Kerti és természetjáró kalandok

Tavaszi fürdő

13 megjegyzés

A hét első három napjában minden időjóslás ellenére szép tavaszi napok jöttek, ezért – látva a kipattanni készülő rügyeket – sürgősen nekiestünk a fák megápolgatásának. Nem sok gyümölcsfánk van: egy nektarin, két almafa, két körtefa, egy cserkófa, két meggyfa, két szilvafa, egy barackfa, két diócsemete és egy nagy diófa, málna, fekete – és fehérribizli, meg pár egresbokor és egy kis szőlő a gyümölcskínálatunk. Kicsi koromban – bármilyen furcsa – a teljes gyümölcsösünk szőlőből, sárgabarackból, cseresznyéből, és két almafából ált, és ez nem is a ház körül termett, hanem kint a határban, ahonnan rendszeresen lelopták a termést. A körte, nagy szemű szilva, őszibarack kevesebbszer került az asztalunkra, mint a narancs meg a banán (ekkor még úttörőként építettük a szocializmust a Mókus őrs ölében, a hittanóra után)! Kevés volt a gyümölcsfa a környéken, az 1954-es árvízkor sok tönkrement a határban, újat telepíteni meg nem volt honnan, faiskola nem volt a közelben. A fák helyén is „uborkáztak”, akkor ezzel lehetett mifelénk a háztáji munkákkal keresni egy kis pénzt. Ezért egy egyszerű körtefa is ritkaságnak bizonyult, sárga gyümölcse és édes íze engem, bevallom, egyszer még gyümölcslopásra is csábított. Illetve nem loptam, csak a második szomszéd körtefája alól szedtem fel két szem kukacos körtét, aminek az élvezhető fele is csodás gyönyöröket rejtett. Aztán eltelt pár év, és az utcánkban nyílt egy kis faiskola. Nos, akkor elkezdtem szekálni a szüléimet gyümölcsfákért. Első próbálkozásunk egy vilmoskörte – fa lett. És ez meglepte a magunkfajta bátortalan gyümölcskertész-tanoncokat: a huncut fa már a második évben termett 7, azaz hét darab csodás, sárga, balzsamos ízű csengettyűt. Ez nálunk több volt, mint csoda. Innentől nem volt megállás. Rokongyereket kapott a körtefa, egy Bosc kobak körte személyében. Aztán két meggyfacsemetét kaptunk a szomszédból. Egy Bluefree szilvafa érkezett, karöltve Jani anyukájától való másik két szilvacsemetével. Testvérpárként jött az Éva alma és a Golden Delicious. Teremni kezdett a Germersdorfi óriás cseresznyefa és a Red June nektarin. Végül két diócsemete is nődögélt a kertben. A szó szoros értelmében élvezhettük volna a munkánk gyümölcsét… de feltűntek a fákon mindenféle tetvek, piros kis atkák, kukacok a gyümölcsökben, sok levél felsodródott és lehullott. Na, itt kezdtünk el rájönni, hogy mégse olyan egyszerű ez a gyümölcsösdi. Nosza, előszedtük a szakkönyveket. Ott aztán szakszerűen és hosszasan leírták a metszés rejtelmeit, a rovar-és gombabetegségeket, meg a felhasználandó vegyszer-litereket. Ezt kicsit meghökkentőnek tartottam. Tényleg csak így megy? Azt tudtam, hogy a gyümölcsfák több törődést igényelnek, de nem lehet az, hogy hetente kelljen permetezni a termésért! A megvilágosodás akkor tört rám, amikor – immáron tizennégy éve – először jártam apósomék szőlőjében. Ott megtanulhattam a rutinos szőlősgazda egy szem fiától – sok más egyébbel együtt – hogy a fát, szőlőt ápolni kell, permetezni kell, de ez nem azt jelenti, hogy vegyvédelmi felszerelésben minden héten háromszor létráról kel kisprickolni a vegyszert. Ha egy-egy ápolási fázis kimarad, nem dől össze a világ. Egy azonban nagyon fontos: gondos metszés és alapos lemosó permetezés kell. Sokat ténykedtem a kertben, és olvasgattam a szakkönyveket, de ez a kifejezés, hogy „lemosó permetezés” elkerülte a figyelmemet. És a jó termés érdekében itt tanultam meg: a kártevők 80-90 százaléka kiirtható a fák gondos tavaszi tisztogatásával, a kéreg alapos lepucolásával, a tavalyról a fán maradt gyümölcsmúmiák leszedésével és a szakszerű permetezéssel. A szakszerű tavaszi permetezést itt a rovarölő és gombaölő készítmények megfelelő, a szokványosnál töményebb koncentrációjú oldatával kell elvégezni, hogy a szunnyadó kártevők még téli álomból való felébredésük előtt kidögölhessenek. Végre tudtam, de ettől még sokat bénáztam. Sokszor fújta a képembe a szél a bűzlő mészkénlevet, mire megtanultam, hogy a permetezésre a szélcsendes idő a legjobb, és célszerű kesztyű és valami hegesztőálarc-féleség is. Szenvedtem a különféle permetezőfajtákkal, mire megtaláltuk azt a tízliteres nyomáspermetezőt, ami alkalmas volt a két kert könnyű lepermetezésére. És elkönyvelhettem eredményt is: az első lemosó permetezések után a fák – pláne a nektarin – sokkal kevésbé voltak betegek. Tavaly mindenféle okból elmaradt a lemosózás – azt hiszem,olvashattátok sirámaimat a nektarin és a körte tönkremeneteléről.
