Növénybetegségek, kártevők - 1. rész

Ahogy haladunk előre a tavaszban, nem csak a csodásan nyíló virágok, majdani termésekkel megrakott gyümölcsfák, szépen fejlődő zöldségek tűnnek fel. Sajnos a betegségek jelei is észlelhetőek... Különösen a gyümölcsfákon lehet észrevenni ezeket.

Egészséges és tafrinával fertőzött őszibaracklevelek:

Szörnyen néznek ki ezek a barna, eltorzult, gombafonalakkal fedett levélmaradványok.

A diófacsemete levelén tűntek fel ezek a pirosasbarna foltok.

Még sose láttam ilyet. A fa csünöttnek tűnik a másik, egészséges csemetéhez képest!

A meggyen vettük észre: a levelek, virágzatok összeszáradtak, az ágak felkopaszodtak.

Ilyen még nem volt, a fa eddig mindig egészségesnek tűnt. Mások meggyfáin is láttam ezt a betegséget.

Egyedül a tafrinát ismertem fel, sajos nagyon nem értek a gyümölcsfák betegségeihez. A tafrina ellen permetezni kellett gombaölő szerrel (a nevét ne kérdezzétek), nehogy ledobálja a gyümölcseit is. A fertőzés súlyosnak tűnt. Az aránylag kicsi fát könnyű volt lepermetezni, de hogy a meggyet hogy tudnám megszabadítani a betegségtől, fogalmam sincs. A két fa terebélyes, mindegyik legalább 6 méter magas. Létráról permetezni a pár literes nyomáspermetezővel? És nem is tudom, igazából mi a baja!

Párom apukája szőlősgazda, a szőlősgazdák általában jobban értenek a gyümölcsfák betegségeihez, tőle fogok tanácsot kérni. Az vigasztal, hogy az alma, körte, ribizli nagyjából egészséges. Tesóm gyümölcsfái sem betegek, mehetek hozzájuk "gyümölcslegelni",ha nem terem nekünk!

Felfedeztem az első rovarkártevőket is: a retket - szokás szerint - kikezdte a bolha, sőt, az elkülönítőben nevelt brokkoli-és bimbóskel-palántáimat is megrágta! Pedig pont azért raktam a palántákat "karcerba", hogy a bolha ne találja meg őket!

A csigák idén nem tolonganak a kertben, talán a száraz idő miatt. Az ágyások idén aránylag gyommentesek, taposott, illetve gyomirtózott úttal vannak körülvéve. A csigának sokat kellene másznia a számára maró, meszes talajon a jó falatokig, így inkább a közelébe se megy a dagi cukkininövényeknek, frissen kiültetett paradicsompalántáknak. Az epresben - a mulcsréteg alatt - és a paradicsomfa környékén feltünedeztek. A kiccsajnak azonban szíve csücske az epres és a két paradicsomfa. Mindennap fogja a kis vödrét, bátran összeszedi az itt bujkáló csigákat, és - nincs kegyelem - beborítja a tyúkok kis udvarába őket. Nem csoda, hogy olyan sok a tojás... :-)

Krumplibogarakat is láttam már, de - mivel a krumpli még nem kelt rendesen ki - a paradicsomon. Ezeket anyu gyűjtötte be, és csikkasztotta el. (kicsi parcellákon ez a módszer talán hatékonyabb is, mint a permetezés.) Amin viszont elborzadtam, az ez:

A féltett, véletlenül a borsóágyás közepén nőtt lestyán, az erős illatú fűszer szárán vastag, fekete rétegben szívogatnak a levéltetvek! Őket hangyák pumpolják, katicák falják. Azt hittem, hogy az ilyen, magas illóolajtartalmú növényeket a tetvek utálják, de most már tudom,hogy nem. Ezt lepermetezhetném szobanövényekre való, spray formájában kapható Pirimollal, de minek? Csak a katicáka, hangyákat nyírnám ki! Különben úgy vettem észre, hogy a tetvek a húsos, lágy szárú gazokra is nyomulnak. Azonban kénytelenek vagyunk sűrűn kapálni, mert a tarackbúza megint felütötte a fejét a veteményesben, velük együtt a lágy szárú gazok is. És a tetvek csak ezt az egy növényt találták a közelben ehetőnek. A Vetéstől a tálalásig című, talán 20 éve kiadott, kiváló házikertészeti könyv két írója csak azért termelt az ágyások közt szétszórva új-zélandi spenótot, hogy a tetvek azt zabálják, ne a paprikát meg a zöldbabot, két kedvencüket.

Mit ír a biokertészeti szakkönyv? Geoff Hamilton: Az élet kertje című könyvét lapoztam fel a kiskertben gond nélkül használható növényvédő szerek felkutatásához. Hogyaszondja:

Levéltetvek ellen a vegyes ágyak készítése a megfelelő, tehát virágokat ültessünk vegyesen zöldségekkel, ami odavonzza a tetvek természetes ellenségeit. Ezt meg is tettük, de még palántakorban vannak a növények. Igaz, a tetvek is csak az egy tő lestyánon jelentek meg.

Használhatunk még "csalánganyélevet"(Hédi szavaival élve :-)), pirimoltartalmú szert - ez növényi hatóanyag, rövid hatású, méhekre, halakra nem veszélyes - és kenőszappanos spirituszt. (Ez vajon mi?)

Bolhák ellen nekem is támadt egy ötletem. Régen használták az ún. bolhataligát, ami két kis kerékre szerelt enyvezett papírlap volt, olyan, mint a gyerekek tologatós játéka. Ha megjelentek a bolhák, a taligát végigtolták az ágyásokban, amitől a bolhák úgy beijedtek, hogy ész nélkül elkezdtek szökdelni, egyenesen az enyves papírra. Onnan meg már nem szabadultak. Pár taligázás után az ágyás megtisztult. Ezt én ki szeretném próbálni. Szerintem az egérragasztó vagy a légypapír ugyanúgy jó lehet enyv helyett. Az említett szakkönyv le is írja egy hasonló "begyűjtőszerkezet" elkészítését. A retek két héten belül kifogy úgyis az ágyásokból, de a brokkolit, bimbós kelt meg kell tőlük védeni, még a káposztalepkénél is károsabbak!

Gombabetegségek ellen a biokertészeti szakkönyv megengedhetőnek tartja a réztartalmú gombaölő szereket (pl. bordói lé), és a kéntartalmú készítményeket ( pl. mészkénlé - ezt használtam már: záptojásszagú, sárga lé, igen hasznos, növényegészségügyi várakzási ideje minimális.)

Egy dolgon viszont komolyan elcsodálkoztam: A szakkönyv rövid hatású rovarirtó szerként engedélyezi a nikotin használatát! Nem ez a helye az antidohányos megnyilvánulásnak, tudom. Azt azonban hozzáteszem, hogy ezt a szert már a 70-es években csakis vegyszerkönyvre adták ki Magyarországon, akkor is csak nagy tsz-ek, állami gazdaságok vehették igénybe, kiskerttulajdonosok nem. Volt is egy sorozatgyilkos nő akkor, aki kiirtotta a családján kívül a barátnőjét és a szomszédját is ilyen pálinkában beadott, tsz-ből lopott nikotinpasztával. Még könyvben is megírták a téteményeit, A szoknyás vipera címmel! No comment.

A növényvédelem kérdése, azt hiszem, az elkövetkezendő hetek blogbejegyzéseinek elévülhetetlen témája lesz, úgyhogy folyt. köv.!