A krumpli

...vagyis a burgonya lesz a mai zöldségféle, amivel kapcsolatos "hatalmas" tapasztalataimat közzéteszem. Krumplit minden évben ültetünk! Ki ne imádná a petrezselymes újkrumplit, a rakott krumplit, a szilvás gombócot, a hasábburit... és sorolhatnám. Újkrumpliból meg legjobb a saját termésű, nem az, ami hetekig fonnyadozott a boltban! Hamarosan lesz is, már alig várom. A krumpliültetéshez április elején fogtunk hozzá. A talaj előkészítésén túl (szántás, gereblyézés) fontos kérdés a vetőgumó megvásárlása.Ültetni a kiskereskedelemben "biokrumpli" néven megvehető apró, diónyi vetőgumót használjuk. Azért "bio", mert ez - ha jól tudom - bizonyos kártevőkre és vírusokra rezisztens gumó, és evégből nem kell annyi permetszer a termesztéséhez. Amikor elkezdték forgalmazni a kiskereskedelemben a pici "bio" vetőgumókat, sokan nem merték megvenni, mert nem hitték el, hogy ilyen picike gumóból ehető méret fog kifejlődni, pedig legalább olyan jól terem, mint a hagyományos, nagy vetőgumó. Általában két- vagy háromféle krumplit termelünk: kell piros húsú mindennapi felhasználásra - idén Desirét vettünk-, sárga krumpli gombóchoz, saliba, és kiflikrumpli - csak saliba. E két utóbbiból égen-földön se kaptunk már vetőgumót, így a Desiréből még egy adaggal vettünk - 100 gumó van egy csomagban, ez van 1000 Ft körül - hogy ne maradjunk krumpli nélkül. Ekkor a második szomszéd, Marika néni átjött egy kosárral: "Ágikám, ha nem sértlek meg, itt van egy kis apró sárga meg kiflikrumpli, ha gondoljátok, vessétek el."Nem fajkrumpli, de vesztenivalónk nem volt, üres kerti földünk igen, elültettük. Így idén tripla nagyságú parcellán van krumplink a tavalyihoz képest. Anyukám egy kicsit előcsíráztatta a napfényen a krumplit vetés előtt. Vetéshez kapafejnyi lyukakat vágtunk a földbe, ide kerültek a gumók. Hamar kibújt a száraz idő ellenére is,pedig nem nagyon öntöztünk, bevallom, a krumplit nem is igen szoktam... A háromféle fajtának már növendék korában is kicsit más a habitusa: eltérnek nagyságban, a virág és a levelek színében is. A krumpli tövét még "serdülő korában" fel kell töltögetni földdel. Ettől anyukám eltiltott, jogosan: valahogy olyan ügyifogyi vagyok, hogy kifordítom a gumókat a földből. Ez anyukámnak megy nagyon... A feltöltés elősegíti, hogy a gumók jól kifejlődhessenek. A föld alatt a krumplitő idővel tarackszerű, fehér gyökereket növeszt, aminek a végén ücsörögnek a gumók. Ebben az állapotában kezdenek a föld fölött megjelenni a fehér, rózsaszín, lila (fajtafüggő) virágok, majd a kis, gömbölyű, zöld, mérgező termések. A virágok alakja árulkodik a mérgező rokonokról, többek közt az ebszőlő csucsorról. (Egyébként a krumpli minden porcikája is a solanum nevű mérget tartalmazza, kivéve a szelíd gumókat. ), Ez az időpont a krumpli életében, és a mi életünkben két okból is fontos. Az első: el lehet kezdeni felhúzkodni a töveket, alattuk újkrumpli után kutatva. A második: megjelennek a kártevők. Az egyik: az utált krumplibogár.Ez a förtelem a földben telel, májusban előkúszik a földből, hogy tarra rágja egy-két hét alatt az addig szépen fejlődő krumplibokrokat, undorító sárga petecsomókat ragasszon a levelekre, hogy az abból kikelő lárvák a maradék krumplileveleket lekakálják, felfalják, mindezek után pedig ez a siserahad átmenjen a paradicsomra, más egyéb ennivaló híján. Érthető, hogy meg akarjuk kímélni tőle a krumplikat. A gyomirtózás mellett itt van a permetező a leginkább üzemben. Permetszert sajnos muszáj venni, de hogy milyen fajtát, azt nem tudom. Mindig bemegyek a gazdaboltba, és azt mondom: "Valami környezetkímélő szert kérek krumplibogár ellen, kiskerti kiszerelésben". Kaptam már így port is, folyadékot is. Körülbelül kétliternyi permetlé elegendő a teljes ágyáshoz, ezt egy régi ablakmosós üvegben szoktam bekeverni, és abból, gumikesztyűs kézzel egyenesen a növényre kispriccelni. Ehhez nem kell a nyolcliteres permetező. Telekszomszédunk - millió krumplibogárral, permetező híján - a permetlevet bekeverte egy kisvödörben, fogott egy asztli morzsaseprűt, bemártotta a vegyszerbe, és azzal spriccelte le a növényeket. Ez is megfelelt a célnak, a bogarak, lárvák feldobták a bakancsukat... Idén szerencsére - talán a kemény tél miatt - még cak egy darab krumplibogarat láttam, azt is döglötten, a szomszéd néni kertjében... A bokrok már bimbóznak. Ilyenkor a krumplilevelek már keményebbek, szívósak, a bogarak már nem eszik szívesen. Ők is tudják: legjobb a zsenge. Lehet, idén megússzuk a permetezést? Remélem, igen. A biokertészek több módszert javasolnak a bogarak ellen: az egyik a fahamus gipszpor. Szomszédunk ezt használja évek óta. A port sokszor térden csúszva kell kiszórnia, mert a lárvák előszeretettel tanyáznak a levelek fonákán. Eső esetén teljesen hatástalan. Az amúgy is meszes talajt meg még jobban telíti lúgosító anyagokkal. A szürkére fahamuzott leveleken vígan falatoznak a szürkére fahamuzott bogarak... A másik ellenszer nagyon érdekes: az összegyűjtött, leforrázott, összetört lárvákat vízben kiáztatva permetléként kell használni, ez igen jó riasztószer. Ha nem vesszük a lárvapasszírozást, ez nem tűnik szerintem rossznak... A passzírozás nem gusztustalanabb, mint egyik-másik kerti munka (pl tyúkgané komposztba keverése, trágyaterítés, mészkénleves permetezés). A krumpliágyások közé szórt dióleveleket is jónak tartják. Ez is hihető, a diófalevél szintén elég tömény vegyületbomba, erős szagú, a dióavar csírázásgátló anyagot tartalmaz, alatta tönkremennek a növények. Hihető, hogy árt a krumplibogárnak. Kár, hogy két diófám csemetekorú. Sokak szerint a krumplibokrok közé duggatott hagyma is segít. Van, aki kézzel szedi le a petecsomókat, bogarakat, vagy kicsapja a baromfiakat a krumplisba.

