Kerti és természetjáró kalandok

Ganédombi mesék

25 megjegyzés
Hát ez elég közönségesen hangzik. "Tudományosabban": a talaj tápanyag-utánpótlásának tapasztalatairól akarok egy kis bejegyzést írni.
Nyilván azért vetünk, hogy sok zöldféle legyen. Igen ám, de ami a konyhába bevándorol a kertből, az valahogy a földjéből eltűnik! A következő években az optimális terméshez ezt pótolni kell. Eddig ez nagyon szép. Most jönnek a szaftosabb részek...
Mivel aránylag nagy területet művelünk, sajnos nagy mennyiségű pótlás kell. Ilyen formában ezt a legegyszerűbbnek tűnik a tszcs-ből (mert itt még ilyen is van) származó marhatrágyával megtenni. De: egy kiló marhagané már többe kerül, mint egy liter termelői tej! Extra órabérrel vállalják csak elteregetni, mert hát ugye büdi. Azonnal be kell szántani, mert ha szabadon hever a föld felszínén, elvész a tápereje, a szag miatt meg a szomszéd egy hétig örök haragot tart. Tavasszal nem lehet ganézni, mert a friss trágya égeti, marja a növények gyökerét, pár hónap lebomlási idő kell. Egy ilyen attrakció több tízezer forintba kerül, így 3-4 évente kerül rá csak sor. Mindezen költségek és macera ellenére ez egy jó módszer, a talajt lazítja, optimális összetételben ad "póvert" a növényeknek.
Idén vettünk 20 kiló műtrágyát, olyat, amiben csak nitrogén, kálium és foszfor van. Tíz kilót voltunk hajlandóak megfinanszírozni. Így csak a növények töve kapott egy-egy kis adagot, maga a teljes kert nem. Nem is baj: a gazt a műtrágya mindennél jobban szaporítja. Nyomelemes tápsót az öntözővízbe is szoktam adagolni nyáron: ez csodát szokott tenni! (A középiskolai biológiakönyvben leírt Liebig-féle minimumtörvény: a növény a talajban jelenlevő, számára szükséges elem arányában tudja csak a többi hasznos anyagot felvenni!) A műtrágyával még egy gond van: megváltoztatja a talaj kémhatását. Ezek a szerek a kénsav sói, a talaj meg elsavasodik tőle. (Így lehet tönkretenni a nagy termés érdekében használt túl sok műtrágyával ezerhektárnyi termőterületeket, meg a benne élő állatokat, a vizet meg a természetes növényzetet...) Mondjuk nálunk a kert földje mindenekfölött meszes, az megköti a savasságot. Ráadásul keveset is használunk, mert nem forintos tétel...
Egy nagyon jó alternatíva lenne a komposzt. Van is komposztálónk, szép beton keretben. (Hédié fakeretes, a sógorom vérprofin csinálta meg!) Hátrány, hogy az itt termelődő komposzt a kert negyedére sem elég. Pedig feljavított: tyúkgané is kerül a korhadozó növényi részek és ételmaradékok közé, így igazán jó minőségű a végtermék.
Egy időben rendszeresen mulcsoztunk is a kertben. Fűkaszálékkal teregettük fel az ágyásokat, aztán csodálkoztunk, hogy miért olyan gazos... A fűkaszálék kapitális mennyiségben tartalmaz fű-, pitypang-, gyommagokat.... Fenyőkéreg-mulcs meg nem való kertbe, ez is savasítja a talajt.
Néhány helyen látni, hogy fahamut is beledolgoznak a kert földjébe, trágyaként. A hamura sokan esküsznek. Pont múltkor beszélgettünk erről - a tulipánoknál már említett - Karcsi bácsival, aki szerint a fahamu marásig lúgosítja a talajt, így igazából csak erősen savas kémhatású talajon fejt ki jó hatást. Különben teli van mindenféle nyomelemekkel.
Jónak mondják még az erjesztett csalánlevet. Hédi készített tavaly, megkérem, hogy pontos receptjét írja le megjegyzésként... Az szerintem általános irtószernek és méregnek is megfelel, mert a színe és a szaga valami elképesztő. Lehet, hogy nagyon biokerti és csodaszer, de valahogy nem visz rá a lélek, hogy ilyet készítsek. Az ezer négyzetméterre több köbméteres tartállyal lehetne csak csinálni.
Mit tudunk így tenni, hogy szép legyen a termés, a virágágyás, de a föld se legyen kizsigerelve?
Hát, 3 évente át kell esni a szervestrágyázáson, nincs mese... Pár kilónyi műtrágya - szigorúan csak a növények töveihez - minden évben. Nyomelemes tápsó az öntözővízbe, nyaranta egypárszor. Ganés komposzt a gyümölcsfáknak évente, meg a kert egy-egy darabkáján. Mulcsozás csakis zsenge fűvel vagy lombbal, kényes növényeknek (pl eper), kis parcellákon. A fahamu a gázfűtés miatt nincs, a csalánlevéllel meg nem próbálkozok... Vetésforgó: talajkímélő növények (pl. retek, saláta, zöldborsó, bab) ültetése a "kizsigerelős" (tökfélék, krumpli) növények helyére és viszont. Egy ismerősöm még nagyobb kertjében pedig zöldtrágyázik is: szikkadt, lágy szárú gazokat visszakapál a földbe, ami az- pont úgy mint a mulcs - lazítja a talajt, nyomelemeket visz be.
Ennél sokkal többet is lehetne talajjavítással foglalkozni, de ennyire telik, időben, energiában. Azért szerencsére sok szépet és finomat ki tudunk hozni ebből is...

