Az évelős orákulumom szerint a színei lehetnek a fajta szerint kékek, sárgák, pirosak, rózsaszínűek fehér szegéllyel, fekete-bíbor árnyalatúak. Parádés. Nos, az én kertemben csak a kék színű változat éldegél.
Nem magról neveltem, hanem a piacon vettem egy kis tövecskét. Nagyon ellenálló, jól bokrosodó és gyorsan szaporodó növény a kertemben. Ezüstszürke, hosszúkás, nyuszifül-levelei vannak. Nem túl magas növény, 45-50 cm lehet, tehát az ágyások középzónájába való. A virágszirmai boglyasan szétállók, a virág közepe bíborlilás. Formás jószág, örülök, ahányszor látom.
Majd ha lesz telkem, mindenképpen a tanácsodat fogom kérni, mit hogyan ültessek (még nem jöttem rá, pedig mindent elolvasok tőletek, hogy mik a szempontok) :-)
VálaszTörlésAz évelőknél általában két szabályt írnak a telepítésről a növény igényein kívül. Az első a növények magasságának figyelembe vétele: hátra a 70 cm-nél magasabbakat, középre a 40-60 cm-eseket, előre a 30 cm-nél alacsonyabbakat. A másik ilyen szabály, hogy a nagyobb színfoltokat képezzünk belőlük, nagyságtól függően úgy 3-7 tövet. Kb. 1m2-t szoktam száni egy-egy virágra, az azonos fajtájú töveket egymás közelébe ültetem. Ennél fontosabb azonban a kertész ihlete, ötlete, tehát ha rám hallgatsz, úgy ülteted, ahogy neked a legjobban esik.
VálaszTörlésMenni fog! :-) Köszi!
VálaszTörlésA gyarmati határ gyomirtózatlan részein a búzavirág hatalmas mennyiségben nő, mindenféle színben. Amikor először láttam, azt hittem, képzelődök, hiszen korábban búzavirágot szinte csak a virágoskertekben láttam. Úgy tűnik, nem rajong a szigetközi talajért, annál inkább a bakonyalji löszös-köves vörös földért.
VálaszTörlésMit meg nem adnék ezért a látványért... Ha arra jársz, fotózz, légyszi!
VálaszTörlés