A másik krumplibetegség a vírusos leromlás. A krumpli köztudottan nem őshonos növény Európában, így a gumók itt nagyon fogékonyak minden vírusra. Ha két-három évig a kertben ugyanazon helyre a korábbi saját termésedből - tehát nem megbízható helyről, "bio" tenyészetből - való gumót vetsz vissza, egyszerűen csak pár darab, rothadt, satnya krumpli kerül elő a földből a várt bő termés helyett. A jó minőségű, friss vetőgumó és a vetésforgó ezért olyan fontos! Itt permetszert, talajfertőtlenítő szert nem szoktunk használni. Más egyéb betegséget - a bebarnult, rohadó krumplin kívül - én nemigen tapasztaltam, lehet, hogy a nagy monokultúrákban más betegségek is vannak, ami ellen ezerrel permeteznek.

Júliusra elnyílnak a krumplivirágok, kis zöld bogyóként jelentkeznek a krumplitermések. Augusztusra a levelek erősen sárgulnak. Szeptemberben pedig felszedjük a krumplit. Ekkorra már a piroskrumpli - ágyás felét kiettük. A megtisztogatott gumókat különválogatjuk fajta és méret szerint, és megy a pincébe. Esszük, amíg tart. A múlt héten hoztam fel a pincéből az utolsó 25 kilót. Mivel már bimbózik az új, az öreg krumpli még kitart addig, de volt, hogy már decemberben vennünk kellett pár zsákkal. Már alig várom, hogy megkóstolhassam az édeskés, apró, petrezselyemtől zöld gombócokat!