A szebb jövő reményében idén is permeteztem a metszés után. (A metszésről fogalmam sincs, különben meg pasimunka, másszon fel Laci a fűrésszel meg az ollóval a fákra, meghagyom neki. Meg is csinálta.) Először olajos szert használtam, aztán ráfújattam egy nap múlva a rezet is egy jó tanácsra.
Gyümölcsfaápolásról a legjobb sorokat L blogjából lehet olvasni, ő szívesen ad tanácsot a magunkfajta amatőr gyümölcskertészeknek. És köszönjük neki, hogy kérésünkre írt a gyümölcsfaápolásról, várjuk a többi gyümölcsről, a szőlőről és a méhekről szóló részeket is! Azt hiszem, célszerű idevágni erre vonatkozó bejegyzésének egy részét.
Tehát:
„Növényvédelem. Ez egy hosszabb lélegzetű dolog...Az olaj az áttelelő rovarkártevők ellen: Agrol Plusz, Drip plusz,Vektafid AA réz tartalmú szerek a gombák,baktériumos betegségek ellen.Lehet hatóanyag szerint,rézszulfát-Rézgálic (ez rövidesen eltűnik,rézszulfát műtrágyaként keressétek igy lesz engedélye/egyébként kajsziban most sincs engedélye de meg lehet vele csinálni,ha van otthon/) Bordóilé FW,Bordói por,Cuproxat FW .rézoxiklorid- Rézoxiklorid 50 WP,Cuprosan 50 WP,Cuprozin 35 WP.rézhidroxid-Champion 50 WP,Champion 2 FL,Champ DP, Joker, Astra,Funguran-OHAdhatunk a lemosóba ként is ,de ennek nincs nagy jelentősége, inkább szerintem kidobott pénz.Tavaszi lemosó permetezésre ajánlható szerek:Vegasol eReS (réz,olaj,kén) minden benne van,Nevikén(olaj,kén) +rezet igényel(Champion,Nordox,Pluto,Rézoxiklorid,Joker,Funguran-OH,Kocide 2000,Cuproxat FW,Champion 2 FL,Bordói lé).Ezek ha megmaradnak más kulturában is felhasználhatjuk.Ha magunk készitjük a lemosót akkor olaj (a kártevőkőn kivűl a jó fedés miatt, és a rezet is a növényhez "tapasztja")+ rézhidroxid. 1 gramm rézhidroxid 53 m2 fedd be, míg a rézoxiklorid csak 11m2-t, a rézgálic pedig 13m2-t !Az optimális időpont, természetes,hogy ha tavasszal metszünk akkor utánna(seblezárás) és a rügyek pattanásakor,mivel ekkor mozdulnak meg az áttelelő kártevők is. Őszibaracknál a lemosást követheti még egy rezes kezelés is.Kajszinál egy lemosás elég a felszivódó szeres kezelés előtt. A felszivódó kezelés ideje, az első permetezés a pirosbimbótól a virágzás kezdetéíg( ez extrém esetben 1 nap) történő időben, a 2. kezelés a fővirágzásban, a 3. kezelés a sziromhulláskor. Mivel tavaly a kajszi nálunk 4 nap alatt viritott el, igy a 3 kezelés is csak 1 kezelés lett, mivel többnek nem lett volna értelme, a növény a virágzás alatt védve volt.Permetezésre ajánható szerek: Alfa Solo (ampulásban is kapható, de csak őszibarackra van engedélye), Score,Folicur Solo,Orius 20 EW( ez is van kis kiszerelésben),Riza 250 EW,Tebucon 250 EW”Egyenlőre ennyit gondoltam leirni a többit a vegetáció előrehaladtával.”
A „méregkeverésbe” már belejöttem az elmúlt pár évben, erre Laci oktatott ki. Először is csinálni kell egy úgynevezett „törzsoldatot”. Veszünk valamennyi vizet, abban elkeverjük a permetezéshez éppen szükséges vegyszermennyiséget, hogy jól föloldódjon, és ezt a keveréket töltöttem a permetezőbe bekészített vízhez. Ez példaképpen, számszerűleg: kb. tíz liter 2%-os permetléhez kell 10 l víz és 2 dl vegyszer. A törzsoldatot 1 l vízből készítettem a 2 dl vegyszerrel,és ezt a keveréket öntöttem oldódás után a permetező tartályában levő 9 liter vízhez. Így jön ki a 10 liter. Ez azért jó, mert így egyenletesen hígul az oldat, kevésbé ül le a nehezen oldódó por formájú vegyszer vagy folyadék a permetező aljára. Ha leülepedne a permetező alján, akkor a tartály alján maradó permetlé már túl tömény lenne, és esetleg égetne.
A permetezésről: olyan mennyiségű vegyszer kell, amit ha kispriccelek, szinte csepeg, folyik le a fák ágairól. Ettől lemosó. És szinte látni is, ahogy a fák megtisztulnak.
A permetezéshez kell még védőruha. Dolgunkvégeztével – jaj, de utálom!- a permetezőt is alaposan ki kell mosni, a csőről se szabad megfeledkezni, nehogy valami vegyszermaradék legyen benne, ami aztán a következő permetezéskor kioldódik. Én jó sok vizet átpumpálok az egész szerkezeten mindig, újra, és így garantáltan tiszta lesz.
Ha valakinek aggályai vannak – hajajaj, ennyi méreg! – nem kell nagyon megrémülnie. A gyakran használt mészkénlé régi, rémesen büdös szer, amit már akkor is készítettek a szőlősgazdák, amikor a szintetikus szerek gyártása még gyermekcipőben járt. Az Agrolnak, - ha jól emlékszem – a MVI-je 0 nap, a réz pedig a biokertészeti művelésben engedélyezett szer, mivel természetes anyag. És most büszkén bámulhatjuk a gyümölcsfáinkat: megtisztítva, szépen megmetszve, lefürdetve nyújtóznak a napfényben, mint afféle megápolgatott, jóllakott, duci kisbabák.

