2009. május 17., vasárnap

Május 3. vasárnapja van...

A héten volt egy csekély kis eső ebben a nagy aszályos tavaszban, ami szinte felrántotta a kerti növényeket. Minden rohamos növekedésnek indult. Nem is értem: egy csomó vízzel rendszeresen öntözök, mégis, amikor egy csepp eső hull, a növények sokkal szebben fejlődnek, mint a bőséges, napi öntözéstől. Vagy ez csak látsza
Szívmelengető látványt nyújtanak a megéledt vetemény-és palántasorok. Ilyenkor a legszebb a kert, a bő termés ígéretét hordozza. Csak eső lenne!
Ezen a héten a kerti munka tetemes mennyiségű gyomlálásban nyilvánult meg. Permetezni is kellett a betegeskedő gyümölcsfát. A kerti utat és a felfutó komlót meg Kapazinnal kellett újra kezelésbe venni, hogy ne tegye tönkre a "kultúrnövényest". Eredmény - a vegyszertől sárguló komlóhajtás:A Kapazin nem valami erős, de totális gyomirtó, növényegészségügyi várakozási ideje 0 nap. Kényszerből használjuk, hogy a kerti úton közlekedni lehessena tarackbúzától,az ne tarackoljon be az út mellett a veteményesbe. És hát persze a folyondárok ne tegyenek mindent tönkre, mert kidöntenék a kerítést, megfojtanák a fákat. Az udvar kb. 80, a kert 150 m hosszan megy hátra, ez kézi erővel szinte tisztántarthatatlan a gazoktól, ezért vegyszerezünk. Idén már áprilisban permeteztünk. Ez, és az intenzív kapálás aránylag szép eredményt hozott. A komlót a kicsi gyümölcsfák és a ribizlis környékén csak kapával irtottam, hogy a gyomirtónak még nyomai se jussanak a levelekre. Ez is eredményes volt, bár a tüskés, kígyózó hajtások újra meg újra előtörnek. De készenlétben tartom a kifent kapát. És egy hatalmas segítőtársam akadt: a szintén a szomszédból átnövő borostyán. Ahol megjelent, ott a komlónak "maccsa " se lett, visszaszorult. A borostyánnak meg nem szokása a kerítést elhúzni, tüskés indákat növeszteni,

fákat gyilkolászki. Így most őt támogatom, a hajtásait eligazgatom, hogy kedvére terjedjen.
Az erőteljesen terjedő évelőkkel történő gazirtás a kelleténél jobban sikerült, most ott vagyunk, hogy a vérehulló fecskefű és csalán megtizedelésére indított citromfű-ültető akció citromfű-irtóba ment át, mert a nagy bokor citromfű ráfeküdt a közelben növő kis szerb lucfenyőre és azt nyomorgatja. Ez az irtási mód - a korai gyomlálással együtt - a telek járdaszegélyeiben is meghozta az eredményt: a nyuszifül kiirtotta a fűféléket.
Aminek még örülök, hogy a krumpli méretéhez képest még krumplibogarat nem láttam, ami jó, mert vegyszer nélkül is szépen erősödnek a tövek. Sajnos a krumpli permetezéséhez minden évben a többi kímélő vegyszerhez képest a legmérgezőbbeket kell használnunk,
ha pechünk van, többször is, mert hatalmas inváziók lennének, a bogarak tövig rágnák a leveleket. Érdekes, a krumplik se egyformán esnek áldozatul a falánk bogaraknak. 3 fajtát ültettünk: Desirét, egy másik sárga fajtát, meg kiflikrumplit salinak. Kíváncsi vagyok, melyik lesz a befutó a krumplibogaraknak. Most befejezem, meg kell töltenem majd a kerti hordót a locsoláshoz, állott vízzel jobb öntözni.

3 megjegyzés: