Szegfüvek a Magyar Házi Gazdasszonyban

A Magyar Házi Gazdasszony virágoskertjébe látogatunk el újra. Hédi erre a fejezetre „hegyezett” már hetek óta, elsősorban neki ajánlom, de mindenki számára érdekes lesz: a szegfűnemesítés kétszáz éves technológiáját írja le. Igazi csemege. A hajdani biológiai érettségi tételek emléke, Mendel és a domináns-recesszív öröklésmenet dereng fel nekem a könyv sorainak olvasása közben.
"§. 140.
II. A’ Nyári vagy magvaikról szaporítható virágok közt a’ legnevezetesebbek a’ Szegfű, a’ nyári, téli és sárga Violák, Hollandiai Auricula ’s a’ t.
a)A’ Szegfűről ezeket a’ jegyzéseket tapasztaltam legméltóbbaknak:
1. A’ hideget minden Virágok közt legjobban kiálják: kivált a’ melyeket magról vetettünk, és mégnem virágoztak.
2. Magot mindenkor a’ fél, és egész duplákról kel szedni. Négy, esztendőben rendszerint van egy ollyan, a’ mellyben még az egész dupláknak is találkozik magjok. Egyébkor úgy tselekszem, hogy mindenkor tartok egynehány tserepekben Szegfüvet. Ha látom, hogy virágzáskor és magéréskor Juliusban sok eső jár: a’ Szegfüveket berakom fedél alá, hogy az eső ne, de a’ nap érhesse. Igy tselekszem, mikor nagy forróság vanis Sz. Iván naptól fogva, Julius végéig. A’ forroság idején olly helyre teszem, hogy 10 órától, négyig a’ nap ne érje, egyébkor pedig az eső, szél, harmat, és gyengébb napfény érhesse. Igy jóféle magot minden idén szedek, bár nem sokatis.
3. Ezen magokból minden tavasszal vetek, a’ midőn már éjjeli fagyások nem járnak egy kis ággyal, és az innen nőtt plántákat a’ nyári három holdnapokban, ha az idő nedves, 9-10. tzól távól egymástól, sorban, a’hol akarom, hogy a’ jövő nyáron virítsanak, elültetem, és egész télen kinthagyom, kivévén az igen kövér, göndör, és széles levelűket. Ezeket másutt teleltetem.
4.Ezen magról kőlt szegfűveket esztendős korokban, mikor szárba indúlnak megtépem, és minden tőn legfelebb csak 4 virág szárat hagyok, és karótskákhoz kötözöm.
5. Mihelyt virágzani kezdenek: a’ Szimplákat, ha tsak valami igen ritka formájú nem vólna, mind kihányom. Igy tselekszem a’ többiekkel is, ha tsak Ordinárik, mint a’ Konkolyvirágszín, megyszín ’s a’ t. : és tsak azokat hagyom meg, a’ mellyek különösen szépek. Ha ezek meghagyatnak: a’ szépeketis elkortsosítják a virágzáskor.
6.A1’ virágokat ugyan közönségesen, de kivált a’ Szegfűveket én úgy nézem, mint Újjházasokat, a’kik közzűl, mind a’ Menyasszony, mind a’ Vőlegeny a’ virágzáskor a’ legszebb, és illatosabb ruhákba öltöznek.
E’kor én magam szoktam a’ Vőlegénynek a legszebb mátkát adni: a’ nemző port t.i. a’ melly a’ virág fenekén szokott lenni, a’ rojt végeinn, igen keskeny, és sima késetskével 9-és 10 óra közt délelött levakarom, és a’ legszebb Menyasszonynak két szál fejér, és görbe karjaira kenem. Igy ez megterhesedvén a’ legszebb maradékot fogja maga után a’ magokban hagyni. Illy módonn, kivált a’ fejér szegfűvet, sárgává, tarkává hamuszinné, feketévé ’s a’ t. lehet a’ többféle virágok nemző porával tenni. Legbizonyosabb a’ féldupla virágú Nöstények karjait, így megkenni,: mert az ilyenek bizonyosan hoznak magot. A’ melly virágból magot akarunk venni; a’ mellől a többi virág bimbót azon az egy ágon, körömmel lecsipni kel.