25 megjegyzés :

  1. Érdekes volt!
    És akkor szerinted vegyszermentesen nem is lehet igazán jól termelni? Vagy lehet, csak nagyon körülményes és költséges?

    VálaszTörlés
  2. Igazán jó minőségű, jól tárolható zöldséget csakis a kiskertekben lehet szerintem nevelni, ott, ahol a méret a kézzel elvégezhető kerti munkának nem akadálya. Sajnos ott se tud mindenki vegyszermentesen termelni, mert lehet a talaj rossz, jöhet rovarinvázió, gombafertőzés stb... Tehát valami minimális talaj-és növényvédelem kell. De szerencsére már kaphatóak növényegészségögyi várakozási idő nélküli, pár nap alatt lebomló lájtos permetszerek, könnyű, szervestrágya-kivonatos tápoldatok, amik sokkal kevésbé ártalmasak, mint a korábban használatosak.

    VálaszTörlés
  3. Sajnos a vegyszerezés kényszermegoldás. Szívesen nevelnék én is vegyszermentesen mindent, de a kert méretei ezt nem teszik lehetővé. Bár tartom, hogy a legjobb gyomirtó a kapa, és mindent szervestrágyával meg komposzttal raknék meg, de sose elég. A legfinomabb növények meg - amiket a legnagyobb területeken nevelünk - nagyon leélik a talajt. A vegyszerezés, csávázott magok, irtószerek szédületesen drágák, ez is egy alapos ok - mérgező voltukon túl - az elkerülésükre. Tény azonban, hogy - még az őstermelők közt is - sokan gondolkodnak úgy, hogy egyszerűbb mindent alaposan lelocsolni vegyszerrel, mint kézzel dolgozni. A biotermékek árát az ember két keze által végzett munka emeli meg annyira. De pont ettől jók. Mint egy finom házi lekvár, vagy süti: pontosan tudod, hogy mit kapsz: nem egy mesterségesen feljavított színes-szagos valamit, hanem igazi tartalmat, csicsás címke, puccos csomagolás nélkül.

    VálaszTörlés
  4. Na, ez megint marha értelmesre sikerült.

    VálaszTörlés
  5. Viszont én mégis értem! :-) Köszi!

    VálaszTörlés
  6. Megpróbálom elküldeni a tegnapi két sikertelen kommentemet. Az első csalánlé. Tavaly készítettünk csalánlét egy biokertes könyv útmutatásai alapján. Két vödör csalánszárat és levelet tettünk egy hordó esővízbe, két hétig lefedve rohasztottuk. A vége felé imádkoztunk, nehogy valaki ránk szabadítsa az ÁNTSZ-t, olyan szaga volt. Amikor elkészült, 10%-osra hígítva ellocsoltuk, és hasznosnak tűnt.
    Azért használható a csalán tápoldatozásra, mert tápanyagban dús helyen nő, a talajból kivonja a tápsókat, és elrothadva a vízben ezek kioldódnak. Működő módszer, de inkább tanyán ajánlott, mert irtózatosan büdös.

    VálaszTörlés
  7. A másik a komposztálás. Nekünk nincs nagy zöldségesünk, úgyhogy a fűnyesedéket, konyhai zöld hulladékot komposztáljuk, azt használjuk tápanyagpótlásra. Mivel nagyobbrészt fával fűtünk, a téli időszakban naponta keletkezett 1-2 kg fahamu, ennek egy része szintén a komposztra került, a másik részét pedig a felásott földre teregettük apránként. Az idei tenyészidőszakban fogjuk kipróbálni, hogyan hat ez a növényekre. Lehet, hogy a kémhatáson savasítani kell, de fogalmam sincs, ezt hogyan tegyem.
    Tetszik a komposztálás, kevesebb szemét kerül a kukába, hanem inkább mi hasznosítjuk újra, a mi kertünkben hasznosul.

