Az „I. Rendre tett” leveles zöldségeket ismerhetjük meg.
§.136.
I. A’ Leveles Zöldségek közt első a’ Saláta. Ez a’ plánta ha százváltozásokból állis: mégis tsak két rendre oszlik, u.m. Nyári, és Télisalátára. A’ Nyárit ősszel, és Tavasszal minden holdnapban vetik, és kiplántálják. Nyárban már nints hozzá nem is betses. A’ Téli Salátát Sz. Mihály hétjében vetik, és Novemberben, vagy a’ki akarja, Mártiusban vagy sokszor Aprilis elein elplántálja; hamar fejbe megy. Egyik bokor, a másiktól egy lábnyomra legyen: gyakran kell porhálni: de a’ földet nem kel a levelek közé pergetni, és öntözni nem lehet restelleni. Ezt a’ négy jegyzést minden Saláta fajtra nézve szükség megtartani.
2. A’ Káposzta nemek sokak: de a’ Gazdasszonynak tsak e négyre van leginkább szüksége: u. m. Fejes, Kél, Kárfiól és Karalábra. Termesztése mind a’ négynek egyforma, és kövér, nedves, de nem vizes földet szeret. Körülötte a’ Gazdasszony ezeket jegyezze meg.
a)Mind a’ négy nemek elszoktak fajúlni. A’ Fejes káposztát hat esztendőnél tovább ritka helyen lehet egyféle magról egyenlő haszonnal vetni. A’ Kél, és kivált a Karaláb magot, minden harmadik vetésre ujjonnan kell meghozatni. Kárfiól magot ritkán lehet 10. esztendőben is egyszer a magunk terméséről szedni üvegház nélkűl. Ha az Ősz hosszú, és meleg, igenis.
b) Mind a’ négyet gyep, vagy égett földbe kel vetni, és ha lehet a’ mezőn. A’ trágyás földben többnyire a’ bolha megeszi. A’ bolha ellen nints jó orvosság. A’ legjobb az, ha napjában 5-6szor megöntözzük, mikor a’ nap süt, de ha borongos idő jár semmitse használ, sőt árt. Későbben jobbnak találtam a kikelt gyenge palántát a’ balha elen 8-10 órakor gyikinnyel betakarni, és azt délutánni 4. óráig rajttartani.
c)Jósef nap tájban kel először vetni, ha az idő engedi, és Aprilis elején ismét: mert könnyen Plánta nélkül marad a’ Gazdasszony, ha tsak egyszer vet. Télre valót, Kélt, Karalábot, és Kárfiólt Junius közepén kel vetni; és ha nints hozzá szerentse: két hét mulva újjra kel vetni;és Augustus elején elplántálni. Az Őszi, és igen koránvaló vetés üveg ablakok nélkűl, sőt még ígyis hijjában való törekedés: mert ezek a plánták meleg, kövér időt kivánnak, a’ vigan növésre: és nem szeles vagy hideg napfényt. A’ magot ritkásan kel vetni, és a’ tenyérrel jól lenyomogatni, kivált ha a’ főld ritka természetű, és felül osztán puha földdel egy kisújnyi vastagon beteríteni, és újjra végig nyomogatni. Igy egyenlően kikél mindenik.
d) Mindenik alá ásoval kel a földet háromszor felásatni, a’ mint fellebb mondám, és nem szántani, vagy kapálni.
e) Olly ritkán kel plántálni, hogy egyik a’ másiktól jó két láb nyomra essék: de a’ lábnyomot a’ legnagyobb Férjfi Csizmáról vegyék az Asszonyságok, és nem a magok Czipellőseiről.
f) Az elplántálás után 10-14 nap múlva meg kel porhálni. Két hét múlva pedig gyengén feltölteni. Mig fejbe nem megy: többször kel kapálni és a Gaztól tisztítani. Öntözni tsak akkor hasznos, ha a’ nagy szárazság miatt ki akar égni: egyébként az öntözés tsak férget, és hangyát szaporít.
g) mikor fejbe kezd menni a’ Fejes, és Kél, a’ Kárfiól pedig virágozni akar: a’ sok levelet alólról le kel szedni, ha sok az eső.
