2010. február 27., szombat

Cseppnyi növénytani érdekesség

"Turgor: az ozmózisnyomás nyomást gyakorol a sejthártyára, illetve a sejtfalra, ugyanakkor a sejthártya, illetve a sejtfal is a plazmára; ez a kétirányú nyomás a turgor, mely kialakítja az élőlények, a növények rugalmas és szilárd tartását."
"A turgormozgások a növényi sejtek, szövetek vagy szervek víztartalmának gyors növekedése miatt kialakuló mozgásjelenségek. Általában úgy jönnek létre, hogy egyes támasztó jellegű sejtekből a víz hirtelen kiáramlik a sejtek közti üregekbe, ezáltal a belső feszültségük, a turgoruk csökken, és megszűnik a támasztó működésük. Ilyenkor a támasztott növényi rész elmozdul. Később a támasztó jellegű sejtek a sejtközötti üregekből újra felveszik a vizet, turgoruk helyreáll, és az elmozdult növényi rész is fokozatosan visszajut az eredeti helyzetébe."
Igazából nem gondoltam erre a szakszerű megfogalmazásra, amikor az elfonnyadt virágokat megláttam az ablakpárkányon. Az villant eszembe, hogy anyucitól szorulni fogok, ha kinyiffantom a szüli-és névnapjára kapott virágokat. Pedig ezeket a meghatározásokat tanulmányoztam nemegyszer az elsős középiskolai biológiakönyvben gimnazistaként és a biológia érettségire magolva.
Anyuci pár napig távol volt, és engem bízott meg a növényei locsolgatásával. Én meg csak a palántákat pátyolgattam, de a pár méterre levő szobanövénykékről megfeledkeztem... Csütörtökön korán reggel azonban a palántásládák során túltekintve ezeket vettem észre:


Vagyis hát a támasztó jellegű sejtekből kiáramlott a víz, hogy a középiskolai könyvet idézzem, és nem azt, hogy milyen trehányul kezeltem a virágokat.

Hajaj, itt nagy gondok lesznek, ha kiirtom a cserepeseket! Gyorsan-gyorsan, nagy lelkifurdalással locsoltam meg a növényeket bőséges vízzel. Azt tudtam, hogy a kankalin képes magát fölszívni, de a változás meglepett.

Egy óra múlva: a fokozódó ozmózisnyomás miatt a levelek már elkezdtek felegyenesedni.Délutánra a teljesen elfonnyadt virágok is kezdtek magukhoz térni.

Tegnap reggel pedig olyan fitt volt a kicsit már elnyílt kankalin, mint Béres Alexandra. Mintha mi sem történt volna.

Közben a jácint is helyrejött, igaz, kicsit görbécske még:

Most viszont a fény felé görbül... de ez már egy külön történet.

9 megjegyzés:

  1. :-))))A lényeg hogy sikerült helyrerázni őket

    VálaszTörlés
  2. Jaj, jaj, ez a turgor :) Tényleg ilyenek vannak, az elsős biosz könyvben?
    A jácintot forgasd!

    Szakmai tanácsra lenne szükségem: Szerinted lehet már szabad földbe ültetni borsót, és répát? Semmi hó, + 10 fok.

    VálaszTörlés
  3. Minden mehet, borsó, répa, petrezselyem, mák, dughagyma, ha a föld langyoskás már, és nem sáros. Fokhagymát is lehet ültetni. Mifelénk még sok helyen vannak nagyobb hófoltok, és a föld ragad a sártól. Bár az időjós szerint lesznek még hidegebb napok, a csikorgófagyos idő már nem jön vissza.

    VálaszTörlés
  4. Már voltam kint, bibibííí, metszettem a rózsákat és letakarítottam az elszáradt évelőket. A föld még nagyon ragacsos, de a hét közepén,ha nem esik, már elkezdem a virágágyak fellazítását és talán a veteményezést is.

    VálaszTörlés
  5. Én nagyon várom a fény felé görbülésről szóló másik történetet. Épp érintett vagyok. :-)
    Ja, és én is ledöbbentem, hogy az elsős biosz könyvben ez lenne? Az én időmben még biztosan nem volt benne! :-)))

    VálaszTörlés
  6. Benne volt, legalábbis abban, amiből érettségiztem 1997-ben, mert ez onnan van. (De az a könyv már akkor is használt volt.) Tesó, ne dicsekedj, nálunk már félig meg vannak metszve a fák, a tavalyi avarmaradékokat összeszedtem. Megint akkora kupac van az égetőhelyen, mint Csesznek vára.

    VálaszTörlés
  7. A turgorra speckó én sem emlékszem, biztos valami pasin járt az eszem. Nálunk holnap jön a metszési szakértő szakérteni és vágni.

    VálaszTörlés
  8. A pasi, akire gondoltam... akkoriban sok mindenki.... a szakértö... apósom.

    VálaszTörlés