2010. március 28., vasárnap

Március vége van…

….és mindenki örömére kitört az igazi, hamisítatlan tavasz, meleg szelekkel, ragyogó napfénnyel. Nem ragozom: elveteményeztünk. Ezen kívül csak pár kerttel kapcsolatos dolgot tartok említésre méltónak.
A hét elején a túlburjánzó cserjék brutális visszavágásába fogtunk. Lehet, hogy már korábban el kellett volna kezdeni, de most volt rá időnk. Én metszőollóval estem neki a földből előtörő gyökérhajtásoknak, igyekeztem őket a talajszint alól felhúzkodva kivágni. Ugyanilyen buzgón vagdaltam a felkopaszodott hajtásokat, amíg vízhólyag nem nőtt a jobb kezem nagyujján… Laci eközben fűrésszel vágta le a túlméretes, a kerti ruhaszárítóra rálógó, félig kiszáradt ágakat. Így sokkal több fényt kap a sziklakert is.
Nem tudom, hogy mikor esedékes, de most végeztünk gyeppótlást is az udvarban ott, ahol a fű a tavalyi lábazatfelújítás miatt ki lett csákányozva. A felgereblyélt, belocsolt földre szórtuk ki a fűmagokat. Remélem, sikerül, csak azt nem tudom, hogy a mellette levő dúsan gyepes darab nyírása miatti taposás nem teszi-e majd tönkre a gyenge gyepet, vigyáznunk kell rá!
Palántafronton: a paprika, paradicsom szépen hajt, a paradicsom kiszoktatását lassan megkezdhetem. Ami érdekes: elvetettem az okrát. A termesztéséről, a rossz kelésről itt is és itt is mindenféle rémes dolgot lehetett olvasni. Ezért úgy döntöttem, nem szálalva, hanem szemenként vetem, nagy, saját fedelükkel zárható tejfölöspoharakba, hármasával. Ha tényleg olyan rosszul kel, akkor két-két palántára még így is számíthatok egy dobozban.
A magok: helyes kis fekete csapágygolyó-fazonú gurigák. A vetés és öntözés után pár órával már szemmel láthatóan megszívták magukat. Kedden vetettem, nevelőhelynek a konyhaablakot választottam (itt van a legmelegebb). Péntek este így néztek ki a magok: A huszonegy magból tizennégy csírázott ki ma reggelre. Kíváncsi vagyok a folytatásra, eddig nem tűnt olyan körülményesnek a kelés, mint aminek leírták.
A rozmaringjaim is kelnek, négy hét után nagy nehezen hat növényke jött elő a nagy tasak magból. Őszintén szólva még ennyire se számítottam. Találtam még egy tasak tollas szegfű-magot, azt is elvetettem palántának, jó lesz a sziklakertbe.
A héten elültettünk két diiófacsemetét. Kicipeltük már a leándereket, a cserepeiket megtöltöttük földdel. Egész szépen átteleltek.Háziszárnyasaink, köszönjük szépen, megvannak. Van viszont egy üldözési mániában szenvedő tik, aki csak az ólablakban hajlandó tanyázni, egy nap egyszer jön le enni, akkor pukkadásig tömi magát, és visszaül. Le se lehet robbantani magaslati helyéről, még éjjel is ott kucorog a keskeny párkányon, ott is alszik. Talán fél a többiektől.Sajnos a madárodúk készítésére a saját bénaságom és az időhiány miatt nem került eddig sor. Attól azonban nem tartok, hogy nem lesz madarunk: a rigók a vízre almára szívesen jönnek, és az építési telken tavaly is három rozsdafarkú fészek is volt. Csikorgós kis dalukban este már gyönyörködhetünk. És közben a gólya is megérkezett kis falunkba, méghozzá együtt a hím és a tojó. Minden tavasszal aggódok: megvan-e a pár mindkét tagja, nem érte – e őket valami a hosszú, fáradságos útjukon? Pár éve csak a hím tért vissza márciusban, párja valahol elpusztult. Május lett, mire a gólyalegénynek sikerült egy új nőcit becserkésznie, nem is költöttek szegények a szokott helyükön, az iskola tetején.
A jövő héten a mindenhol előtörő orgona-gyökérsarjakat kell alaposan megritkítanom. Esedékes az eperkapálás és - továbbtelepítés és a sziklakert feljavítása. Avirágágyakat is rendbe kell hozni, és a telken a facsemetéket locsolni. Veteményezős feladat a kertben most nincs, mindent letudtunk, ami sürgőse elvetendő volt. Azonban a kényesebb káposztafélék (lila, zöld és fehér karfiol) magvait el akarom vetni ládába, palántanevelésre. Egyelőre ennyi, de biztosan kitalálok még valamit hét közben, március utolsó és április első napjai csak úgy ontják a kerti feladatokat!

9 megjegyzés:

  1. A káposzatfélékkel az idén nekem gondjaim vannak. Az első vetés nem akar kikelni. Lehet, hogy nem ládába, hanem szabadföldbe vetem ki a magokat, legfeljebb takarom öket. Esetleg őszer, másodvetésként próbálkozom kellel, karfiollal.

    VálaszTörlés
  2. Akkor az okrát érdemes inkább palántázni? Mert én is vettem magot, a tasakon meg csak az van, hogy ki kell ültetni közvetlenül a földbe májusban.

    VálaszTörlés
  3. Fogalmam sincs, még életemben sose próbáltam. Én meg valahol azt olvastam, hogy tápkockában nevelve jó. Valószínű, hogy kis hazánkban a termesztési tapasztalatok az okrával kapcsolatban a nullával egyenlők. Minden fellelhető irodalom mást mond erről. Így én is csak próbálkozok, aztán vagy bejön, vagy nem.

    VálaszTörlés
  4. Én brokkolit, bimbós kelt, fodros ke mindig a szabad földben nevelem. Tavaly vetettem ládába is, de a szabadföldi különb lett. Kedves InLandir, a karfiolra vonatkozó tapasztalataidat oszd meg velünk, kérlek, mert nekem jókora tojásnál nagyobb méretű karfiolt sose sikerült kinevelnem.

    VálaszTörlés
  5. Arra kérünk minden minden, okrával próbálkozó vagy már talán nevelési tapasztalatokkal rendelkező olvasónkat, hogy ossza meg velünk az év folyamán a nevelési tapasztalatait! Ha már csak a vetőmagtasak hátulja és minimális szakirodalom érhető el (és annak is kétes a precizitása), legalább magunk tegyük kerekké okranevelési ismereteinket!

    VálaszTörlés
  6. Rendben, nagyon szívesen beszámolok majd az okra-projektről!

    VálaszTörlés
  7. Nekem bimbós már az orgonám, amit tőletek kaptam. Tavaly elég nehezen vészelte át a hosszú utazást, remélem idén megerősödik és jövőre nekem is feltör majd mindenfelé! Nagyon várom!

    Szegény tik, vajon miért fél a többiektől? Nem kéne neki egy pszichológus? :-)

    VálaszTörlés
  8. Hát, anyuci próbált a lelkére hatni, és bedobni a többi tyúk közé, de a büdös úgy húzott vissza az ablakba, mint a szputnyik az űrbe.

    VálaszTörlés