3. A’ Spárga. A’ki ezt akarja termeszteni, ezeket tartsa meg:
1.A’ Spárgás Ágyakat, mikor már a’ Kórók megszáradtak késő ősszel meg kel kaszálni, ásóval kártétel nélkül jó méllyen felásni, és hosszútrágyával jól megteríteni, és így hagyni tavaszig.
2.Tavasszal, mihelyt az. Idő nyilik, a’ trágyát le kel róla húzni, és igen vigyázva megásni. A’ ki porhanyóval terítette be; az ássa alá, és ne húzza le.
3.Ha már hajtási vagynak: egy bokorról egy két szálat le lehet metszeni, valamivel a földszinén alól: és idő mulva ismét igy tselekedni. A’ ki kiméllés nélkül lemetélli minden hajtásit, a’ Spárga ágyat elpusztítja. Azon kel tehát lenni, hogy minden bokrban hagyassék három négy erős szál: mert ezeken él a’ Spárga. Ezeket nyárban se kel lemetszeni egész késö őszig, a’mikor már megszáradnak.
4. A’ gaztól, vagy gyomlálás vagy kapállás által egész nyáron igen tisztán kel tartani.
5. a’ ki először a’ kertbe bevinni akarja: a’ földet készítse el hozzá: Ez úgy esik meg, hogy a). Az ágyakat ki kel mérni, két lábnyom szélesen, és ugyan két lábra kiásni b).Ezen árok fenekét egy lábnyomig vagy venyitsével, vagy szalmás trágyával keménnyen meg kel végig tapodni.c). Ezen felül jó földet kel 5-6 tzól vastagon teríteni d). Ezen jó főldre lehet osztán a’ gyökereket lerakni e).Egy bokorba legfelebb is tsak három tövet lehet letenni. f).Egyik bokor a’ másiktól jó két lábnyomra esik g).A’ki tövet nem kaphat, a’helyett a’ d). betű szerint 3-4 szem magot teszen egy bokorba, és vékonyan földdel betakarja. Ha már a’ plánta nagyobbatska: lehet a’ gödör, vagy árokba több földet hányni, a’ gaztól tisztántartani, és télre trágyával beteríteni. Ez mnden idén így megy míg a’ vetett spárga negyedfűre nem jut: a’mikor már a’ hajtások vastagok. h).Asztalravalót tehát a’ negyedik idén lehet rólok lemetélni azzal a’ vigyázással, a’mellyet elébb a 3 szám alatt javasoltam. Ide egyéb mesterség nem kel.
4.A’ Sóskáról azt jegyzem meg, hogy azt minden 3-dik idén ki kel szedni, és tágasan máshová elültetni: külömben elborítja a Perje.
A következő fejezetben „A’ második Rendben álló Gyökér, és Hagyma Zöldségekről” fogom idézni Nagyváthy Jánost.
I. A’ Leveles Zöldségek közt első a’ Saláta. Ez a’ plánta ha százváltozásokból állis: mégis tsak két rendre oszlik, u.m. Nyári, és Télisalátára. A’ Nyárit ősszel, és Tavasszal minden holdnapban vetik, és kiplántálják. Nyárban már nints hozzá nem is betses. A’ Téli Salátát Sz. Mihály hétjében vetik, és Novemberben, vagy a’ki akarja, Mártiusban vagy sokszor Aprilis elein elplántálja; hamar fejbe megy. Egyik bokor, a másiktól egy lábnyomra legyen: gyakran kell porhálni: de a’ földet nem kel a levelek közé pergetni, és öntözni nem lehet restelleni. Ezt a’ négy jegyzést minden Saláta fajtra nézve szükség megtartani.
