Kerti és természetjáró kalandok

Körteaszalás

17 megjegyzés
Megint nevethetek magamon. Minden egyes, aszalásról szóló bejegyzésnél leírogattam, hogy az éppen akkor aszalódó gyümölcs a kedvencem, a legfinomabb, stb... És ezzel akartam kezdeni a jelen bejegyzést is... Mert az aszalt körte tényleg iszonyú finom... És a leggazdaságosabb: ha nincs túlérve, és nem nagyon szotyakos, aránylag kicsi a víztartalma. Nem esik úgy össze, mint a meggy. A vízvesztéssel nagyon megédesedik, besűrűsödik benne a cukortartalom. Még a kicsit savanyú körte is felhasználható így.
Idén sok körténk van, pláne a Bosc kobak fajtájú körtefán. A kényszerszedésről írtam, amit a bejáró teherautó miatt kellett megejtenünk. A vihar is sok körtét levert. Mit csináljunk a még kemény, éretlennek tűnő gyümölccsel? Félreraktuk meleg helyre, hogy utánérjen. Álltában érett is, de inkább rothadt. Megszületett a döntés: megaszaljuk. Körtét tavaly nem aszaltam, tavalyelőtt annál inkább. Tesómtól akkor kaptam egy célszerszámot is hozzá: egy almavágót. Ezt az egyik négybetűs lakberendezési áruházban vette. A képen még egészben van, a használat közben letört az egyik füle: egyik-másik körte túl kemény volt... De azért így is -félfületlenül- nagy segítség ez az almavágó. A vágóval kapott cikkeket megfeleztem, és úgy raktam a sütőpapírral letakart gyúrótáblára, tepsikre, aztán az egész a fertőtlenítővel lemosott kocsitetőre került, a tűző napra. Ott szikkadt két napig. Az aszalást a melegen tűző szeptemberi nap nem tudta befejezni, mert már csütörtök este elkezdtek gyűlni a hidegfrontot ígérő fekete felhők az égen. Pénteken meg csak 18 fok volt már az előző napi 30 helyett. Így az aszaló tette tökéletessé a száradást. Tegnap este elfelejtettem kikapcsolni, anyuci tette meg helyettem valami hajnali órán, de kész a mézédes, ropogósra szikkadt, aranyszínű aszalt körte. Jövő hétre megint meleget ígérnek az időjósok, így még pár turnust aszalunk. Azt hiszem, ebből fogjuk végül a legnagyobb adagot előállítani.

17 megjegyzés :

  1. Pont az orrom előtt bukkant fel az írásod... megyek hozzátok aszalt körtét enni.

    VálaszTörlés
  2. Burkoltan megjegyzem: neked is van körtéd! Na jó, azért megkínállak, lesz még idén bőven!

    VálaszTörlés
  3. A mi késői körténk még nem érett, de lehet, hogy aszalok majd egy keveset. Ínycsiki a leírás.

    VálaszTörlés
  4. Mit csinálsz az aszalt körtékkel? Megeszed? Süti? Müzli?

    VálaszTörlés
  5. Ez nagyon jól néz ki, küldhetnétek egy kicsit fénypostán :)

    VálaszTörlés
  6. Hát, ha Hédi hagy belőle... :-)

    VálaszTörlés
  7. Sógorom pont most jegyezte meg: Hédinek olyan nagy a szája, hogy egy egész fej saláta befér neki egyszerre...

    VálaszTörlés
  8. Nagyon szeretem az éretlen, savanyú, kőkemény körtéket, de biztosan szeretném az aszaltat is. Anyucitok pedig nagyon rendes, hogy a hajnali órán is figyel rátok és az elfelejtett dolgokra... Irigykedem ismét! :-)

    VálaszTörlés
  9. Szerintem is finom az éretlen körte. Jóanyánk meg van áldva a lányaival.

    VálaszTörlés
  10. De azért ócsenyfasza, mert te is rágtad, nem?

    VálaszTörlés
  11. Ja meg nyelem a letört fogdarabjaimat.

    VálaszTörlés
  12. Komolyra fordítva, idén kb. 15 kiló körét aszaltam meg hámozva, kis kockákban, sütőben. Az eredmény nincs három kiló, de az is rohamosa fogy, mert mindenki rájár. Alapkaja és szupernasi.

    VálaszTörlés
  13. És még leszóltad az aszalt körte kemény héját,valami cipőtalpnak vagy minek nevezve azt! Most meg te vagy a főaszaló. Hiába, öregszel, okosodsz... :-)

    VálaszTörlés