2009. október 10., szombat

Spájzszemle

Ez ilyenkor ősztájt egy nagyon kellemes elfoglaltság! Azt hiszem, nemcsak én szeretek gyönyörködni a kerti munkánk nemcsak édes, de sós és savanyú végtermékeiben. A befőzési szezon végetért, hála Istennek. A befőzőfazék és a passzírozó a spejz szögletében lapít, a befőttesüvegek az utolsó darabig megteltek. Ilyenkor a stelázsi púpig van rakva a sok savanyúsággal meg befőttel, mind-mind saját alapanyagból, vegyszermentesen. Mindig szörnyülködünk az elkészült befőtt-és savanyúság-tömegen, és azon töprengünk, vajon ki fogja megenni ezt a hatalmas mennyiséget. De jövő májusban szerintem már csak az üres üvegek garmadája fogja hirdetni az ez évi befőzést.
Először a sósságok meg savanyúságok mutatkoznak be. Különleges elkészítési módokkal nem dolgozunk, csak a régi, jól bevált receptekkel alapján készül az összes. (Bezzeg aki ide klikkel, dúskálhat a különlegesebbnél különlegesebb befőttekben és savanyúságokban! )Egy új ízt próbáltunk ki: Andi ketchupját, ami rögtön adu ász lett: pizzaszószként, ételízesítőként, mártásként egyaránt bevált, de anyuci továbbfűszerezve chilis szószt is szerkesztett belőle. Szégyen, gyalázat, de nem jutott nekik már rendes üveg, így tisztára sikált söröspalackokban várja a szósz az asztalra kerülést.Ez a víg tarkaság anyuci remeke: a marinált paprika. Vastag húsú fehér és zöld paprikát is rakott a pritamin közé, így kellemesen színes lett a savanyúság. Számtalan üres nutellásüveg vált a hazájává a fűszeres lében úszkáló paprikáknak.
Itt a marinált druszája: az olajos paprika. Nem csípős, azért egyikünk se rajong. Nagy, ötliteres üvegekben úszkál ez a jó kis pörköltkísérő. Sima befőzött paradicsom. Pár üveggel van csak, mert nem vagyunk valami nagy töltöttpaprika-és paradicsomleves - meg spagettirajongók. Bezzeg a házi ketchup, az aztán sokkal jobban fogy, nem véletlenül. Töltött paprika szinte csak a sógorom kedvéért van nagynéha.
"Rázott" - nak hívják ezt a fajta savanyúságot, ami valójában nem a kommersz csalamádé, hanem afféle paprika-uborka-hagyma keverék, sok-sok korianderral. A sárgarépa csak a tarkítás végett került bele. Ez a savanyúság idén debütált, anyósom receptje alapján. Az eredeti recept hordós savanyúságként írja eltenni, nálunk üveges lett.
Végül a legnagyobb tömeg: az édes-ecetes uborka. Ebből nagyon sok van, a nagyobb uborkákat is elraktuk, hogy a franciasalátába jusson. Meg hát az apró ubi az "ünneplős", a nagy a "hétköznaplós" ebédek kísérője. Kis Nyunyum magában is rengeteget elfogyaszt. Már pelenkáskorában is nagy favorit volt nála az "ubó".Most az édes percek jönnek: a harminckét üveg baracklekvár:az eperlekvár - ez kilóg a sorból: alapanyagának egy része a "szedd magad" eperföldről származik,és a feketeribizli-lekvár.

Van még meggyhús sütikhez,és sima meggybefőtt.

Ez a választék. Van pár olyan befőzhető alapanyag, ami a fagyasztóba ment az üveg helyett, így például a lecsó. Zöldségféléket, például borsót, karfiolt csakis mirelitbe rakunk el. Számtalan darab gyümölcs meg aszaltként végezte befőtt helyett.

Gyártottam még jópár fajta szörpöt: meggyet, szőlőt, barackot, bodzát, málnát, de azokról nincs már mit írnom: elfogytak...