7. A’ menyekzőnek vége lévén, a’ magok nőnek, megérnek, és megszedetnek. Ha e’ meg van: a’ kórók késsel lemetéltetnek, és a’ bokrok közzűl azok, a’ mellyek szép fajok, és vékony, de megfásodott sarjazásaik vagynak, mind a földből földestől, megsértés nélkűl mind a’ tserepekből kivétetnek, és olly helyre ültetnek, a’ hol a nap 10 órától fogva, délutánni 4. óráig nem éri. Tiznap múlva, t. i. Augustus első hetében a’ vékony sarjak mint a’ szőlővesszők lebujtatnak. A’ bújtani való vékony, hosszú, de fás sarjakat, a’ közepén, egyik tsuklónál, épen a’ völgyig igen éles késetskével be kel metszeni, és innen a’ másik tsuklóig felhasitani. Ha e’ meg van, egy fa horgotskával, a’ kézzel megásott gödrötskének fenekére le kel a’ bujtást egyenesen a’ földbe tzövekelni a’ hasitásnak a’ bokor tőve felé eső végénn,: és a sarjat felfelé, ’s a’ felhasitott szálkát egyenesen, mint a’ karót szokás, aláfelé igazitván, földdel gyengén körülnyomogatni. Az a’ felhasitott kis szálka 3-4. hétre gyökeret hajt: de sokszor hátra, nyóltzra.
8. Ezen bújtások October közepén éles késsel az anyatövekről lemetéltetnek, és minden földestől, ha lehet, kivétetvén cserepekbe, vagy ládákba ültettetnek. A’kinek ollyan szobája van, mint a Pr. Gazdának I-ső darabjában a’ Plánták nevekedéséről mondottam, és úgy bánik a’ Szegfűvekkel, mint ugyan ott leirtam, az ezen bújtásokat késő Ősszel beviheti, és kiteleltetheti. De a’ kinek nints: ás a’ kertben és a’ délfele való oldalon hosszabb, és hat láb széles gödröt, a méllysége 2 ½ láb. Ennek fenekét teritse meg 10 tzol vastagságra jó főlddel, ültesse bele a szegfűveit, és felűl deszkákkal beborítván, fedje be szalmával. Az illyen fedél, a’ mint másuttis mondottam, tsak épen a’ főld szinén fekszik: de azért szellőzik. Söt készakarvais kel nyilást rajta hagyni dél felől hosszasan; hogy a matskák béjárhassanak egerészni: mert ezek igen szeretik a’ Szegfűvet rágni. Ha az idő meleg, mint néha Februariusbanis, egy két órára szükséges és, és jó, a’ fedelet leszedni, és így a’ virág töveket megszellőztetni. Karalábotis ültetek közéjek. Míg e’ megvan, az egerek ezt eszik.
9. Elfelejtém elébb ezt mondani, hogy egy bokorról, ha az Annyátis megakarjuk tartani: 3-4 bujtást lehet tsak tsinálni: külömben minden sarjazásit lebujtathatod.
10. Ha a’ Szegfűvek igy kiteleltek: Aprilis végén kiültetheted őket 10-12 tzólra egymástól, ha akarod tserépbe, vagy pedig a’ virágos táblába: tizennégy nap alatt megfogonszanak. Fa alá azonban semmitse kel az árnyék kedvéért ültetni: mert ott rekedt a’ levegő a’ reggeli és estvéli nap fény; a’ mi pedig minden ültetéshez szükséges nem éri, és a’ harmat nem ujjithatja.”
A következő fejezetben a violákkal és más kerti virágokkal fogunk ismerkedni.