Petronell-Carnutum Felső - Pannónia római tartomány székhelye volt valamikor a 3. évszázadban. Hatalmas területen fekvő, százezres city lehetett, nyüzsgő élettel, katonai táborral, győzelmi kapuval és 2 amfiteátrummal. Ma Bad Deutsch-Altenburg falu él és mozog hajdani területén. Csodás táj, nemzeti park, felújított évezredes műemlékek. A történelem szelei fújnak itt...
Mi egész véletlenül keveredtünk ide. Egy nap bevágtuk magunkat gyermekestül a tragacsba "Ma kirándulunk!" felkiáltással. Átkeltünk a határon, Joisnál észak felé fordultunk, és így csöppentünk be Deutsch-Altenburgba. Nevezetesen: a leánynak pisilnie kellett a kocsiban, de WC közel s távol sem volt. Feltűnt egy, vöröslő levelű bokrokkal borított dombocska, amit alkalmasnak ítéltünk az akció lefolytatására. A dolog megtörtént, de a domb tetején egy emlékműre lettünk figyelmesek, amit megnéztünk. Ez egy második világháborús hősi emlékmű volt, olyan, ami a világ minden szegletében ugyanúgy néz ki. Azonban mellette egy kacskaringós ösvény vezetett lefelé, ami ráadásul aszfaltozva volt. Lesétáltunk rajta, s pont a városka lapidáriuma mellett jöttünk elő. No, bevonszoltam kis családomat, s utána már nem volt megállás, mindent megnéztünk, amit csak lehetett. A kisleányt a római kori ékszerek, gyerekjátékok, régi palota-rekonstrukciók teljesen elbűvölték, alig lehetett kihozni a múzeumból. (Be is zsebeltük a teremőr néni dicséretét...) Az amfiteátrum egyenesen felpörgette: megmászta az összes oszlopot, ülőkesort, s amikor elindultunk volna, beduzzogott. Ott pöfögött egy évezredes kispad tövében...
A lényeg: csodás táj, csodás műemlékek, csodás idő, egy csodás nap... Remélem, idén is eljutunk újra, s megnézhetjük, amit még nem láttunk.
Képzeld, tegnap délután láttam egy filmet erről a helyről a Duna TV-n. Tavasszal biztos, hogy megnézzük mi is.
VálaszTörlés