19 megjegyzés:

  1. Megyek lopni, vigyázz a kamrakulcsra! Bukszába, párna alá. aludj vele!

    VálaszTörlés
  2. Istenem de gyönyörűek! Csodálatos! Fantasztikus! Gratulálok!

    Annyira örülök, hogy így bejött a ketchup nálatok is. Én 4 adagot tettem el, mind a négy másmilyen lett. Gondolom a paradicsomszállítmánytól is függ.

    Az olajos paprika érdekelne, ilyet még nem is hallottam! Olajban van eltéve az almapaprika? és hogyan?

    Annyira jó lenne, ha át tudnék ugrani hozzátok egy zsák üres üveggel, mert nekem már annyi van, hogy a szelektívbe hordom őket (leáztatott címkével - ez bosszant a legjobban), de olyan rendesek körülöttem, hogy mindenki hordja a kiürült szép és átlagos üvegeket.

    Nagyon ügyesek vagytok és irigykedem, hogy saját nevelésű alapanyagokat tudtok befőzni. (Én most rákattintottam Annamarie blogjára, ott láttam meg az eladó házát, teljesen bele vagyok szerelmesedve! De sajnos nem tudom megvenni..., a kertes házas álmom még várat magára.)

    Azért azokat a szörpöket is lefotózhattad volna amíg még megvoltak... Mindegy, így is nagyon elégedett vagyok veletek! :-) És köszi a linkelést!

    VálaszTörlés
  3. Ja, igen, "beszéltünk" már a savanyú uborka rossz szokásáról, hogy szívesen megromlik, hát nekem idén már egy 4 literes meg egy 2 literes forrt fel, nem tudok rájönni, miért. Pedig tavaly ezzel az újfajta recepttel tökéletesre sikerült mindegyik, csak akkor sajnos keveset tettem el, mert féltem a kidobálástól.

    VálaszTörlés
  4. Nekünk a pincében élték túl az uborkák a forró napokat, egy sem forrt fel. Főnököm apukája nagy szakács, étterme volt Óváron,ő ígérget nekem július óta felforrásbiztos csemegeuborka-receptet, most már szaván fogom, és elkérem tőle, ígérem, közzéteszem, kertes blog ide vagy oda!

    VálaszTörlés
  5. Az olajos paprika tulajdonképpen ecetes-fűszeres lében van, de a felöntőlé tetejére öntött étolajréteg légmentesen zár, így az alatta levő zöldség íze, állaga megmarad. Persze résen kell lenni ezzel is, mert az olaj egy idő után megavasodik.
    És eszembe jutott, idén még fűszerecetet még nem is csináltam! Pótolnom kell!

    VálaszTörlés
  6. Tesó, nem kell jönni lopni, ha rákívánsz, házhoz viszem neked! :-)

    VálaszTörlés
  7. Köszönöm anyuci nevében is a befőzőnagymester elismerő szavait! :-)

    VálaszTörlés
  8. Andi, pont most eszem a csokis tallérokat, amit a te lírásod alapján sütöttem meg. Látható, hogy hasznosan töltöm a munkaidőt...

    VálaszTörlés
  9. Igen, az a csokis tallér nagyon finom.

    VálaszTörlés
  10. Nagyon ügyesek vagytok, elismerésem! Én még mindig anyut kérem meg, hogy főzzön be nekem, igaz, ő meg egyedül van, így terápia is neki a meló... Na meg, mikor megyünk Zalába, párom hazájába, mindig hozunk a szomszédtól 5 literes üvegekben eltett iszonyat jó csalamádékat, az olyan lehet, mint a ti rázottatok... nyami.

    VálaszTörlés
  11. Nyam. És nyam. És nyamnyamnyamnyam...
    Mi is tettünk el savanyát, rögvest meg is írom.

    VálaszTörlés
  12. Hú Ági, anyucitok biztos nagyobb befőzőnagymester. Én csak pár éve "nőttem fel" ehhez a feladathoz. De imádom!