    VálaszTörlés
  8. A savasítást mulcsozással, tőzeges virágföld bedolgozásával tudod elérni. Egyébként szupi ötlet a komposzt keverése fahamuval, mert a komposzt pH-ja savaskás, a fahamu lúgos. Eredmény: semleges, humuszos, tápanyagban gazdag anyag. Mi is beleszórtuk a gazégetés maradványát a gané és komposzt közé, jó is, de kevés.

    VálaszTörlés
  9. Tesó! A csalánganélé jó vajon rovarok ellen is? Gondolom olyan szaga lehetett, mint amikor a vázába állított virág elkezd rohadni.

    VálaszTörlés
  10. Nem permeteztünk, hanem locsoltunk vele. A szagát ahhoz tudnám hasonlítani, mintha döglött csirkéből készítettünk volna oldatot.

    VálaszTörlés
  11. Úristen! Ezt ki kell próbálnom! :-)

    VálaszTörlés
  12. Megiszod vagy fürdesz benne?

    VálaszTörlés
  13. Ezzel fogom bepácolni neked a szépséges házi terményeimből készült vacsorát. De lehet, hogy szörpöt csinálok belőle neked. Betöltöm üvegbe, átadom, és amikor kinyitod a flaskát, elalélsz...

    VálaszTörlés
  14. Döglesztő. Tényleg, elvileg a csalánlé hígítás nélkül permetszernek használható a levélettvek ellen. Szerintem permetezés vegyvédelmi szerkóban vagy azon a héten már ne menj emberek közé.

    VálaszTörlés
  15. Állati. Akkor meg se próbáljuk megkóstolni legalább 3 hétig azt a veteményt, amit a csalánganyélével lepermeteztünk?

    VálaszTörlés
  16. Ez nem így van a biokertészeti szakkönyvekben! Ott generálcsodaszerként szerepel, a ganélészerűségről és a bűzről szó sincs!! Szerinted van, aki ezt TÉNYLEG használja? Mert tetvek ellen ezek után inkább megveszem a Biolát...

    VálaszTörlés
  17. Ha jól tudom, a piretrintartalmú szerek a kevésbé szigorú könyvek szerint megengedhetők, ezek ugyanis növénykivonatok, nem veszélyesek a melegvérű állatokra. Mint te.

    VálaszTörlés
  18. Én nem vagyok növénykivonat, sem melegvérű állat!

    VálaszTörlés
  19. Én a melegvérűre gondoltam, miért, hidegvérű állat vagy? Mint a muraközi?

    VálaszTörlés
  20. Jaj, találtam egy kiváló biokertes tippet Az élet kertje című könyvben:
    "Megállapították, hogy egyes kártevőket nem a tápnövény szaga, hanem a megjelenése - formája, színe - vonzza, tehát, ha a zöldség- és dísznövényeket vegyesen ültetjük, a tápnövényt álcázzuk, s ezzel a kártevőket félrevezetjük. Ezzel összefüggésben többen állítják, hogy a gyomos zöldségesben kisebb volt a fertőzés, mint a gyomlált, tiszta területen. Persze a gyomos területen alacsonyabb a termésátlag, mert a gyomok küzdenek a haszonnövényekkel a fényért, a vízért, és a tápanyagokért"
    Ámen. Éljen a sokféleség.

    VálaszTörlés
  21. :-) Pont most kellett baromi drága permetezőszert vennem a mályvarózsára, mert annyira tetves szegény! Ha tudtam volna ezt a csalános verziót, inkább elkészítem és hátha még a szomszédokat is elűzöm vele! :-)

    VálaszTörlés
  22. Olyan sörnyű a szomszéd? :-) A virágboltokban lehet venni egy kb 1 literes kiszerelésű, Biola nevű permetszert venni tetvek ellen, ami lakásban is használható, és nem olyan drága. Mondjuk a permetszerek, tápoldatok ára elég borsos....

    VálaszTörlés
  23. Nem a szomszéd szörnyű, hanem én!
    Tudod, ez egy panel lakótelep, számomra már elviselhetetlenül sok szomszéddal és vékony falakkal. Nem mindenki szereti a tisztaságot és a virágokat, viszont elég sok a nemtörődöm kutyasétáltató, pedig elég sok sarokra van kitéve nejlonzacskós kuka a számukra...

    VálaszTörlés
  24. Én is laktam 6 évig panelban...Legalább a kilátás szép volt a 9. emeletről, pont a pannonhalmi apátságra... Ez az egy jó emlékem maradt sajnos a lakótelepről.

    VálaszTörlés
  25. Akkor tudod miről beszélek! Itt még a kilátás se szép! De nem utálom, csak mennék már! (De ha költözöm, kiásom az összes virágomat és viszem magammal! :-)))

    VálaszTörlés