2. A’ Káposzta nemek sokak: de a’ Gazdasszonynak tsak e négyre van leginkább szüksége: u. m. Fejes, Kél, Kárfiól és Karalábra. Termesztése mind a’ négynek egyforma, és kövér, nedves, de nem vizes földet szeret. Körülötte a’ Gazdasszony ezeket jegyezze meg.
a)Mind a’ négy nemek elszoktak fajúlni. A’ Fejes káposztát hat esztendőnél tovább ritka helyen lehet egyféle magról egyenlő haszonnal vetni. A’ Kél, és kivált a Karaláb magot, minden harmadik vetésre ujjonnan kell meghozatni. Kárfiól magot ritkán lehet 10. esztendőben is egyszer a magunk terméséről szedni üvegház nélkűl. Ha az Ősz hosszú, és meleg, igenis.
b) Mind a’ négyet gyep, vagy égett földbe kel vetni, és ha lehet a’ mezőn. A’ trágyás földben többnyire a’ bolha megeszi. A’ bolha ellen nints jó orvosság. A’ legjobb az, ha napjában 5-6szor megöntözzük, mikor a’ nap süt, de ha borongos idő jár semmitse használ, sőt árt. Későbben jobbnak találtam a kikelt gyenge palántát a’ balha elen 8-10 órakor gyikinnyel betakarni, és azt délutánni 4. óráig rajttartani.
c)Jósef nap tájban kel először vetni, ha az idő engedi, és Aprilis elején ismét: mert könnyen Plánta nélkül marad a’ Gazdasszony, ha tsak egyszer vet. Télre valót, Kélt, Karalábot, és Kárfiólt Junius közepén kel vetni; és ha nints hozzá szerentse: két hét mulva újjra kel vetni;és Augustus elején elplántálni. Az Őszi, és igen koránvaló vetés üveg ablakok nélkűl, sőt még ígyis hijjában való törekedés: mert ezek a plánták meleg, kövér időt kivánnak, a’ vigan növésre: és nem szeles vagy hideg napfényt. A’ magot ritkásan kel vetni, és a’ tenyérrel jól lenyomogatni, kivált ha a’ főld ritka természetű, és felül osztán puha földdel egy kisújnyi vastagon beteríteni, és újjra végig nyomogatni. Igy egyenlően kikél mindenik.
d) Mindenik alá ásoval kel a földet háromszor felásatni, a’ mint fellebb mondám, és nem szántani, vagy kapálni.
e) Olly ritkán kel plántálni, hogy egyik a’ másiktól jó két láb nyomra essék: de a’ lábnyomot a’ legnagyobb Férjfi Csizmáról vegyék az Asszonyságok, és nem a magok Czipellőseiről.
f) Az elplántálás után 10-14 nap múlva meg kel porhálni. Két hét múlva pedig gyengén feltölteni. Mig fejbe nem megy: többször kel kapálni és a Gaztól tisztítani. Öntözni tsak akkor hasznos, ha a’ nagy szárazság miatt ki akar égni: egyébként az öntözés tsak férget, és hangyát szaporít.
g) mikor fejbe kezd menni a’ Fejes, és Kél, a’ Kárfiól pedig virágozni akar: a’ sok levelet alólról le kel szedni, ha sok az eső.
3. A’ Spárga. A’ki ezt akarja termeszteni, ezeket tartsa meg:
1.A’ Spárgás Ágyakat, mikor már a’ Kórók megszáradtak késő ősszel meg kel kaszálni, ásóval kártétel nélkül jó méllyen felásni, és hosszútrágyával jól megteríteni, és így hagyni tavaszig.
2.Tavasszal, mihelyt az. Idő nyilik, a’ trágyát le kel róla húzni, és igen vigyázva megásni. A’ ki porhanyóval terítette be; az ássa alá, és ne húzza le.
3.Ha már hajtási vagynak: egy bokorról egy két szálat le lehet metszeni, valamivel a földszinén alól: és idő mulva ismét igy tselekedni. A’ ki kiméllés nélkül lemetélli minden hajtásit, a’ Spárga ágyat elpusztítja. Azon kel tehát lenni, hogy minden bokrban hagyassék három négy erős szál: mert ezeken él a’ Spárga. Ezeket nyárban se kel lemetszeni egész késö őszig, a’mikor már megszáradnak.