13 megjegyzés :

  1. O L V A D O K . . . .
    Köszönöm

    VálaszTörlés
  2. Ez a legkevesebb! Remélem, írsz még a fáidról. Remélem használ az Agrol+Champion.

    VálaszTörlés
  3. Igaz, hogy az Agrolt csak háromévente lehet használni, mert olajos, és befullad alatta a fa?

    VálaszTörlés
  4. Nem igaz,minden éven használhatod.

    VálaszTörlés
  5. És ha folyik a macskaméz a fából, azzal mit kell csinálni? Úgy lehet hagyni, vagy le kell szedni, és kezelni a helyét?

    VálaszTörlés
  6. A "macskaméz" a csonthéjasokon megjelenő ragacsos mézga?
    Azt a fa választja ki,leszedheted ha akarod de rajta is maradhat.Nem igazán tudod kezelni a helyét,mert a fa szöveteiből jön ki.Megjelenése a őszi és kajszibaracknál jót nem jelent,a cseresznyénél általánosabb.

    VálaszTörlés
  7. Meggyfán vettem észre ezt a - legyünk szakszerűek - kifolyó mézgát.

    VálaszTörlés
  8. Hú, mennyi mindent kell tudni a gyümölcsfákról is! Létezik az, hogy gyerekkoromban nem volt olyan sok gyümölcsfabetegség? Úgy emlékszem, nálunk nem foglalkoztak túl sokat a fákkal. Amíg keresztapa élt, ő igen, de később már senki, és mégis szépen teremtek.

    VálaszTörlés
  9. A meggyen általános nem kell megijedni.
    Andi.
    Igazad van,gondoskodás nélkül is teremnek,de azért régen is foglalkoztak a fákkal.Ma viszont elsősorban a max. termés elérése a cél,pl.almában a magyar terméseredmények 20-25 tonna/ha ,mig olaszországban a 50 tonnás kerteket kivágják, itt a 60 tonna az általános.Ehhez azonban az ültetvényt gondozni kell(víz,tápanyag,stb.)

    VálaszTörlés
  10. Azért, abban is van valami, hogy régen nem volt ennyiféle kártevő, gondolok itt a gyapjaslepke-invázióra. Anyósoméknál Pápa mellett hatalmas károkat csináltak az elszaporodó gyapjaslepkék. A terméssel teli meggyfákat úgy rágták tarrá, hogy a gyümölcsök rajtuk lógtak, mint egy lekopasztott karácsonyfán. Szelesebb időben ki se lehetett lépni az udvarra, mert hullott a nyakunkba a sok hernyó. Régen ilyen nem volt. Aztán mondhatnánk még - ha jól tudom, de lehet, hogy tévedek - a krumplibogarat, a paradicsom rothadását, a tűzelhalást.

    VálaszTörlés
  11. Mifelénk is voltak gyapjaslepkék vagy 5 éve,de csak a megjelenésük évében okoztak kárt,aztán azóta eltüntek(szerencsére).A krumplibogarat először Magyarországon Héderváron találták meg, ezt tudjátok?
    A tűzelhalás is nálunk csak időnként megjelenő gond, kb. 2-3 évente van számottevő kár-időjárás függvénye.

    VálaszTörlés
  12. Héderváron emlékművet is állítottak a krumplibogárnak: egy egyméteres magasságú bronz krumplibogárszobrot.

    VálaszTörlés