Kikericsek
Most mérget hajt a rét s virágzik késő őszig
Legelget a tehén
S lassan megmérgeződik
S lassan megmérgeződik
Kikericsek virítnak kékek és lilák
Álmos szemed olyan mint itt ez a virág
Mint szirmuk fodra kéklő s kék akár ez ősz itt
S szemedtől életem lassan megmérgeződik
Egy falka kisdiák a rétre fut s rivall
Lebernyegük röpül és zeng a harmonikadal
S letépik a virágot mely anya és leány is
És színe mint szemhéjadé s oly félve rebben már is
Mint rebben a virág ha szélben térdepel
A csordás csöndesen halk hangon énekel
Míg bőg a sok tehén s elhagyja gőzölögve
E halnikészülő nagy rétet mindörökre
Gyönyörű! Te írtad?
VálaszTörlésEz egy Apollinaire vers. Asszem, odaírtam a bejegyzés tetejére. Vagy elfelejtettem? Nem . Izé, kicsit ma zavart vagyok... :-)
VálaszTörlésÉn is! :-)
VálaszTörlésKöszi, tesó! Szeretem ezt a verset, a virágok meg szépek.
VálaszTörlés