bemutatkozott a fagyon, jégesőn és havazáson kívül. Volt négy fok és huszonnyolc, villámlós zivatar, csendes eső, zavartalan napsütés és kabátszaggató szél. Nem is csoda, hogy az embernek nem volt kedve villantani a kertben: hol megfőttünk, hol megfagytunk.

A héten végre berekesztettük a babfejtést. A többi munka a letarolás jegyében telt. A kukoricakórókat kifektettük, persze jól meg is áztak. Az elszáradt virágszárak, bab-és gyomkórók újabb égetendő rakásokba gyűltek, és eltüzeltük őket. Jó nagy már a gyomszárhamu-kupac, ez is vissza lesz forgatva a kert földjébe. Üres már a kukorica, uborka, hagyma, bab, csemegekukorica helye, csak mindenféle apró gizgazok burjánzanak ezeken a parcellákon. A tarolás jegyében lenyírtam a füvet is, közben olyan meleg volt, hogy orgonált a víz a hátamon. De ez volt a legalkalmasabb pillanat: másnapra megjött az eső és a tizenöt fokos lehűlés. Idénre befejeztem a fűnyírást...

A dísztökszáraknak is annyi, leszüreteltük a termést, ami ablakdísszé vált.

Egyesek azonban így is fittyet hánynak a beköszöntő őszi időre, és nem veszik tudomásul, hogy október 11.-én hervadozni volna illendő.

A cukkini még nem lett feltépkedve, utolsó virágait hozza, remélem még pár bébikével meglep.

A brokkoli minirózsái ilyen takaros sárga virágokat növesztettek. Anyuci összepárosította ezeket a sárga fürtöket lila csillagőszirózsával, és mit mondjak, nagyon klassz kis csokrot szerkesztett belőlük!

Jól tartja magát a lila óriásdália is.

És ez most Hédinek szól: ilyen szép még mindig a szülinapomra tőled kapott virágtál! Úgy örülök neki!

A szárzeller szezonja még csak most indul, ígéretesek a húsos levélnyelek.A bimbóskel - mint korábban írtam - nem akart bimbózni, ezért egy régi nagymamakertipraktikás könyvben írt trükköt próbáltam ki rajtuk: kitörtem a csúcsrügyüket. Tényleg elkezdtek bimbózni, de a tetvek miatt meglepte a korompenész a töveket. Szegények elég gusztustalanul néznek ki a fekete foltjaikkal. Remélem, az őszi hűvös kinyírja a tetveket. A bimbóskel-szezon úgyis most következik csak.

A héten megint volt chilis bab, amitől búskomorságba estem olyan húsz percig, amíg nem csináltam rántott cukkinit ellenkajaként. A babot meghagytam a többi családtagnak. Volt lecsó is, és jócskán raktunk el paprikás-paradicsomos lecsóalapot a fagyasztóba. Mivel jó sok a paprika, csináltunk paprikás-vad laskagombás marhaszeletet is. Brokkolikrémlevest is gyártottunk, meg majonézes krumplit, jó sok lilahagymával.

A jövő héten a tarolás folytatódik. Magokat is kell szedni a jövő évi vetésekhez. Most már tényleg kipalántázom a téli kelt. A kinti dézsások lassan bevonulnak a teleltetőbe, és ezzel együtt át kell ültetni az óriáskaktuszt. Ez az attrakció, azt hiszem, külön bejegyzést fog igénybe venni...