4. A’ gaztól, vagy gyomlálás vagy kapállás által egész nyáron igen tisztán kel tartani.
5. a’ ki először a’ kertbe bevinni akarja: a’ földet készítse el hozzá: Ez úgy esik meg, hogy a). Az ágyakat ki kel mérni, két lábnyom szélesen, és ugyan két lábra kiásni b).Ezen árok fenekét egy lábnyomig vagy venyitsével, vagy szalmás trágyával keménnyen meg kel végig tapodni.c). Ezen felül jó földet kel 5-6 tzól vastagon teríteni d). Ezen jó főldre lehet osztán a’ gyökereket lerakni e).Egy bokorba legfelebb is tsak három tövet lehet letenni. f).Egyik bokor a’ másiktól jó két lábnyomra esik g).A’ki tövet nem kaphat, a’helyett a’ d). betű szerint 3-4 szem magot teszen egy bokorba, és vékonyan földdel betakarja. Ha már a’ plánta nagyobbatska: lehet a’ gödör, vagy árokba több földet hányni, a’ gaztól tisztántartani, és télre trágyával beteríteni. Ez mnden idén így megy míg a’ vetett spárga negyedfűre nem jut: a’mikor már a’ hajtások vastagok. h).Asztalravalót tehát a’ negyedik idén lehet rólok lemetélni azzal a’ vigyázással, a’mellyet elébb a 3 szám alatt javasoltam. Ide egyéb mesterség nem kel.
4.A’ Sóskáról azt jegyzem meg, hogy azt minden 3-dik idén ki kel szedni, és tágasan máshová elültetni: külömben elborítja a Perje.
A következő fejezetben „A’ második Rendben álló Gyökér, és Hagyma Zöldségekről” fogom idézni Nagyváthy Jánost.
Hasznos tanácsok.
VálaszTörlésPláne a spárgáról ír részletesen.
VálaszTörlésDe legjobban "a' legnagyobb Férjfi Csizma" tetszik, mint mértékegység. :-)
VálaszTörlésÚgy tűnik, akkor még mindennek mértéke tényleg az ember volt.
VálaszTörlésEngem a hatnapos hideg kiráz,
VálaszTörlésMikor saját fejedből filozofálsz.
Pedig csak poénnak szántam.
VálaszTörlésHát, elég sótlan poén... Ennél milliószor jobbakat tudsz, Tesó.
VálaszTörlésDe nem ilyen punnyadtan...
VálaszTörlésJó-jó... Elkaptad a macskától? Vagy ne adj'Isten megfáztál? Vagy unod a szakdogázást?
VálaszTörlésFél háromig nyomtuk az óvodai jótékonysági bálban.
VálaszTörlésGondolhattam volna... És nem nyertetek a tombolán balatonboglári száraz pezsgőt, netalántán egy kovácsoltvas gyertyatartó csetreszet? Ezeket ajánlottam fel a köz oltárára tombolatárgynak. Poén lenne, ha megnyertétek volna, tesó.
VálaszTörlésNem, egy szál sárga rózsát nyertünk, de ottfelejettem... Tudom, ki nyerte a csetreszed.
VálaszTörlésNa, ne mondd! Elárulod?
VálaszTörlésNa ezt majd holnap a munkahelyen olvasom el! :-)
VálaszTörlésHű mennyit tudtak régen! Képtelen lennék megjegyezni a sok tanácsot!
VálaszTörlésÓvodai bálban nyomtátok fél háromig? Ovisokkal? :-))))
Ja, volt ovisokkal, meg volt osztálytársakkal.
VálaszTörlésAnnyira kedvet csináltál hozzá, hogy ma meg is rendeltem ezt a könyvet.:)
VálaszTörlésNagyon jó könyv, egy teljes életforma leírása.
VálaszTörlésHát igen, alapdarab, ráadásul nagyon szórakoztató is nem részletezem, majd meglátod! Addig is hétvégén a hagymafélék fejezete fog következni.
VálaszTörlés