    Melyik csokis tallért? csokis-zabpelyhest? A munkahelyre én is szoktam sütit vinni, ha van, muszáj a túléléshez... meg a hasznos időtöltéshez persze.

    VálaszTörlés
  13. Hát, anyuval munkamegosztásban nyomjuk, övé a savanyúság és a kompót, enyém a lekvár- és ketchupszekció. Anyu nem állhatja a passzírozást, én meg mindig elrontom a felöntőlevet.
    Igen, Andi, a zabpelyheset csináltam meg, de diódarabokkal dekoráltam (ki kell enni a fagyasztóból már a tavalyi diót), és az élvezet fokozása érdekében a tallérok alját áthúztam tejcsokival. Csak így kibírható a hétvégi meló... Most gondold el, vasárnap mindhárom szomszéd felől csak úgy felhőzik a marhahúsleves-és kirántotthús - meg sütiillat... Én meg koplaljak, mint egy fakír? Ráadásul az egész kollektíva diétázik, nyakra-főre lúgosít, meg búzafűlevet, kefirgombát, bifiduszaktireguláriszt, izomépítő fehérjekoktélt meg hasonló borzalmakat töm egész nap. Csak én élek ilyen "közös konyha(kert" - i kaján. Persze amikor meglátják a sütiket, ami reform - teljes őrlésű liszt, zabpehely stb... mindenki sütizni akar, az egész héten betartott szigorú diéta helyett. Ahelyett hogy elismernék emberi gyengeségeiket, benéznének a blogodba, és sütnének... :-)

    VálaszTörlés
  14. Hát ezt isteni volt olvasni! :-) Én is ilyen diétázós, önsanyargatós munkahelyre kerültem másfél évvel ezelőtt, szinte hülyének éreztem magam közöttük, hogy főzök mindennap, sőt, sütit is sütök, sőt karácsonykor aprósütiket stb. stb. Nemrég viszont hoztam be kuglófot, azóta is azt emlegetik... Örülök, hogy te normálisan kajálsz a szigorú diéta helyett, tudom én is, hogy másképp ki se lehet bírni a munkahelyen.

    A te zabpelyhesed biztos nagyon finom lehetett és - ahogy elképzelem - gyönyörű!!!! Megcsinálom az ötletedet és felteszem a blogba.

    VálaszTörlés
  15. Jaj, de várom! Látom, az aszalt meggyet is jól felhasználgattad! :-) Nekem már csak olyan harminc deka lehet, pont tegnap tettem egy adaggal egy citromos - vaníliás ricottakrémbe, amit palacsintába töltöttem be. Drágáim kinyalták a krémet magában a keverőtálból suttyomban, a palacsinta megmaradt...

    VálaszTörlés
  16. Nálunk nem maradt volna meg a palacsinta! - sem :)

    Ági, gyönyörűek a befőttek, savanyúk, stb.! Nagyon jó ötleteket adtál jövőre, mert én idén kezdtem el a befőzést az alapokkal, főleg lekvárokkal. Jövőre bátrabb leszek, de szeretném kérni hozzá a ti segítségeteket is! Idén szegény Andi volt a soros, hogy támogasson. :)

    A szörp receptek nagyon érdekelnek, mi a vépi rokonoktól hoztunk isteni finom ribizliszörpöt, annak is megpróbálom megszerezni a leírását és jövőre eltenni.

    Nagyon köszönöm én is a belinkelést a kamrámra! :)

    VálaszTörlés
  17. Lehet, hogy félreérthető voltam: a támogatást a receptekre értettem. :)

    VálaszTörlés
  18. Nekem már egy gramm aszalt meggy sincsen... Jövőre sokkal többet kell eltennem! :-)

    Hogy te is miket tudsz: citromos-vaníliás rikottakrém! Még a neve is gyönyörű!

    VálaszTörlés